Hatalmas a különbség a fizetések között

Akinek egyetemi diplomája van, több mint négyszeres bért kap az alapfokú végzettségűekéhez képest.

A KSH azt is megvizsgálta, hogyan viszonyul a nyugdíjak értéke a keresetekhez. A statisztikusok a nyugdíjak keresetpótló képességét egy arányszámmal – rátával – fejezik ki, ami a 65–74 éves nyugdíjasok ellátását viszonyítja az 50– 59 évesek keresetéhez. Magyarországon ez az arány 61 százalék, ami az unió ötödik legmagasabb értéke, és 6 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot, vagyis hazánk igen előkelő helyen áll ebben a rangsorban. Ugyanakkor az öregségi nyugdíjak vásárlóerejének 2012. évi uniós rangsorában Magyarország az utolsó harmadot nyitja. Egy dán vagy osztrák nyugdíjas két és félszer annyi, egy bolgár viszont csak feleannyi árut és szolgáltatást tud megvásárolni, mint magyar társa. A magyar nyugdíjak vásárlóerejét a volt szocialista országok közül csupán a csehországi múlja felül.

Nyugdíjakra, nyugellátásokra, járadékokra és egyéb járandóságokra egyébként a 2015-ös költségvetésből 3502 milliárd forintot fordított az ország. Az ellátásokban részesülők átlagos létszáma 2,69 millió volt, 2,4 százalékkal kevesebb, mint 2014-ben. Egy ellátottra 2015-ben havonta átlagosan 108,5 ezer forint jutott, 3,2 százalékkal több, mint az előző évben. A 65 év felettiek jelenleg hazánkban a társadalom szegénység által kevésbé veszélyeztetett csoportjának számítanak. Ebben a korcsoportban 2014-ben mindössze az érintettek 4,2 százaléka számított szegénynek, miközben a lakosság egészének 15 százaléka tartozott ebbe a csoportba.

2015-ben a magyar lakosság 17,9 százaléka volt 65 éves vagy annál idősebb. Ez az arány negyedszázaddal korábban még 13,3 százalék volt, vagyis a magyar társadalom folyamatosan öregszik, és ez a tendencia folytatódik a következő években is. Az időskorú népesség aktív korúakhoz (15–64 év közöttiek) viszonyított aránya 26,5 százalék volt, ami becslések szerint 2030-ra 38, 2050-re 56 százalékra fog emelkedni.

Az egyes megyékben az ellátottak életkora és az ellátások összetétele jelentősen különbözik. Az öregségi nyugdíjasok aránya Budapesten a legmagasabb (85 százalék), míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ez a szám a 60 százalékot sem éri el, miközben a megváltozott munkaképességűek ellátásaiban részesülők aránya közel 30 százalék, a budapestinek több mint háromszorosa. Ez azt mutatja, hogy Szabolcsban sokkal több az egészségi okok miatt munkaképtelen vagy csak részben munkaképes emberek aránya, mint a fővárosban vagy Nyugat-Magyarországon.

2015 januárjában az öregségi nyugdíjasok 5,5 százaléka kapott 60 ezernél kevesebb nyugdíjat, 55,8 százalékuk pedig 60 ezer és 119,9 ezer forint közötti összegben részesült. 120 ezer és 180 ezer forint közötti nyugdíja az érintettek 28 százalékának volt. Ennél többet csupán a nyugdíjasok 10 százaléka kap, 240 ezer forintnál is magasabb összeget pedig csak 2,5 százalékuk. A munkaerő-piaci és a kereseti lehetőségek hatalmas területi különbségeit tükrözik az öregségi nyugdíjak átlagos összegében mutatkozó eltérések is. A felmérés szerint egy budapesti nyugdíjas havi ellátása harmadával több, mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élőé.