„Nem lehet tovább szórakozni!” – fogalmazott Tarlós István, kiemelve: „fel kell hagyni a politikai haszonszerzés vágyára épülő felelőtlen bosszúkoncepciókkal”. A Duna nagyjából 29 kilométeres fővárosi nyomvonalán a partszakaszokat több helyen fel kell újítani, illetve meg kell erősíteni. A csillaghegyi öblözet árvízvédelmét pedig meg kell valósítani, mert ez az ott élők biztonságának alapvető feltétele – mondta.
A főpolgármester közlése szerint húsz évig azért nem történhetett semmi a Duna-partokkal, mert szétforgácsolódott az akarat és az erőforrások. Ezért is fontos, hogy már központi, fővárosi kezelésbe került a Duna budapesti partszakaszainak kezelése.
Tarlós István felidézte: Budapesten a Duna vízszintje az elmúlt 15 évben négyszer is meghaladta a 8 métert. A sorozatos rekordokat meghaladó árhullámok eddig sem emberéleteket nem követeltek, sem tartós környezeti károkat nem okoztak, de – tette hozzá – „nem bízhatunk abban”, hogy a két évvel ezelőtti árvíz nem ismétlődik meg.
Dénes Miklós, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK) vízgazdálkodási szakcsoportjának vezetője felidézte: 2013. június 9-én este 10 és másnap hajnali 2 óra között Budapesten 891 centiméteren tetőzött a Duna, 31 centiméterrel meghaladta az addigi (2006-os) rekordot. Ez az új árvízszint feladatot adott a szakmának és a politikusoknak egyaránt.
A fővárosi vizek és vízpartok rendezése érdekében a főváros tavaly megállapodást kötött a kamarával. Kassai Ferenc, a BPMK elnöke azt hangsúlyozta: a főváros fenntartható fejlődéséhez innovatív módszerekre, s a gazdaságossági és a biztonsági szempontok figyelembevételével mérnöki gondolkodásra van szükség.
Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium (BM) közfoglalkoztatásért és vízügyért felelős helyettes államtitkára előadásában kiemelte: az árvízvédelmi és vízgazdálkodási intézkedéseket nemzeti és nemzetközi szinten is össze kell hangolni. Elmondta, több uniós vízügyi irányelv megvalósításában is komoly előrelépést ért el Magyarország: vízgyűjtő-gazdálkodási, árvízi kockázatkezelési terveket készítettek. Emellett új mértékadó árvízszinteket határoztak meg, felmérték a vízparti területeket, a fővárosban és országszerte egyaránt.
A BPMK és fővárosi önkormányzat által közösen szervezett vízgazdálkodási és vízépítési szakmai napon Palkó György, a Fővárosi Csatornázási Művek vezérigazgatója Budapest árvízi védekezésének súlyponti helyeit mutatta be. Kiemelt fontosságúnak nevezte például az észak-budai térségben a Királyok útja, az Aranyhegyi-patak, a Gázgyári terület és az óbudai HÉV védelmét, de kitért a Víziváros problémájára is. Közép-Budán a Bem rakpartot, a Batthyány teret és a Bem teret, míg az észak-pesti térségben a Rév utcai töltést, a Komp utcai árvízvédelmi falat és a Váci úti védvonalat emelte ki árvízvédelmi szempontból súlyponti területként. Palkó György külön említette továbbá a Margitsziget is, ahol jelenleg nincs árvízvédelmi vonal, de az albertfalvai töltés és a Dagály strand környékére is felhívta a vízügyi, árvízi szakemberek figyelmét.
Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának vezetője is kiemelte, hogy az utóbbi években világszerte számos vizes jellegű katasztrófa történt. Ezek mellett viszont egyre nagyobb a légszennyezettség is, nagy problémát jelent továbbá a túlnépesedés, az ennek nyomán megnövekedett vízhasználat és a hőmérséklet emelkedése. Utóbbi kapcsán a KEH igazgatója kitért arra is, hogy az egyre gyakoribbá váló hőhullámok is komoly egészségügyi kockázatot jelentenek.
A klímaváltozásnak minden országra hatása van – szögezte le Kőrösi Csaba, aki szerint ahhoz, hogy a 21. század élhetőbb legyen, fel kell emelni a hangjukat. Elmondta: hétfőn a G7-es országok vezetői is csatlakoztak Áder János környezet- és klímavédelmi felhívásához.
Az államfő Élő bolygónk elnevezésű akciójához Budapest főpolgármestere május végén csatlakozott. Tarlós István ezzel kapcsolatban a konferencián azt mondta: az ENSZ jelentései szerint a jövőben még gyakoribbá válhatnak a szélsőséges időjárási körülmények. Szerinte ezért is fontos Áder János felhívása, amely azt jelenti: a klímaváltozás elleni küzdelem már nemcsak a környezetvédők, hanem mindenki feladata.
Kőrösi Csaba a konferencia valamennyi résztvevőjének figyelmébe ajánlotta az államfő klímavédelmi felhívását, amelynek részleteiről tájékozódni lehet a www.elobolygonk.hu oldalon.
