Matematika: negatív rekord az érettségin

Magyarból és matematikából is gyengébben sikerült az idei középszintű érettségi, mint a tavalyi.

Közzétette az Oktatási Hivatal (OH) a 2015-ös tavaszi érettségi vizsgaidőszak eredményeit. Eszerint a legtöbb diákot érintő tantárgyakból ezúttal nem sikerültek túl jól a számonkérések: középszinten matematikából és magyarból is romlottak a jegyek tavalyhoz képest. Előbbiből középszinten mindössze 2,84-es átlagot értek el a diákok, ami minden más tantárgyi átlagnál rosszabb, s egyben az elmúlt hat év leggyengébb eredménye, pedig már eddig sem büszkélkedhettek túl fényes osztályzatokkal a vizsgázók. Matematikából összesen 77 ezer vizsgát tettek le az idén, ebből három és fél ezer volt emelt szintű. Míg azonban a középszintű tesztek átlageredménye 45,6 százalékos, az emelt szintűek kifejezetten jól sikerültek: a vizsgázók 4,59-es átlagot értek el. Vagyis a diákok csaknem 71 százalékos teljesítményt nyújtottak.

Általánosságban elmondható, hogy az emelt szintű vizsgákat nem bízták a véletlenre: a nehezebb feladatsorral azok próbálkoztak, akik tényleg biztosak voltak a tudásukban. Az emelt szintű vizsgák átlaga így minden fontos tantárgyból 4 feletti lett, különösen a német és az angol sikerült jól. Magyarból középszinten 58 százalékos lett az eredmény, ami osztályzatban mérve 3,52-es átlagot jelent. Ez a matematikához hasonlóan ugyancsak visszaesés, a 2014-es látványos javulás így sajnos átmenetinek bizonyult. Magyarból feleannyian vállalták az emelt szintű vizsgát, mint matematikából, a mintegy 1800 ilyen vizsga átlaga 4,27 lett.

Történelemből középszinten nagyjából a tavalyival megegyező szinten teljesítetek a diákok, sőt egy tizedet javítottak is (3,49 lett az átlag), de az eredmény még így is elmarad a 2013 előtti időszak értékeitől. Ebből a tárgyból viszonylag sokan, több mint 6 ezren próbálkoztak meg az emelt szinttel, amely jól sikerült: a vizsgázók 4,44-es átlagot értek el. Kémiából szintén van némi javulás tavalyhoz képest középszinten, de ha kicsit korábbra tekintünk vissza, akkor látható, hogy a 2009–2011 közötti eredményeket meg sem közelíti a mostani. A legjobb középszintű átlagot idén a fizikavizsga hozta, annak ellenére, hogy a 3,97-es osztályzat nem éri el a tavalyi és tavalyelőtti eredményt.

Üdítő színfolt viszont az informatikaérettségin nyújtott teljesítmény. Bár a legutóbbi PISA-teszten nagyon gyengén szerepeltek a magyar diákok a digitális kompetenciákat mérő számítógépes feladatokban, úgy látszik, javulnak a számítástechnikai képességek: informatikából a korábbi 3,34-ről 3,76-ra ugrott a középszintű érettségi átlaga. Ez pedig az elmúlt 6 év legjobb pontszáma a tantárgyból, bukás gyakorlatilag alig volt.

A május–júniusi érettségi időszakban a diákok együttesen több mint 446 ezer vizsgát tettek le. Ebből 6741 alkalommal voltak kénytelenek elégtelent adni a vizsgabiztosok, vagyis a bukási arány mindössze másfél százalékos. Az összesített adatok szerint egyébként a legtöbben matematikából buktak meg, több mint 3 ezer sikertelen vizsgát rögzítettek; míg magyarból mintegy ezer vizsga nem sikerült. Kettesre 92 638-an vizsgáztak, közepes eredményt 110 354 esetben értek el, 111 697 vizsga négyes, 124 661 vizsga pedig jeles lett.

Minden tantárgyat összevetve középszinten 3,43 lett az országos átlag (57 százalék), emelt szinten pedig 4,48 (67 százalék). Középszinten a legtöbb diákot vonzó tantárgyak egyikének átlaga sem érte el a négyest, míg emelt szinten mindenhol meghaladta azt. Az adatok szerint középszinten legjobban a Győr-Moson-Sopron megyei, legrosszabbul a Fejér megyeiek teljesítettek. A mostani egyébként a 22. vizsgaidőszak volt a 2005-ben bevezetett kétszintű rendszerben. Összesen több mint 115 ezren adtak számot tudásukról, akik közül mintegy 80 ezren idén végeztek a középiskolában. A részvételi adatokból kiderült az is, hogy bár évről évre fogyatkozik az érettségizők összlétszáma (utoljára 11 éve vizsgáztak ilyen kevesen), emelt szintű vizsgát mégis egyre többen választanak. Ezúttal 3 százalékkal több vizsgát tettek le emelt szinten, mint 2014-ben. Az OH szerint ez a növekedés is tükrözi a felsőoktatási felvételi feltételeinek változásait, az ott elvárt magasabb követelményeket. Ismeretes, a felsőoktatási államtitkárság tervei szerint 2020-tól már semmilyen egyetemi és főiskolai szakra nem lehet majd bekerülni legalább egy emelt szintű érettségi és középfokú nyelvvizsga nélkül.

Azoknak, akik jelentkeztek az ősszel induló felsőoktatási képzésekre, már csak jövő hétig kell várniuk, hogy megtudják, sikerrel jártak-e: július 23-án hozzák nyilvánosságra az idei ponthatárokat.