Vérvétel: szerencsés, ha nem kell rá egy hónapot várnia

Sok helyen több héttel előre kell jelezni, ha valakinek laborvizsgálatra van szüksége.

„A korlátozást azért kellett bevezetni, mert a finanszírozás olyan, hogy például a mi esetünkben csak minden negyedik laborvizsgálatot állja. Azaz a vérvételre való igény négyszer akkora, mint amekkora forrást a társadalombiztosítótól kapunk” – mondja a főigazgató. Hozzáteszi, hogy a kórházaknak nem lehet ráhatása arra, hogy az alapellátásban dolgozó orvosok mennyi vérvételt kérnek, rendeléseiket nem bírálhatják felül – viszont a laborjaikban végzett vizsgálatok kétharmadát-háromnegyedét a háziorvosok kérik. Ez hatalmas terhelést jelent a 400 kórházi ággyal rendelkező intézménynek, amelynek fő feladata az amúgy akut esetek ellátása lenne. Viszont a járóbetegek vérvételeinek száma az utóbbi években oly módon emelkedett meg, hogy a rendszer gyakorlatilag finanszírozhatatlanná, nagyon veszteségessé vált. A kórháznak tehát amiatt kellett előjegyzési rendszert bevetnie, mert annak híján a ténylegesen sürgős vizsgálatokat nem tudták volna elvégezni. A főigazgató szerint ez szakmailag nem kifogásolható. A gond szerinte csak az, hogy a betegek ahhoz vannak hozzászokva, hogy beutalójukkal eddig azonnal mehettek vérvételre, és mivel ez már nincs így, elégedetlenkednek.

Arról, hogy hazánk kórházaiban és rendelőintézetéiben milyen hosszúságú ez a bizonyos „befogadási lista”, semmilyen országos összesítés nincs. Sőt, ezt a listát hivatalosan nem is lehet várólistának nevezni. Más kérdés, hogy miért kellene másképp nevezni azt az esetet, amikor a vérvétel csúszásának fő oka az, hogy a kórházaknak csak az elvégzendő laborvizsgálatok negyedére van biztos kerete. Tamásiban ugyanis ez a helyzet.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ettől függetlenül semmilyen adattal nem rendelkezik erről a kérdésről, finanszírozóként egyedül a fekvőbetegek intézményi várólistáinak vezetéséért felelős. A járóbetegek előjegyzési listája nem tartozik hozzájuk: ezt az egészségügyi szolgáltatók maguk vezetik, kizárólag ők tartják nyilván azt, hányan érkeznek beutalóval például vérvételre, őket mennyi időn belül tudják ellátni.

A problémával megkerestük a 101 állami tulajdonban lévő kórház fenntartási feladatait végző Állami Egészségügyi Ellátó Központot is. Válaszukból kiderült, hogy a várakozási idő hosszát az intézeteknek az ÁEEK felé sem kell jelenteniük, így arról a fenntartónak sincs információja, hogy hol mennyi idő elteltével tudnak vért venni.

És ez nem csak a vérvételnél van így: az OEP válaszaiból kiderül, hogy a szolgáltatóknak semmilyen diagnosztikai vizsgálatnál – ide nem értve a CT-t, MRI-t és PET-et – nincs jelentési kötelezettségük arról, hogy ajtajukban hányan és meddig állnak sorba beutalójukkal.

Az egyszerű laborvizsgálatok nem jelentenek komoly kiadást, a kórházaknak csak pár ezer forintjába kerül ezek elvégeztetése, kiértékelése. Viszont például a dombóvári kórházban 300-400 vérvétel történik egyetlen nap alatt, ami összesítve már komoly tételt jelent. „Mi havonta 10-12 millió forintot költünk laborra, de finanszírozásként csak 3-3,5 millióhoz jutunk. Tehát havi 7-10 millió forintot a kórháznak kell állni. Ez a keretgazdálkodásba nem fér bele, a kórházak el vannak adósodva. Nekünk például jelenleg nagyjából 100 milliós elmaradásunk van, a konszolidáció előtt pedig közel 400 millió volt. Azt tehát nem hagyhatjuk, hogy naponta több mint 400 beteg zúduljon a laborra” – hangsúlyozza Kerekes László. A dombóvári kórház főigazgatója hozzáteszi, hogy mindez nem csak a forráshiány miatt lenne probléma, hanem a tömeg miatt is. A hatalmas betegforgalmat egyszerűen fizikailag sem bírták az intézetek.

Kerekes László kiemeli, hogy a várakozásokat 3-4 hét fölé nem engedik, mert az már a kórházvezetés véleménye szerint sem lenne elfogadható. Emiatt épp most ment ki egy olyan utasítás, mely szerint a vérvételek számát 25 százalékkal növelni kell, mert az előjegyzési idő a közelmúltban meghaladta az egy hónapot. Viszont a három hét Kerekes szerint nem sok ahhoz képest, hogy a daganatos betegek CT-, MR- vagy egyéb diagnosztikáját a jelenlegi jogszabály 14 napban határozza meg.

Mint mondja, a háziorvos kérhet sürgős vérvételt is, viszont ezt jeleznie kell a beutalón. Ez esetben elvégzik azonnal, más esetben viszont nem kivételeznek. Főleg mert a kórházak véleménye szerint több esetben indokolatlanul történik a vérvétel. „Úgy tudom, épp most készül egy olyan szabályozás, amelyben a laborkérdést, azok indikációját jobban korlátok közé szorítanák. Ez ugyanis országos probléma. A múlt keddi Tolna megyei irányító bizottsági ülésen – amelyen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ képviselője is jelen volt – épp ezt tárgyaltuk, és a jövőben várhatóan laborösszevonásokra és egyéb hatékonyságnövelő intézkedésekre kerül sor. Ezt próbáljuk most előkészíteni, úgy szervezni, hogy a rendelkezésre álló forrás elegendő legyen” – mondja Kerekes László, hozzátéve, hogy kórháza ezt a problémát egyedül nem tudja megoldani.

Valóban nem, hiszen kérdés, hogy a konszolidációval több száz milliós – összességében 60 milliárd forintnyi – elmaradást maguk mögött hagyó kórházak hogyan tudnak talpon maradni, ha pusztán a vérvételek miatt havi tíz milliós mínuszban vannak. Ez magától nem fog változni, ugyanis az orvosi laboratóriumi rendszerek tekintetében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – hasonlóan a fekvőbeteg ellátáshoz – finanszírozási keretet alkalmaz, ennek túllépésével pedig minden szolgáltató veszteséget termel. Ezt a kórházak egyféleképpen tudják csökkenteni: úgy, hogy a finanszírozási lehetőségek optimalizálása végett előjegyzésekkel próbálják kordában tartani a beérkező munkamennyiséget.

A problémáról tud a kórházakat fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ is, próbálja orvosolni azt. Jelenleg azt vizsgálják, hogy maga a rendszer hogyan működik, mi okozza a fő problémát. Mint válaszukban írják, ezt követően készítik el megoldási javaslatukat, annak megvalósíthatósági tanulmányát.