Nem született megállapodás pénteken az Orbán Viktor–Tarlós István találkozón a BKV finanszírozásáról – értesült a Népszava. A lap úgy tudja, a miniszterelnök és a főpolgármester 3,5 órás találkozójából 1,5 óra négyszemközt zajlott, majd később Orbán és Tarlós is egy-egy kollégájával kibővülve zajlott a tanácskozás. Forrásuk szerint a Tarlóst kísérő Kocsis Máté – a Fidesz budapesti elnöke – meglehetősen passzív volt a tárgyalások alatt. A lap úgy tudja, nem közeledett a felek álláspontja, pusztán annyi elmozdulás történt, ami segíthet Tarlósnak presztízsveszteség nélkül megúsznia a fővárost hátrányosan érintő múlt heti kormányzati, illetve parlamenti döntést.
A lap arra utalt, hogy kedden fogadta el a parlament azt az előző nap benyújtott törvénymódosítást, amely arra utasítja a fővárost, hogy az iparűzési adóból származó bevételét elsősorban a tömegközlekedésre fordítsa. Budapesthez évente 200-210 milliárd forint iparűzési adó folyik be, amelyet a forrásmegosztási törvény szerint eddig 51-49 százalékos arányban osztottak szét a főváros és a 23 kerület között. Mostantól a főváros másfél százalékponttal nagyobb részt, 52,5 százalékot kap a kerületek rovására, ez 2017-ben már 54 százalék lesz. Ugyanakkor a döntés értelmében az önkormányzatok az iparűzési adóból származó bevételeiket gyakorlatilag csak szociális feladatokra és közösségi közlekedésre fordíthatják ezután. A törvénymódosítás nem írja elő ugyan, hogy kizárólag e két feladatra költhetik a pénzt, de a törvényhozók a „különösen” és az „első helyen” szófordulatokkal nyomatékot adtak a felhasználás irányának.
Igen ám, de a fővárosi közösségi közlekedés 150-160 milliárd forintot emészt fel évente. Jegy és bérletbevételből 55-60 milliárd forint keletkezik, a főváros is nagyjából ugyanennyit költ a BKV-ra. A kormánytól az idén 24, jövőre 18, utána 15, majd 12 milliárd forint normatív támogatás érkezik. Ezenfelül azonban a rendszerből még nagyjából 20 milliárd hiányzik, ez az a pénz, amit minden évben külön tárgyalások után, ad hoc módon ad az állam. Ezt a hiányzó összeget a száz-egynéhány milliárdos iparűzési adóból nyilván ki tudja fizetni a főváros, csakhogy a kormány így megkötötte Tarlós kezét. Nyilván ez volt az oka, hogy a parlamenti döntéskor Szentpéterváron tartózkodó főpolgármester első reakciójában megüzente a válaszlépést: az agglomerációs közlekedést leállíthatja a főváros – emlékeztetett a Népszava.
Ma egyébként rendkívüli közgyűlést tart a főváros vezető testülete, Tarlós István pedig tájékoztatón számol be – várhatóan – az Orbánnal folytatott megbeszélésről is.
