Terrorveszély: valóban engednek az ellenzéknek?

Miben változtatnának az alaptörvény-módosító javaslaton, és valóban közelednek-e az álláspontok?

Pintér Sándor belügyminiszter és Simicskó István honvédelmi miniszter március 24-én jelentette be, hogy terrorizmus elleni intézkedéscsomag alkotásáról döntött a kormány, módosítanák az alaptörvényt és több kétharmados jogszabályt is. A BM által vitt egyeztetés, úgy tűnik, mostanra célba ért, ám a HM javaslatát a terrorveszélyhelyzet bevezetésével kapcsolatos alkotmánymódosításról nem támogatták az ellenzéki pártok.

A belügyminiszter korábban kifejtette: javaslataikban létszám-, eszköz- és technikai fejlesztéseket kérnek, továbbá a Terrorelhárítási Központ megerősítését, az információáramlás biztosítását szeretnék elérni. Pintér Sándor beszámolt arról is, hogy tervezik egy olyan törvény megalkotását, amelyben előírnák, hogy a magánszolgáltatók – bírói engedélyhez kötve – biztosítsák a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által lefoglalt adatszolgáltató eszközök dekódolását. Egyebek mellett a pénzáramlás módját is ellenőrizni szeretnék, bizonyos esetekben a bankszámlákba is betekintenének – tette hozzá.

A jobbikos Mirkóczki Ádám április elején a Magyar Nemzet megkeresésére azt mondta a javaslatcsomagról, hogy számos elem támogatható, ám jól láthatóan vannak benne „meglehetősen szakmaiatlan és hatalmi túlkapásokra is lehetőséget adó részek”. Amennyiben ezeken tudnak változtatni, akkor szerinte létrejöhet konszenzus. Az MSZP-s Molnár Zsolt is úgy nyilatkozott, hogy tárgyalási alapnak tekinthető a kiküldött anyag, lesznek kritikai, értelmező javaslataik. Schiffer András, az LMP társelnöke úgy fogalmazott lapunknak, hogy a tervezetben vannak támogatható irányok, de van „néhány érthetetlen túlterjeszkedési kísérlet is”.

A titkosított kommunikáció ellenőrizhetőségének szankcionálásával kapcsolatban a kormány végül elfogadta azt az ellenzéki javaslatot, hogy csak a szolgáltató kötelezettségszegését büntessék, a felhasználókét ne. A titkos kommunikációra alkalmas szoftverek felhasználóit és a szolgáltatókat így már nem fenyegeti börtönnel a javaslat.

A katasztrófavédelemről szóló és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításával lehetővé tennék, hogy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletben szabályozza a terrorfenyegetettség szintjéhez igazodva az egyes tevékenységek és rendezvények kapcsán a szükséges többlet-biztonságikövetelményeket, -korlátozásokat. E korlátozások viszont „nem terjednek ki a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényekre” – derül ki a javaslatból.

Ellenzéki felvetés volt a védelmi beszerzések szabályainak módosítása is, és úgy határoztak, ezt ugyancsak kiveszik a törvénycsomagból.

Pintér Sándor kedden benyújtotta az Országgyűlésnek a Belügyminisztérium terrorellenes javaslatcsomagját. Ennek egyik lényegi eleme, hogy az eddigi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (Szebekk) a továbbiakban nemzetbiztonsági szolgálatként Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) néven működik majd tovább.

Egy másik pontjában a javaslat a kódolt telefonos szolgáltatások korlátozásáról rendelkezik. A rendőrségről szóló törvény módosításai között kiterjesztik a terrorizmust elhárító szerv feladatkörét is, így a TEK a jövőben a védett személyekhez kapcsolódó személyvédelmen túl kijelölt létesítményvédelmi feladatok ellátására is jogosult lesz.

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény módosításával megteremtenék annak a lehetőségét is, hogy a szolgáltató köteles legyen megadni azokat az adatokat, amelyek a titkos információgyűjtés eszközeinek, módszereinek alkalmazásához nélkülözhetetlenek, így a titkosítási szintet érintő információkat is. Továbbá a szolgáltató részére kötelező jelleggel írnák elő a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal való, a titkos információgyűjtés feltételeit érintő megállapodások megkötését.

Megteremtenék annak lehetőségét is, hogy a rendőrség a határterületen speciális képfelvevő és felderítő eszközöket helyezhessen el, és felvételt rögzíthessen. Ezzel együtt elhagyja a javaslat azt a korlátozást, amely szerint a különböző képfelvevők által készített felvételeket csak a rögzítés helyén elkövetett jogsértő cselekmények esetén lehet felhasználni.

A javaslat nyomán felálló TIBEK feladata az alapvető biztonsági érdeket sértő adatok feldolgozásának, elemzésének eredményeként a lehető legátfogóbb kép összeállítása az ország terror-, illetve esetleges más fenyegetettségéről, a belső biztonsági helyzetről, a közbiztonság állapotáról. Minderről tájékoztató rendszert működtet, értékelő jelentéseket készít a kormány számára – derül ki az előterjesztésből.

Azonban a TIBEK nem lesz jogosult titkos információgyűjtő tevékenység végzésére, továbbá hozzáférési jogosultsága nem terjed ki a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési szerve által a védett állománnyal kapcsolatos megbízhatósági vizsgálati adatokra.

Ismert, ezt megelőzően a Honvédelmi Minisztérium is kijött egy javaslattal. A tárca alaptörvényt módosítana, és egy új különleges jogrendet alkotna terrorveszélyhelyzet néven. A januárban nyilvánosságra került tervek még arról szóltak, hogy a kormány maga hirdethetné ki a terrorveszélyhelyzetet, és ezzel számos jogkorlátozó intézkedésre is lehetőséget kapna, például a sajtó vagy az internet ellenőrzésére. Az alaptörvény módosításához azonban kétharmados többségre van szükség, vagyis a kormánypártoknak ellenzéki támogatót kell találniuk. Azt viszont már a Jobbik, az MSZP és az LMP is egyértelművé tette – csakúgy, mint a független parlamenti képviselők –, hogy a honvédelmi tárca már megismert elképzeléseit semmiképpen sem tudja elfogadni.

Az ellenzéki frakciók mellett a Magyar Nemzetnek korábban nyilatkozó független parlamenti képviselők sem támogatták a HM alaptörvény-módosító javaslatát. Egyebek mellett kifogásolták, hogy a kormány önálló hatáskörben dönthetne az új, különleges jogrend hatvan napra való elrendeléséről, amely ráadásul olyan jogkorlátozó intézkedésekre ad lehetőséget, mint például a szerkesztőségek vagy az internet ellenőrzése, kijárási tilalom elrendelése, illetve a külföldiekkel való kapcsolattartás tiltása.

Az Amnesty International közleményében korábban azt írta, hogy a kormány abszolút hatalmat kapna, ha az alaptörvényt valóban úgy módosítaná a parlament, ahogy az a sajtónak kiszivárogtatott tervezetben szerepel. A kabinet olyan alapvető szabadságjogokat korlátozhatna, mint a véleménynyilvánítás, a gyülekezés vagy a szabad mozgás joga – emlékeztet a szervezet. Az Amnesty International – az ellenzéki pártokhoz hasonlóan – azokat a biztosítékokat hiányolja az alkotmánymódosításból, amelyek garantálják, hogy a kormány indokolt esetben hirdet terrorveszélyhelyzetet, és csak az indokolt ideig tartja fenn.

A Honvédelmi Minisztérium is engedhet az ellenzéki nyomásnak, és puhíthatja a terrorellenes harc jegyében tervezett elképzeléseit. A Magyar Nemzet információi szerint a tárca a bő másfél héttel ezelőtti – ötpártira tervezett, végül a kormánypártok mellett csak a Jobbik és az LMP részvételével lezajlott – egyeztetés után kezd elmozdulni korábbi álláspontjától.

Lapunk úgy tudja, amellett továbbra is kitart a tárca, hogy szükség van egy új különleges jogrendre, és nem a már meglévőket egészítenék ki terrorellenes intézkedésekkel, de már nem ragaszkodnak annyi jogkorlátozó lehetőséghez.

A következő többpárti egyeztetést pénteken tartják, hogy addig mindenki alaposan át tudja tanulmányozni a szöveget, és ki tudja alakítani álláspontját. Az MSZP az egyeztetésekből kimaradt, mert képviselői nem mentek el a korábbi, ötpártira hirdetett tanácskozásra. Akkor azt mondták, hogy a HM tervei nem a terrorizmus, hanem a jogállam ellen küzdenek. Tóbiás József MSZP-elnök most azt közölte: hétfőn vitatják meg a javaslatot.

Az Atv.hu csütörtökön ugyancsak arról adott hírt, hogy teljesen átdolgozta a kormány a terrorveszély miatt tervezett alaptörvény-módosítási javaslatát. Szerdán pedig azt írta: Trócsányi László igazságügyi miniszter megüzente a frakciók témafelelőseinek, hogy semmi köze a HM-féle javaslathoz, azt senki se keverje össze az általuk szövegezett BM-es verzióval, és e körülményről legyenek kedvesek tájékoztatni frakciótársaikat is.

A Hvg.hu eközben azt közölte, a HM legújabb javaslata szerint már csak tizenöt napra hirdetné ki a terrorveszélyhelyzetet a kormány. A változásokból több olyan elem is hiányzik, amelyet az ellenzék korábban kifogásolt – teszik hozzá az alaptörvény-módosítás legújabb, birtokukba került változatára hivatkozva. Mint írják, kikerült a légi forgalom korlátozásáról szóló rész, valamint a műsorszórásról és a frekvenciagazdálkodásról szóló rész is hiányzik. Úgy tudják, az internet és posta forgalmának fokozott ellenőrzése és a hazai tévéstúdiók megszállása sincs már benne, valamint a kijárási tilalom részletei sincsenek megemlítve.

Az egyes törvények terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosításaiban pedig a kormány intézkedései az alapvető jogok lényeges tartalmát nem érintve valósulhatnak csak meg. Nem szerepel az ország biztonságát veszélyeztető személyek, államok, egyebek tulajdonjogának korlátozása, a speciális terrorelhárító intézkedések bevezetése, valamint a közúti, vasúti, egyéb közlekedési forgalom korlátozása, megtiltása. A közterületen tartott nyilvános gyűlések tilalma tizenöt napig tartana csak terrorveszélyhelyzetben, ezután az Országgyűlés támogatásához lenne kötve a folytatás – olvasható a Hvg.hu cikkében.