Megtapsoltuk a csodaedényt, mint az új párttitkárt

Majdnem megváltozott az életem. Pedig csak ültem egy termékbemutatón és szagoltam a főtt tarját.

Érvrendszerének kifinomultsága is hasonló, mint amit az ásotthalmi sajtótájékoztatókról és a balliberális lakossági fórumok előtti haknikról megismerhettünk. Az előadásmód pedig lehengerlő: képzeljük el mondjuk Dévényi Tibort egy kalapos, szalagos-botos vőfély szerepében. Persze pöttyös labdák nélkül.

Ezek után, azt hiszem, nem csoda, hogy a csodaedénykészletet, de még az árát is megtapsoltuk. Háromszor. A pecsétgyűrűs bácsi mellettem ül. Erősen, határozottan, nagy szüneteket tartva csapja össze a tenyerét. Ilyet ma már csak az MSZMP kongresszusait bemutató dokumentumfilmeken látni. Az új párttitkárokat köszöntötték így valamikor.

Persze megérdemelt volt a potom félmillióba kerülő edénykészletnek a vastaps, hiszen speciálisan ráhajlított szendvicsaljának köszönhetően hozzáadott zsiradék nélkül kettő perc alatt megfőzi a zöldséget és a krumplit, négy perc alatt pedig a tarját és a kolbászt. Megkóstolni sajnos nem lehet az elkészült ételeket, mert „mindenféle ÁNTSZ-előírás kéne hozzá”, ezért csak körbeviszik azokat. Nézni és szagolni szabad, abba úgy látszik nem szól bele az ÁNTSZ. Ja, a gyors főzéshez persze kell egy indukciós főzőlap is, micsoda szerencse, hogy 120 ezerért lehet itt venni azt is.

Képzeljük el: szerencsés tulajdonosként megspórolunk rengeteg energiát, biztosítva van az egészségünk, a pénz pedig nem probléma, elvégre „nagyon kedvező” hitelkonstrukciót is igénybe lehet venni. De ez még semmi, úgyhogy képzelődjünk csak tovább: inframatracot is lehet kapni, ami nem olyan, mint a többi, és 389 ezer forint igazán nem sok pénz érte. Legalábbis ahhoz viszonyítva, hogy ma Magyarországon 480 ezer forintot elkölt gyógyszerekre egy nyugdíjas évente, állítja előadónk.

Az inframatrac viszont gyógyít, sőt életeket változtat meg. „Toroczkai Ferenc József” mindezt onnan tudja, hogy régóta a szakmában van, melankolikus nosztalgiával gondol azokra az időkre, amikor buszoztatták a vendégeket és reggelit, ebédet meg vacsorát is tudtak adni az előadás, az ajándékok, meg a gyógyfürdőbelépő mellé minden kedves résztvevőnek.

Ma viszont már csak sorsolják az ajándékokat, úgyhogy nem kap ám mindenki az egymillió forint értékű jóságból. Előadónk szerint ez a módszer azért hatékony, mert ők így, a fellelkesített, jól tájékoztatott vevőknek köszönhetően megspórolják azt a reklámköltséget, amitől riválisaik olyan drágán tudják csak árulni a készleteiket.

Szedje csak a gyógyszereit

Következik a sorsolás. Meg fog változni az életünk, ha kihúzzák a regisztrációs sorszámunkat, mondja sokadjára „Toroczkai Ferenc József”. Méltóbb körülményeket el sem tudnék képzelni: ülünk és szagoljuk a főtt tarját, az asztalra kiterítve egy inframatrac, színváltó reflektor világítja meg az árát. Mellette csillognak az edények, mint az aranyborjú, a fejünk felett forog a diszkógömb. A nyertesek vásárlási utalványt és persze termékeket nyernek. Egy idős néni úgy örül, amikor kihúzzák a sorszámát, mint egy gyerek az első karácsonyi ajándékának. Egy másik hölgy viszont nem kívánja a felkínált módon megváltoztatni az életét: semmi baj, nem kötelező, szedje csak tovább a gyógyszereit, mondja az előadó.

Egy bácsi is nyer, de nem érti, hogy akkor mennyit kell fizetnie és mit kap ajándékba. Rohan is hozzá egy segítő, kezében táblázat. Jó hangosan kezd magyarázni a hátsó sorban. Előadónk megpróbálja túlkiabálni, már megint az egészségről és a megváltoztatott életekről beszél. Nincs könnyű dolga, mert közben újra megszólal a zene. Modern Talking.

Ettől aztán gyorsan távozóra fogom, pedig az én sorszámomat is kihúzták. Nyerhettem volna csodaedényeket, inframatracot, indukciós főzőlapot és még kedvezményt is hozzájuk. Nyilván felvehettem volna a hitelt is. Na, attól változott volna meg az életem csak igazán.