Kötelezettségszegés: állandó vihar a biliben

Brüsszel aggályai a belpolitikai csetepaté részét is képezik. Teljesen átlagos tanulók vagyunk az EU-ban.

3) 2008 júniusában a vállalkozások tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatáról szóló EP-jogszabály átültetésére kötelezték Magyarországot, az Országgyűlés pedig még a nyári szünet előtt lépett, és szeptemberben már hatályos volt a passzus.

4) Ugyanez év augusztusában a bankok tőkemegfeleléséről szóló törvény átültetésére kérte hazánkat az Európai Bizottság; keresetét később visszavonta, de az eljárás költségeit a magyar adófizetőkre terhelte.

5) Az EB 2008 decemberében jött rá, hogy a diplomák és egyéb képesítések EU-kompatibilitása szempontjából még volna mit dolgozniuk a hazai jogalkotóknak, szűk egy évre rá viszont elállt a bírósági keresettől, az eljárás költségeit befizettük.

6) A „fülkeforradalom” előtt a külföldiek magyarországi lakásvásárlásának akadályozása miatt kerültünk a bíróság látóterébe – mondván, ezzel csorbítjuk a mozgáshoz és letelepedéshez fűződő jog gyakorlását –, az Európai Bíróság azonban Magyarországnak adott igazat. A testület indoklásában rámutatott: a személyek szabad mozgásának és a letelepedés szabadságának nálunk bevezetett korlátozásait az adórendszerbeli koherencia megőrzésének szükségessége igazolja.

7) Magyarország 2004. május 1-jei uniós csatlakozása óta először 2011. július 28-án hozott elmarasztaló ítéletet a bíróság. Az Európai Bizottság 2009-ben indított kötelezettségszegési eljárást az áfaszabályozás ügyében, miután a magyar hatóságokkal folytatott tárgyalások nem hoztak eredményt. A procedúra végén a bíróság kimondta, hogy nincs összhangban az európai uniós joggal a magyar áfaszabályozás. Az Országgyűlés végül szeptember 19-én döntött a kifogásolt jogszabály módosításáról.

8) A vasúttársaságok infrastruktúrához való hozzáférése volt a következő konfliktuspont az EU és Magyarország között. A bizottság úgy látta, nem volt egyenlő a vállalatok hozzáférésének esélye.

9) A 2010-es év végén a közbeszerzési szabályaink verték ki a biztosítékot, Brüsszelben sérelmezték, hogy a pályázatokon induló cégek a magyar jogszabályok szerint nem támaszkodhatnak partnercégek kapacitásaira a pályázatok során.

10), 11) és 12) 2012. január 17-én a Barroso-testület magasabb sebességfokozatra kapcsolt: három gyorsított kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással volt kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítottak. Ekkor fenyegették meg hazánkat még eggyel arra az esetre, ha nem hagyunk fel a ketreces tojótyúktartással. Ekkortájt egyébként a tagállamokkal szemben egyszerre mintegy ezer eljárás volt folyamatban.

Még számos ügyben indult hazánkkal szemben hasonló eljárás, egyebek mellett a csipszadó kiterjesztése, a menekültügyi szabályozás, az almásfüzitői vörösiszap-tározó kezelése, a külföldiek földhasználati jogának megszüntetése, a nem nyereséges szupermarketek szankcionálása és legújabban – múlt csütörtökön – a romák iskolai szegregációja miatt szedte elő Brüsszel Budapestet, amire Lázár János kancelláriaminiszter így reagált elsőre: Brüsszel talán számon tartja, hogy melyik gyerek roma és melyik nem?

Egy 2015-ös összesítés szerint hazánkkal szemben az előző év végén 44 kötelezettségszegési eljárás volt folyamatban. 18 azért, mert Budapest nem jelezte időben, hogy átültetett valamilyen joganyagot, 26 pedig azért, mert Brüsszel szerint valamilyen szabályozásunk nem volt összhangban az uniós joggal. Az ellenünk folyamatban lévő eljárások száma miatt szégyenkezésre nincs ok, a mediterrán országok (Görög- és Olaszország 89-89, Spanyolország 86) mellett maga Belgium (80) is rosszcsont hozzánk képest. A jó tanulók: Horvátország (10), Észtország (16) és Málta (8). Az eljárások összes száma az utóbbi években folyamatosan csökkent, de 1300 környékén „beállt”.

Hazánk is indított kötelezettségszegési eljárást, miután 2009. augusztus 21-én Sólyom László köztársasági elnököt nem engedték be Szlovákiába. A beadvány azt kérte, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg a szlovák jogszabályokat és alkalmazásukat, valamint a közösségi jog megsértése miatt indítsa meg az eljárást. Az uniós testület elhárította a beadványt, ezután Magyarország az Európai Bírósághoz fordult, és veszített.

A mindenkori magyar kormány a retorika szintjén rendszerint brüsszeli bosszút emleget egy-egy ilyen eljárás kapcsán, ha fel akarja venni a kesztyűt és bíróságra akarja vinni az ügyet. Így volt ez tavaly decemberben, a 34. kormányinfón is, amikor hazánk megtámadta az EU kvótatervét az Európai Bíróságon. És így volt ez most is, amikor a roma szegregáció miatt kaptunk figyelmeztetést: a nagyobbik kormánypárt retorikájában az EU azon áll bosszút, hogy Magyarország nem a bevándorlókra fordítja a pénzt, hanem a cigányok oktatására.