Nem csupán a Budapest és az agglomeráció közötti tömegközlekedés évente 16 milliárd forintos működési költsége a legfeszítőbb kérdés BKV-ügyben, a kormányzatnak átadandó vagyon értéke a HÉV-ekkel együtt elérheti a kétezermilliárdot is – indokolta Horváth Csaba (MSZP) fővárosi képviselő, miért is kezdeményezték a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését. Hozzátette: számításaik szerint Budapest működtetéséből legalább 50 milliárd forint hiányzik, és ez olyan alapszolgáltatásokat is érinthet, mint a közterületek takarítása, a közvilágítás, a parkgondozás, a kéményseprés, a szociális ellátások vagy a színházak fenntartása. A szocialista kezdeményezést aláírták a közgyűlés DK-s, LMP-s, PM-es és más baloldali támogatású tagjai, akik attól tartanak, hogy Budapest Esztergom korábbi sorsára jut, és sötétbe borul a város. Információnk szerint ilyen drasztikus lépések nem fenyegetik a várost, és a kormánypárti többség el sem megy a tanácskozásra.
Emlékezetes azonban, hogy tavaly szeptemberben kerületi fideszes polgármesterek és a városvezetők közös levélben írták Orbán Viktornak: ha nem oldják meg a BKV finanszírozását, akkor megszorítások is jöhetnek. Ezek között szerepelt a tömegközlekedés tarifáinak drasztikus emelése, a nyugdíjasok, a diákok és a mozgáskorlátozottak kedvezményeinek megszüntetése, járatok csökkentése, valamint a Demszky-korszakban a 4-es metró uniós támogatásáért cserébe vállalt dugódíj bevezetése.
A BKV működtetésének kérdése azért vált akuttá, mert a kormány novemberig a központi költségvetésben szereplő 24 milliárd forintos állami forrást sem utalta át. A közgyűlés egyébként tavalyi költségvetésének elfogadásakor is jelezte: a BKV működtetéséhez további 15 milliárd hiányzik. Decemberre kiderült, a hiány 2016-ban meghaladhatja a 30 milliárd forintot, és ennek alig egytizedén javítana, hogy fideszes javaslatra a parlament átcsoportosította az iparűzésiadó-bevételeket, és kimondta: a fővárosi önkormányzatnak abból kell finanszíroznia a BKV-t. Ez a gyakorlatban forráselvonást jelent, és ekkor jelentette be Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester, hogy állami finanszírozás híján akár le is állhatnak a HÉV-ek és a buszok a főváros közigazgatási határán. A hatályos törvények alapján ugyanis az agglomerációs közlekedés megszervezése állami feladat. Lázár János kancelláriaminiszter múlt héten bejelentette, az állam visszaveszi a feladatot.
Tarlós István hétfőn kezdte meg tárgyalásait Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterrel arról, hogy a főváros milyen feltételekkel adja át a kormánynak az agglomerációs buszközlekedés működtetését, a HÉV-vonalakat, azok teljes infrastruktúráját és járműveit.
Tokody Marcell (Jobbik) fővárosi képviselő lapunknak elmondta: ő elmegy az ülésre, amelynek határozatképtelensége esetén vitanapot javasol. – A változások azt is jelentik, hogy a városnak több pénze lesz, így ki kell zárni a megszorításokat, a járatritkítást vagy a tarifák drágítását. Ma már nemcsak az agglomerációban élők jönnek ide, hanem budapestiek sokasága jár dolgozni a főváros környéki ipari parkokba, bevásárlóközpontokba is – hangsúlyozta Tokody Marcell.
