Darák Péter hétfői közleményében leszögezi: „A Kúria elnökeként meggyőződésem, hogy az eljáró bíró van birtokában azoknak az ismereteknek, melyek a körültekintő döntést megalapozzák. Ezt a társadalomnak tudomásul kell vennie, azonban az erre jogosultak egyet nem értésüket jogorvoslati kérelemben fejezhetik ki. A minden külső befolyástól mentes bírói ítélkezés abszolút alkotmányos védelem alatt áll, ezért az ellentétes elvárást sugalló nyilatkozatok a jogállamiság alapját ássák alá.”
A Kúria elnöke rámutat arra is, hogy a bírói hatalom nyilvánossága és átláthatósága nem jelenti azt, hogy a bírák, bírósági vezetők egyedi, folyamatban lévő ügyekben elszámoltathatók. Az ilyen szándék ellentétes az alaptörvény szellemével – olvasható a közleményben.
Darák Péter arra is felhívja a figyelmet, hogy a tények ismerete nélküli véleménynyilvánítás nem tartalmazhat elvárásokat a bírósággal szemben. „Különösen elvárható, hogy ettől más hatalmi ág képviselői tartózkodjanak” – emeli ki a főbíró.
A bíráknak az eléjük terjesztett ügyekben szabadon, belső meggyőződésük és a tényállás saját maguk általi értékelése szerint, részrehajlásmentesen, a hatályos törvényi rendelkezéseknek megfelelően kell dönteniük – áll a Kúria elnökének közleményében.
„Senki ne gondolja, hogy a bírák nem érzik át az emberi katasztrófákat. A bírói döntést azonban nem befolyásolhatják az érzelmek” – fogalmaz.
Darák kifejti: a bírónak az alkotmányos eljárásrend szerint bizonyított tények alapján, a törvényes vád keretei között, teljes felelősségtudattal kell döntenie, és erről a döntési folyamatról az ítélet indokolásában kell számot adnia. Hiába nyilvános az ügy tárgyalása és az ítélethirdetés, ha a több száz napos tárgyalást, több tucat tanú és szakértő meghallgatását, a többórás ítélethirdetést a nyilvánosság nem tudja figyelemmel kísérni. Miután az ország nyilvánossága, ideértve a többi hatalmi ág képviselőit is, a per tárgyalásáról, az ítéletről és indokairól csak a média néhány perces tudósításaiból értesül, és annak alapján nyilvánít véleményt, az aligha lehet tárgyilagos – figyelmeztet.
A főbíró közleményében kitér arra, hogy a közelmúltban egyes bírói döntésekkel szemben közszereplők és a nyilvánosság részéről erős kritika fogalmazódott meg, mert a döntés nem találkozott a társadalom igazságérzetével, ezért látta szükségesnek a közlemény kiadását. Hozzáfűzi: más bíróság előtt folyamatban lévő ügyről nem beszélhet, hiszen azok jogorvoslati eljárásban még a Kúria elé kerülhetnek.
Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő vasárnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy „az emberek többségét joggal felháborító ítéletek” miatt a Fidesz vitát kezdeményez az Országgyűlés igazságügyi bizottságában az igazságszolgáltatásról. A fideszes politikus egyebek között a tíz halálos áldozattal járó vörösiszap-katasztrófa ügyében hozott felmentést és Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes enyhének tartott büntetését említette.
