A földpénz nem vész el, csak átalakul?

Lázár János kancelláriaminiszter: A kormány eltökélt, hogy átrendezze a földalapú támogatások rendszerét.

A kiszivárgott koncepciók alapján már korábban is lehetett tudni, hogy mi a kormány szándéka, kvázi fel is lehetett rá készülni, ahogy az érintettek közül többen valószínűleg meg is tették. A napokban ugyanakkor megjelent a szaktárca a mesterséges feltételteremtésről szóló rendelkezése, ami támogatásaik visszafizetésére kötelezné azokat a gazdálkodókat, akik meghatározott lépéseket tettek annak érdekében, hogy elkerüljék a nekik járó kifizetések – az eddigi szabályok megváltozása miatt bekövetkező – csökkenését. Arra, aki 2014. november 1. előtt döntött például a gazdasága feldarabolásáról, más előírások vonatkoznak, miközben az egész unióra kiterjedően, kötelezően alkalmazandó, egységesen időpont 2011. október 18. Egyes szakértők ennek kapcsán még a személyre szabott jogalkotás gyanúját is felvetik, a szabályozás abszurd elemének nevezve, hogy a támogatás amiatt is elvonható, ha például egy cégszétválás után a régi és új cég tevékenysége részben megegyezik.

Az 1200 hektár feletti támogatás elvonása hektáronként nagyjából 70 ezer forintos megvonást jelent az ennél nagyobb területeken gazdálkodóknak. Az érintett gazdaságok együttesen mintegy egymillió hektárt használnak, így a birtokméret maximálása okán területük mintegy feléről, 450 ezer hektárról kell lemondaniuk, vagy az ezután járó támogatásról. Mivel mindenki inkább csak a jobb minőségű földet akarja művelni, ennél jelentősebben is csökkenhet a megművelt földterület. Ilyen megközelítésben az is kérdés tehát, mi lesz a rosszabb minőségű földekkel. Mert ha 450 ezer hektár átmenetileg kiesik a termelésből, akkor éves szinten 110-150 milliárd forint termeléskieséssel számolhatunk, ami a növénytermelés bruttó termelési értékének 10-12, a teljes mezőgazdasági termelési értéknek pedig 4-5 százaléka.

Lázár János azt is megemlítette: a kormány döntött arról, hogy a Vidékfejlesztési operatív programnál (VOP) a támogatások 80 százalékát a kisgazdaságoknak kell megkapniuk és 20 százalékot kaphatnak a nagygazdaságok, s az Európai Bizottság jóvá is hagyta a 80:20 százalékos arányt. Ágazati számítások szerint 525 érintett gazdaság van, összesen 100-110 ezer ember tulajdonában. Ebből pedig az következik, hogy ezen agrárcégek alig 5-8 százaléka valódi nagy gazdaság, amelyek ellen hadjáratot indított a kormány azzal, hogy a cél a kisüzemek 80 százalékos arányának a megteremtése, illetve hogy a nagyüzemek csak 20 százalékot képviseljenek az ágazat termelésében. Nos, ezeknek az úgynevezett „nagyüzemeknek” a többsége nem oligarchák, hanem elég sok kisebb tulajdonos kezében van.

Ez a kis csúsztatás azért ne vegye el a kedvünket attól, hogy megvizsgáljuk, mennyi pénz is marad átcsoportosításra, azaz mekkora az az összeg, amit 1200 hektár felett eddig kifizettek. Ez körülbelül évi 20 milliárd forint, ami nem olyan sok, mivel az Európai Unió 1962-ben létrehozott és azóta többször megreformált közös agrárpolitikája (KAP) több mint nagyvonalúan finanszírozza a csak növényt termesztőket. Az ő támogatásuk ugyanis annyi, hogy kijön belőle a mifelénk leginkább termelt szántóföldi növények (búza, kukorica, stb.) önköltsége. Az ár tehát – amelyért az árut eladják – tiszta nyereség. Más kérdés, hogy ebből a 20 milliárdból „buknak” ettől az évtől fogva azok a nagy érdekcsoportok is, akiket Lázár nyilván nem véletlenül nevesítve is előtérbe helyezett ahelyett, hogy az „övéit” is említette volna, nem beszélve saját magáról. Az uniós kifizetőügynökség, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 2013. október 16. és 2014. október 15. közötti kifizetési adataiból ugyanakkor nem az derül ki, hogy a veszteség – legalábbis a legnagyobbaknál – elviselhetetlen lenne. (A gazdálkodók a tárgyévi területalapú támogatást két részletben kapják meg: az elsőt, körülbelül a felét a tárgyév őszén, a másik felét a pontos számítással, szankciók levonásával a következő év elején.)

A Simicska Lajos–Nyerges Zsolt nevéhez köthető első érdekcsoporthoz tartozó Lajta-Hanság Zrt., Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt., Sárvári Mezőgazdasági Zrt., Szombathelyi Tangazdaság Zrt., Dél-Balatoni Agro Kft., Hárskúti Mezőgazdasági Zrt., Óvár-Agro Zrt. esetében a kifizetett földalapú támogatás összege csaknem 1,8 milliárd forint volt 2003 és 2004 ősze között, a területalapú támogatáshoz kapcsolódó elkülönített cukortámogatással együtt, amely 108,3 millió forint volt a Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt. esetében. A Csányi Sándorral összefüggésbe hozható másik nagy érdekcsoportba tartozó cégek közül a Bóly Zrt., a Dalmand Zrt., a Fiorács Kft., a Görcsönyi Zrt., a Csányi Pincészet Zrt., a Bólyi Agrár Kft. és a Véméndi Agrár Kft. kapott földalapú támogatást 2003 és 2004 ősze között, a Dalmand Zrt.-nél számolt 118,6 milliós cukortámogatással együtt összesen valamivel több, mint 1,8 milliárd forintot.

A harmadik, Leisztinger Tamáshoz tartozónak tekinthető nagy érdekcsoport cégei a következők: Alcsiszigeti Zrt., Komáromi Zrt., Fűzvölgyi Zrt., Miklósfai Zrt., Agrárdi Farm Zrt., Elza-major Kft., Alkotmány Agro Zrt., Gyékényesi Zrt., Mester-Agro Zrt., Novamag Zrt., Piroska-Agro Kft., Baráka-major Kft., Kornfarm Kft. Ezek együtt ugyancsak valamivel több, mint 1,8 milliárd forint területalapú támogatáshoz jutottak 2003 és 2004 októbere között, a cukortámogatással együtt, amiből az Alcsiszigeti Zrt.-nek 70,1 millió, a Komáromi Zrt.-nek pedig 43,4 millió forint jutott. Az Európai Unió szabályozása alapján 2015-től már nem adható elkülönített cukortámogatás, de ez egyébként sem volt jelentős az érintett cégeknél. A három legnagyobb érdekcsoport tehát külön-külön 1,8-1,8 milliárd, együttesen pedig mintegy 5,4 milliárd forintot veszít a kormányzati döntés nyomán, amely az 1200 hektárnál nagyobb területek után járó támogatást lenullázza.

Ahhoz sem kell különösebb fejszámoló képességgel rendelkezni, hogy Mészáros Lőrinc Búzakalász 66 Felcsút Kft.-je – az előzőekhez képest csekélynek tekinthető, fenti időszakban 70 millió forintos földalapú támogatásával – az 1200 hektáros támogatásmegvonással nem érintett. Ahogyan testvére és lánya sem, a szintén felcsúti földművelő voltáról elhíresült Flier János és azonos nevű fia sem, nem beszélve a család többi tagjáról vagy a fiatalabb János és testvére, Nikolett által vezetett Csuti Farm Kft.-ről. Mészáros legújabb, tavalyi szerzeménye, a székesfehérvári Aranykorona Zrt. azonban 110,1 millió forint földalapú támogatást kapott a vizsgált időszakban, így – hacsak ki nem eszel valamit – kicsinyke támogatásfélét tőle is lecsípnek majd.

Persze, a górcső alá vett vállalkozások kaptak másféle támogatást is. Többen például – az idősebb Flierhez vagy Mészároshoz hasonlóan – állattartó telep korszerűsítésére, ami azt jelenti, hogy állatot is tartanak, nemcsak földet művelnek. Az eredeti kormányzati ígéretek szerint pedig – lásd fentebb – az állattartók támogatása növekedni fog, mivel a támogatás-átcsoportosítás nyomán az állattenyésztés (a zöldség- és gyümölcstermesztéssel, valamint a vetőmag-előállítással együtt) kiemelt támogatást kap majd.

További nemzeti források bevonásával így a 2015–2020 közötti időszakban 212 milliárd forinttal növelik az állattenyésztésre jutó forrásokat.

Az említett nagyobb érdekcsoportokba tartozó cégek persze a hírek szerint már most is igényesen gazdálkodnak, és ami a mai világban nem utolsó: fizetési kötelezettségeiket pontosan teljesítik. Mint ahogyan valószínűleg azok a társaságok is így vannak ezzel, amelyekben politikusok ülnek.

Farkas Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága fideszes alelnöke – legújabb vagyonnyilatkozata szerint – 37,36 százalékos tulajdonosa a fábiánsebestyéni Kinizsi 2000 Zrt.-nek, amelynek elnöke is, s amelyben önálló képviseleti jogosultsággal rendelkezik feleségével együtt. Ez a társaság – szintén a vagyonnyilatkozata alapján – 189 ezer forint területalapú támogatást kapott 2014. április 4. és december 22. között, a fentebb már vizsgált 2013 és 2014 ősze közötti időszakban ugyanakkor – az MVH adatai szerint – 241,5 millió forintot, plusz 47,4 millió forint területalapú támogatáshoz kapcsolódó elkülönített cukortámogatást.

A szintén fideszes Simonka György feleségével együtt több mint egymillió forint földalapú támogatást kapott 2013 és 2014 októbere között, a képviselő azonban a pusztaottlakai Magyar Termés TÉSZ Kft. 11,1 százalékos tulajdonosa is legfrissebb vagyonnyilatkozata szerint. Ez a társaság 2015 áprilisa óta felszámolás alatt áll az Igazságügyi Minisztérium céginformációs adatai szerint, annak ellenére, hogy 2010-ben 344 millió, 2011-ben 115,5 millió, 2012-ben pedig 950,9 millió forintot – összesen 1,41 milliárd forint támogatást kapott zöldség-gyümölcs termelői csoportok működési és beruházási támogatása jogcímeken.

Ehhez képest Czerván György – a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára – nem panaszkodhat az Aranyszarvas Zrt.-re, amelyet korábban vezetett, s amelyben – a képviselő legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint – 24,8 százalékos tulajdonrésze van. Ez a cég 81,4 millió földalapú támogatást és 93,4 millió forint területalapú támogatáshoz kapcsolódó elkülönített cukortámogatást kapott 2013 és 2014 ősze között az MVH adatai alapján.

Czerván György érdeklődésünkre elmondta: büszke rá, hogy egy kiváló mezőgazdasági cég vezetője volt, ahová – gondolja – előbb-utóbb vissza is fog kerülni. Emlékeztetett arra, hogy a támogatási rendszer szerint aki nagyobb volumenben végzett mezőgazdasági tevékenységet, nagyobb agrártámogatásra lett jogosult.

És a teljesség igénye nélkül végül, de nem utolsósorban Lázár János következik, akinek minimális tulajdonrésze van – rokonainak jelentősebb – a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.-ben, amely az MVH adatai szerint 95,5 millió forint területalapú támogatást kapott 2013. október 16. és 2014 október 15. között. A Hód-Mezőgazda Zrt.-t Lázárnak nem sikerült megszereznie, bár a hírek szerint szerette volna. Emiatt állítólag még a szakminisztert is lebeszélte arról, hogy megtisztelje jelenlétével Magyarország legnagyobb szakkiállítását és vásárát, a Hód-Mezőgazda által évente rendezendő Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat, ahová pedig agrárminiszternek illene ellátogatni. Más magyarázata talán nem is lehet annak, hogy Fazekas Sándor miért nem ment el a Bábolnai Gazdanapoknál is jelentősebb rendezvényre regnálása alatt sohasem.