Árpád fejedelem sírjának titkára hamarosan fény derülhet?

Árpád fejedelemnek köszönthetjük, hogy bevezette a magyarságot a Kárpát-medencébe. Vezérlő fejdelemként bölcs és előrelátó volt, akinek célja a honfoglaló magyarság letelepítése lett. Nemrégiben újabb kutatások folytak azért, hogy sírját megtalálják.

Árpád fejedelem, a honfoglalók vezére Fotó: Wikimedia Commons/Munkácsy Mihály

Árpád fejedelem haláláról nem maradt fenn kortárs forrás, az azonban biztos, hogy a pozsonyi csata évében, 907-ben hunyt el és nem harcban esett el. Ekkor hatvan év körüli lehetett, ami abban az időben már időskornak számított.

Árpád és a vérszerződés  Fotó: László Gyula

 Fehéregyházán temették el Árpád fejedelmet Anonymus szerint

Sírjának helyéről Anonymus ennyit írt krónikájában: „Tisztességgel temették el egy patak forrása felett, ahonnan az kőmederben folyik Attila király városába. Azon a helyen egy Fehérnek nevezett templomot emeltek a szent Szűz, Mária tiszteletére.” A víz az aquincumi forrás vize lehetett. Noha Anonymus munkáját forráskritikával kell kezelnünk, annyi azonban biztos, hogy Fehéregyháza nevű település létezett egészen a török hódoltságig.

A magyarok bejövetele egy 19. századi litográfián   Fotó: Wikimedia Commons

Az 1850-es évek ásatásait, amellyekkel Árpád sírja után kutattak, a Bach-korszak osztrák önkényuralmi rendszere tüntető, protestáló cselekedetnek tekintette- emeli ki Kanyó Ferenc történész. Az 1860-as években a Viktória Téglagyár agyagkitermelő gödréből előkerült romokat vizsgálták ebből a szempontból. Az 1930-as években Sashegyi Sándor amatőr régész a Holdvilág-árokban kereste Árpád fejedelem sírját. A feltételezett települést, Ősbudát, Szörényi Levente zeneszerző és énekes is kutatta.

A térkép lehet a megoldás kulcsa

2011-ben került elő a Magyar Nemzeti Levéltárban az a térkép, amely 1778-ban készült és amelyen a Hármashatárhegyől északkeletre a„Fehéregyháza rommezői” megjelölés szerepel. Itt már 1906-ban is terveztek emlékhelyet állítani, a Vörösvári és a Bécsi út találkozásának környékén. Ezt Bertha Bulcsú író is megerősítette a Kortársban közölt írásában 1977-ben, Óbuda különlegességét hangsúlyozva ezzel kapcsolatban. Több évszázados hagyomány szerint  e területen lehet Árpád végső nyughelye, ezért is folytattak itt ásatásokat. 

Jelenleg is ezt tekintik a legbiztosabb nyomnak.

Felks Antal térképe, ami új irányt szabhat Árpád sírhelyének kutatásában Forrás: BERLÁSZ JENŐ VESTIGIA RUDERUM ALBAE ECCLESIAE FEHÉREGYHÁZ EGY XVIII. SZÁZADI TÉRKÉPE., origo

Jó diplomata volt Árpád
 

Árpád, a vezérlő nagyfejedelmünk 845-ben született Álmos fiaként. Megválasztásakor négy napig tartottak a lakomázással egybekötött ünnepségek, a vezértársai pedig pajzsra emelték. 

Ez a kazár eredetű szokás szimbolikusan is megerősítette pozíciójában. 

A honfoglalás 895-ös szakaszának lebonyolításában fiai, mint az egyes hadseregrészek vezetői tevékenyen részt vettek. Árpád ekkor már középkorú ember volt, így vezérei a tudására és szervezőkészségére is támaszkodhattak. A honfoglaló magyarok először meghódították a Tisza és Bodrog közét, majd megszállták Borsa várát-írta Anonymus  a krónikájában.

Árpád és vezérei   Fotó: Wikimedia Commons/Feszty Árpád

 Árpád jó diplomata volt: tárgyalt a Kárpát-medencében élő népek uralkodóival, így többek között Zalánnal és Ménmaróttal. 

Azzal érvelt, hogy mivel az ősapjáé, a hun Attiláé voltak ezek a földterületek, így neki is joga van rájuk. Árpád külsejéről nem sokat tudunk, valószínűleg -mint édesapja-, magas termetű, fekete szemű és sötét hajú férfi lehetett, a későbbi utódaira jellemző markáns arcberendezéssel.

Győztes csaták után önfeledt mulatozás

A magyarok katonai szövetségben álltak Bizánccal és a keleti frank fejedelemmel is. A honfoglalás utáni éveket egyfajta kettősség jellemezte: a magyarok egyrészt folyamatosan hódították meg a Kárpát-medence területeit, míg békeidőben vándoroltak a téli és a nyári szállásterületeik között. 

A központjukat először a Csepel-szigetre, majd  később Attila  hun fejedelem feltételezett egykori székhelyére, a mai Óbudára helyezték át. 

Sikeres csaták után akár egy hétig is eltarthatott a győzelmet ünneplő dínom-dánom. Az ősi magyar virtus tehát egyaránt magában foglalta a kiemelkedő haditeljesítményeket, de azt is, hogy utána önfeledten tudtak ünnepelni eleink. A fejedelmek és az előkelők ilyen alkalmakkor  arany és ezüst étkészletekből ettek, miközben énekesek, zenészek szórakoztatták őket.

Honfoglaló magyar harcos / forrás: László Gyula

Öt fia született a vezérlő fejedelemnek

Árpád feleségének neve sajnos nem maradt fenn az utókor számára. Amit biztosan tudunk a családi életéről, hogy öt fia született: Levente, Tarhos, Üllő, Tas és Solt. Érdekes, hogy Solt (Zolta), a legkisebb fiú leszármazottjaiból lettek a későbbi Árpád-házi uralkodóink. Lehet, hogy azért esett rá a választás, mert már Árpád életében fiú utóda született, így a vezérlő fejedelmi cím öröklése biztosított volt részéről.

A honfoglaló magyarság útja a Kárpát-medencébe  Fotó: Wikimedia Commons

Árpád személyének kiemelkedőa  jelentősége az őstörténetünkben: ő volt az, aki elfoglalta a Kárpát-medencei területeket és így kiváló természeti adottságú, vadakban, termőföldekben és folyókban bővelkedő országot biztosított a magyarság számára. Szilárd kézzel kormányozta a magyar törzseket és ezzel megteremtette egy erős állam alapjait is az elkövetkezendő évszázadokra.

Árpád fejedelem:

• vezette a honfoglalást,
• ő telepítette le a magyarságot, megteremtve ezzel a későbbi államalapítás alapjait,
• noha  Árpád sírját most is keresik, de a nemrégiben előkerült térkép elősegítheti a fejedelmi temetkezés megtalálását.