Kivéreztetett schengeni határvédelem

A menekültáradatot hiába jelezte előre a szakma, a hazai és az uniós védelmi szervezetek is leépültek az elmúlt években.

Az akció a 2014 tavaszán kezdődött Poszeidon művelet folytatására épülne. A görög partoknál, a kelet-mediterrán tengeren megerősített védelmet foglalja magában, és az úgynevezett hotspot (forrópont) elvet követi. – Ennek lényege – folytatta Leggeri –, hogy a menekültáradatban leginkább érintett országokra, így Görögországra és Olaszországra összpontosítsák az uniós forrásokat, közvetve tehermentesítve a többi tagállamot. A hotspotoknál helyben történik a menekültek regisztrálása és azonosítása, majd az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal segítségével gyorsított eljárással megkezdődik a menedékjog-kérelmek elbírálása.

– Júliusban gyűjtjük a tagállami hozzájárulásokat, az akció augusztus végén el is kezdődhet – mondta az ügynökség vezetője. Arra vonatkozó kérdésünkre azonban, hogy Magyarország mennyiben járul hozzá a közös művelethez, nem tudott választ adni.

A Frontex, követve az Európai Bizottság menekültpolitikáját, más alapokon is dolgozik a problémán. Az ügynökség vezérigazgatója elmondta, Szerbiával együttműködik a szervezet, a következő lépés ennek szorosabbra fűzése, valamint Koszovó bevonása az illegális bevándorlás ellen vívott küzdelembe. A menekültkérdésben érintett küldő országokkal is felvette a kapcsolatot a Frontex, velük az illegális határátlépők eredményesebb azonosítását és hazaküldését elősegítő kétoldalú megállapodások aláírásáról tárgyalnak.
Hiába hangzik azonban ésszerűnek a Frontex terve, ha az illegális migráció statisztikáit látva annak megvalósítása súlyos késésben van. Különös tekintettel arra, hogy szakmai dokumentumok évekkel ezelőtt felhívták az európai döntéshozók figyelmét arra, hogy a népvándorlás a kontinens számára az egyik legnagyobb veszélyt jelenti.

– Én csak januártól látom el a posztot, ezért a múltról nem szívesen beszélnék - válaszolt erre irányuló kérdésünkre Leggeri. Az ügynökség vezetője azért hozzátette, arra, hogy a világ több térségében egyszerre válik kaotikussá a helyzet, senki nem számított. – Ez egy globális probléma, és a helyzet az elmúlt két-három évben drasztikusan romlott – folytatta a vezérigazgató, hozzátéve: uniós szinten az illegális határátlépés ebben az évben százötven százalékkal nőtt.

– A probléma gyökerét, a világ számtalan válságát a nemzetközi közösségnek kellene megoldania. Erre az Európai Bizottság tett is felajánlást, a többi nagyhatalom válasza azonban eddig elmaradt – folytatta Leggeri. Szerinte az unió egyelőre nem tud többet tenni, mint a tervek alapján folytatni a munkát. Mint mondta, Brüsszel elszántságát az is mutatja, hogy a Frontex költségvetését a tavalyi 90 millióról 142 millió euróra növelték, ami jövőre a tervek szerint 170 millió fölé emelkedik.

– Érdemes hangsúlyozni, hogy míg a NATO kollektív védelmi szervezet, és döntően a politikai-katonai aspektusokra fókuszál, addig az EU komplex módon kezeli az egyes biztonsági kérdéseket, amelyeknek egy része a határőrizet és -védelem – ezt már Németh József Lajos, a Biztonságpolitika.hu szakportál főszerkesztője mondta kérdésünkre. A szakértő szerint ez a kettősség a rendszerváltás óta problémát jelent a magyar védelmi erők számára, s lényegében ez állt a határőrség mint önálló fegyveres erő megszűnése mögött is.

– A kilencvenes évek végére egyre komolyabb szakmai viták zajlottak a határőrség rendőrségbe történő integrálása kapcsán – magyarázta Németh –, amelyek a szervezeti felépítést, a személyi állományt és a költségvetési kérdéseket is érintették mint a közelgő EU-csatlakozás nyomán felvetődött kérdéseket. A szakértő szerint azonban az EU-csatlakozás „éltanulójaként” sok olyan döntés született Magyarországon, amelyben a politikai és a költségvetési szempontok, s nem a szakmaiak domináltak. Németh megjegyezte, erre jó példa az egyébként kiváló személyi és technikai hátterű, integrált határőrség sorsa. 2008. január 1-jén ugyanis, részben uniós javaslatra, a magyar kormány határozott a határőrség rendőrségbe történő integrálásáról. A szervezeti átalakítással egy időben hazánk csatlakozott a schengeni övezethez.

– Mivel az EU fizette a határőrizet költségeinek nagy részét, nem kellett költeni rá, miközben kritika nélkül átvettük más államok modelljeit – mondta a szakértő. Szerinte viszont azzal az akkori döntéshozók már nem számoltak, hogy ami máshol működik, az nem biztos, hogy nálunk is fog. Németh kifejtette, mindez annak ellenére történt, hogy már akkor látszottak olyan biztonságpolitikai folyamatok, mint a migráció vagy az iszlám fundamentalizmus erősödése, amelyek egy pragmatikusabb biztonságpolitikai felfogással könnyebben kezelhetők lettek volna. Németh szerint éppen ezért a most épülő kerítés is csak tüneti kezelés, egy összetett problémakörre adott egyszerű válasz.

Probléma a szakértő szerint, hogy az olyan romba döntött államokban, mint Líbia vagy Szíria, az ott kiépült kapcsolatrendszerek is összeomlottak, ezért nem rendelkezünk kellő információval a válság okáról, azokat nincs, aki időben jelezze. – Régen rossz, ha az illegális migránsokat az utolsó védelmi vonalainknál, vagyis a határainkon észleljük – mondta a biztonságpolitikai szakértő. Részben azért is – folytatta –, mert mire megérkeznek, ezeknek az embereknek nincs vesztenivalójuk, bármire képesek. Németh szerint ezért a határzárral ellentétes biztonságfilozófiai megközelítést kellene alkalmazni, ami rendszerszintű, gyors és hatékony. Fel kellene térképezni például a konfliktusokba sodródott országok hiányosságait, segíteni az energia- és vízellátás problémáján, amiből ráadásul, magyar vállalkozások helyzetbe hozásával, még profitálhatna is az ország. – Ehhez azonban – tette hozzá a szakértő – az európai segélyezési rendszer, a EuropeAid prioritásait kellene elsőként átgondolni.

– Ezek a folyamatok már akkor láthatók voltak, amikor a politika úgy döntött, beolvasztja a határőrséget a rendőrségbe – nyilatkozta Sándor Vilmos nyugállományú határőr dandártábornok. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egykori tanszékvezetője szerint egy ilyen döntés egyébként nem minden esetben rossz, a határvédelem a közeli és távoli folyamatok elemzésével képes megállapítani saját létjogosultságát. - Németországban is bekövetkezett az integráció, nekik azonban a tengeri és légi határokon kívül nem kellett külső határokat ellenőrizni – folytatta Sándor Vilmos. Ezzel szemben hazánkban politikai döntés született: a nyugállományú tábornok szerint a rendőrség a kiválóan felszerelt és állományában is tapasztalt határőrséggel akarta megerősíteni saját szervezetét.

Sándor Vilmos ugyanakkor úgy véli, a mostani keretek között is lehetne szakszerűen ellenőrizni a határokat.

– A kerítésépítéssel azonban ismét politikai döntés született – mondta –, hiszen miként a kínai nagy falat vagy a berlini falat is, ezeket az építményeket előbb vagy utóbb megkerülik.

– A határmozgások áthelyeződnek majd, a menekültek Románia felől próbálkoznak, esetleg alagutat ásnak – nyilatkozta Sándor Vilmos, aki szerint ekkora méretű nincstelen tömegeknél az is előfordulhat, hogy egyszerűen ledöntik az útjukba kerülő akadályt.

A magyar határvédelem egyébként tapasztalt már hasonló méretű mozgást a határokon. A dandártábornok a \'89-es romániai határnyitást említette példaként, amikor tömegek indultak el nyugatra Magyarországon keresztül.

– Akkor is egyszerre kellett megetetni a csecsemőket és kiszűrni a Securitate ügynökeit, ehhez nem kerítés kellett - emlékezett vissza Sándor Vilmos. A kormány terrorizmusra hivatkozó retorikájával ezért nem ért egyet.

– Terroristák persze beszivároghatnak a menekültáradattal, de ugyanúgy érkezhetnek egy utasszállító első osztályán, s ki tudja, hányan tanulnak közülük már évek óta Európában – tette hozzá.

– Nem irigylem a kormányt, hiszen a lakosság oldaláról hatalmas nyomás nehezedik rá, hogy tegyen valamit - mondta. Ugyanakkor szerinte Magyarország és az Európai Unió is késésben van: osztja azt a véleményt, miszerint a kiváltó okokat kell megszüntetni, nincs más tartós megoldás a problémára

– Mindenekelőtt a szomszédos és távoli országok illetékes szerveivel kellene felvenni a kapcsolatot, hogy időben információhoz jussunk. Ez azonban a legnehezebb feladat, különösen nehéz azután, hogy ezen kapcsolatainkat hagytuk leépülni - közölte Sándor Vilmos. Példaként hozta fel ismét Magyarországot: hazánk határőrségének ugyanis Törökországgal volt kiváló kapcsolata, amely az integrációval lassan leépült.

– Fel lehetett volna készülni a jelenségre – mondta a tábornok, szerinte azonban Európában épp ellenkező lépéseket tettek.