Kevés volt a távcső és a kerékpár

Kőkorszaki módszereket alkalmaztak a Mal Zrt.-nél. Hanyagság és mulasztás vezetett a tragédiához?

Velkei Tamás
2015. 10. 07. 4:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A vörösiszap-katasztrófa előtt néhány hónappal, 2010 nyarán úgynevezett szintkiegyenlítést végeztek az építményen (ennek során nem mellékesen magasabb lett az északi korona, a tározó falának teteje, ami az elszappanosodott, vagyis átnedvesedett, csúszóssá vált talajra plusznyomást gyakorolt), ám ekkor sem foglalkoztak azokkal a jelekkel – például szivárgással –, amelyek felhívták volna a figyelmet a közelgő veszélyre.

A tározó északnyugati sarkában iszapdomb, a kazetta közepén kráter alakult ki, mert nem jól választották meg a belövési pontokat. Ezek azok a pontok, ahol a vörösiszapot befolyatták a tározóba. Mindemellett túlzott vízmennyiség is volt a kazettában, ami a legfontosabb és legmeghatározóbb körülménye lett a katasztrófának. A hatályos rendelkezés által előírt egy méter helyett mindössze 31 centiméteren volt a betöltési szint. Ez azt jelenti, hogy az engedélyezett szintet közel 70 centiméterrel meghaladták, így a vízmennyiség ennyivel közelebb került a koronához. A vádbeszédben elhangzottak szerint az engedélyezett tárolható mennyiség 2-300 ezer köbméter víz lett volna, ehelyett nagyjából egymillió köbmétert tároltak a kazettában. Ennek azért van jelentősége, mert ha a tározóban az engedélyezett mennyiségnek megfelelő víz van, biztosan nem érte volna el az ár Kolontárt.

Vádbeszédében Fejes Péter rámutatott: már 2-300 ezer köbméter folyadék kiszabadulása is olyan gyors lefolyású, hogy anyagi javak védelme fel sem merülhet, ezért katasztrófa esetén kizárólag az emberi élet mentése az elsődleges. Ennek érdekében a vezetés viszont semmilyen tervvel nem állt elő. A tárgyaláson elhangzott: bár a Mal is veszélyforrásnak tekintette a nátrium-hidroxidos vizet, ami súlyos egészségkárosodást okozhat, a polgári védelmi tervek „ipari árvízre” készültek, nem pedig lúgos zagy kiszabadulására.

A Mal Zrt. ajkai vörösiszap-kazettája 2010. október 4-én szakadt át. A kiszabaduló közel egymillió köbméternyi vörös zagy tíz ember életét követelte.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.