A BPMK és fővárosi önkormányzat által közösen szervezett vízgazdálkodási és vízépítési szakmai napon Palkó György, a Fővárosi Csatornázási Művek vezérigazgatója Budapest árvízi védekezésének súlyponti helyeit mutatta be. Kiemelt fontosságúnak nevezte például az észak-budai térségben a Királyok útja, az Aranyhegyi-patak, a Gázgyári terület és az óbudai HÉV védelmét, de kitért a Víziváros problémájára is. Közép-Budán a Bem rakpartot, a Batthyány teret és a Bem teret, míg az észak-pesti térségben a Rév utcai töltést, a Komp utcai árvízvédelmi falat és a Váci úti védvonalat emelte ki árvízvédelmi szempontból súlyponti területként. Palkó György külön említette továbbá a Margitsziget is, ahol jelenleg nincs árvízvédelmi vonal, de az albertfalvai töltés és a Dagály strand környékére is felhívta a vízügyi, árvízi szakemberek figyelmét.
Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának vezetője is kiemelte, hogy az utóbbi években világszerte számos vizes jellegű katasztrófa történt. Ezek mellett viszont egyre nagyobb a légszennyezettség is, nagy problémát jelent továbbá a túlnépesedés, az ennek nyomán megnövekedett vízhasználat és a hőmérséklet emelkedése. Utóbbi kapcsán a KEH igazgatója kitért arra is, hogy az egyre gyakoribbá váló hőhullámok is komoly egészségügyi kockázatot jelentenek.
A klímaváltozásnak minden országra hatása van – szögezte le Kőrösi Csaba, aki szerint ahhoz, hogy a 21. század élhetőbb legyen, fel kell emelni a hangjukat. Elmondta: hétfőn a G7-es országok vezetői is csatlakoztak Áder János környezet- és klímavédelmi felhívásához.
Az államfő Élő bolygónk elnevezésű akciójához Budapest főpolgármestere május végén csatlakozott. Tarlós István ezzel kapcsolatban a konferencián azt mondta: az ENSZ jelentései szerint a jövőben még gyakoribbá válhatnak a szélsőséges időjárási körülmények. Szerinte ezért is fontos Áder János felhívása, amely azt jelenti: a klímaváltozás elleni küzdelem már nemcsak a környezetvédők, hanem mindenki feladata.
