Szijjártó Péter emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn levélben jelezte az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökének, hogy Magyarország kezdeményezi, ősszel Budapesten rendezzenek csúcsértekezletet a nyugat-balkáni migrációs útvonallal kapcsolatos problémákról. A hét második felében az Európai Tanács ülést tart Brüsszelben, és ott napirenden lesz a kérdés – tette hozzá.
Közölte: arra utasította a kormányfő, hogy a jövő héten az Európai Bizottság három tagjával, köztük Federica Mogherinivel, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottjával vitassa meg a kérdést, és készítsék elő a budapesti konferenciát.
A külügyminiszter azt mondta: világos választóvonalat kell húzni a politikai menekültek és a gazdasági bevándorlók közé. „A politikai menekülteket Magyarország a történelménél és a tapasztalatainál fogva mindig is befogadta, számukra mindig is menedéket adott.” Amikor a Nyugat-Balkánon még háború dúlt, Magyarország minden komolyabb nemzetközi segítség nélkül befogadta az onnan érkező menekülteket, akik a háború elől mentették az életüket, a családjaik életét – mondta Szijjártó Péter.
A gazdasági bevándorlók ugyanakkor más kategóriába tartoznak, esetükben azt a megoldást kell választani, amelyet Magyarország már régóta szorgalmaz, vagyis az unión kívül kell keresni a megoldást – jelentette ki. Kifejtette: azokkal az országokkal kell dűlőre jutni, ahonnan ezek a menekültek elindulnak, hiszen ezeket az államokat általában nagyon sok pénzzel támogatja az EU és más nemzetközi szervezetek fejlesztési programok keretében. Véleménye szerint feltételül kellene szabni, hogy ezeket a forrásokat úgy kell felhasználni, hogy az országban érezhető életszínvonal-növekedés, gazdaságfejlesztés legyen, hogy azok a gazdasági okok, amelyek miatt a gazdasági bevándorlók elindulnak, megszűnjenek.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy „az embercsempészek legalább olyan jól ismerik az európai jogszabályokat, mint azok, akik ezeket az európai jogszabályokat meghozzák”. Minden „trükkről és teendőről” kiképzik a bevándorlókat és a menekülteket, hogy mikor mit kell mondani, mikor kell eldobni a személyes iratokat, hol kell bejelentkezni; „egészen elképesztő iparág épült arra, hogy ezeket a szerencsétlen embereket átverjék” – magyarázta. Úgy látja, ezeket a „bűnözőket” mielőbb el kellene fogni, az eszközeiket meg kellene semmisíteni, mert ha ezt „a nemzetközi bűnszervezetet” fel tudják számolni, akkor nagy lépést tennének a bevándorlás megállításáért.
A TV2 Mokka című műsorában a tárcavezető kedden azt mondta: az európai néppárti külügyminiszterekkel tárgyalva hétfőn felvetette a tervezett határzár kérdését, és nem kapott kritikát a kérdésben, megértéssel fogadták az ügyet, mivel Magyarországnak kötelezettsége van a schengeni övezet külső határának védelmére.
A tavaly menedéket kérők közül a magyar szabályok szerint mindössze nyolcszázan jogosultak arra, hogy menedékjogot kapjanak, minden ötvenedik menedékkérő volt tehát politikai üldözött vagy humanitárius katasztrófa elől menekülő – mondta el a Napi Gazdaság keddi számában György László, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa.
Míg 2012-ben 2200, addig 2015 júniusáig több mint 53 ezer menedékkérőt regisztráltak a magyar hatóságok – emlékeztetett a kutató, aki szerint a menedékkérelmet benyújtok száma év végéig elérheti akár a 120 ezer főt is. György László hozzátette, hogy egy illegális bevándorló napi ellátása átlagosan 4300 forintba kerül.
Mint a lapnak elmondta: a Magyarországon menedéket kérők nagy része az eljárás alatt elszökhet, külföldre távozhat, a Magyarországról távozó személyeket azonban más tagállamban történő elfogásuk esetén ide toloncolhatják vissza. Számításai szerint amennyiben 50 ezer illegális bevándorlót toloncolnának vissza, az Magyarországnak évi csaknem 100 milliárd forint kiadást jelentene.
A rendőrök 449 határsértőt fogtak el Csongrád megye déli részén hétfőn – tájékoztatta a megyei rendőr-főkapitányság sajtószolgálata kedden az MTI-t. A tájékoztatás szerint a legnagyobb számú csoportot hétfő reggel 9 órakor Ásotthalom közelében fogták el. Ott 58 afgán, 12 pakisztáni és négy bangladesi állampolgár lépte át illegálisan a zöldhatárt. A határsértők ellen idegenrendészeti eljárást kezdeményezett a rendőrség.
Az országban hétfőn összesen 659 határsértőt fogtak el és további négy emberrel szemben embercsempészés miatt indult büntetőeljárás – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.
