Átláthatatlan, mekkora összeggel és mely magyar cégeket támogatja a kormány, hogy a kínai piacra lépjenek – derül ki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) lapunknak adott válaszaiból. A Pálinkás József által vezetett, hazai innováció támogatásáért felelős hivatal legutóbb egy kínai befektetőknek szóló fórumon számolt be sikereiről, konkrétumokról azonban nem esett szó.
– Az NKFIH eddig körülbelül huszonnégy céget mutatott be az Invest Shenzhennek, bízunk benne, hogy a tárgyalások sikerrel fejeződnek be – mondta beszédében az NKFIH elnökhelyettese, Spaller Endre a sencseni beruházásösztönző vállalat múlt heti eseményén. Beszédében arra is kitért, hogy az innovatív magyar vállalkozások keleti ambícióik finanszírozására állami és uniós pénzekre is pályázhatnak. Hozzátette, a sikeres gazdasági kapcsolatok mögött sokéves munka áll, a kínai innovációt képviselő sencseni partnerekkel 2014 óta folyamatosan építik. Lapunk akkor elsőként számolt be az azóta többször átszervezett állami hivatal aktuális jogelődjének dél-kínai tevékenységéről, ezért a múlt heti eseményen szerettük volna megtudni: az eltelt két évben mely cégek s milyen támogatásban részesültek.
– Sok vállalkozást segítettünk, de tekintettel az üzleti titkokra, senkit sem szeretnék kellemetlen helyzetbe hozni – ezzel indokolta Spaller Endre, miért nem árulja el lapunknak a beszédében említett huszonnégy cég nevét. Hozzátette, változók az eredmények: sok esetben a kínai fél egyáltalán nem mutat érdeklődést, vannak azonban olyan cégek, melyekkel már két éve folytatnak tárgyalásokat.
– Ahogy a konferencián elhangzottakból is kitűnt, vannak konkrét üzleti sikerek is, de erről hadd ne én beszéljek – felelte Spaller Endre, amikor a már sikeres megállapodásokról tettünk fel kérdéseket. A hivatal elnökhelyettese szerint a közvetlen kapcsolatépítés a Magyar Nemzeti Kereskedőház feladata, a hivatal tevékenysége elsősorban a magyar és a kínai fél közötti informális kapcsolatok építésére (például találkozók szervezésére) terjed ki. Hiába kérdeztünk rá a beszédében szintén elhangzott állami támogatások mértékére, a hivatal elnökhelyettese ezekről sem akart részleteket elárulni, s a hivatal sajtóosztályához irányított minket. – Van lehetősége a magyar cégeknek arra, hogy a külföldi piacra lépés költségeit elszámolják, a pályázati folyamatban azonban a hivatal elsősorban szakpolitikai véleményt fogalmaz meg – mondta Spaller. A támogatott pályázók körét és a pontos összegeket célzó kérdéseinkkel ismét a hivatal sajtóosztályának megkeresését javasolta.
– A sencseni tárgyalásokat még az NFKIH egyik jogelődje kezdeményezte – kezdte válaszát a hivatal sajtóosztálya, s hozzátették: a kínai kapcsolatokat illetően elsősorban a kutatói szakembercserét és kapcsolatépítést támogatják majd a jövőben. Kimerítő választ a levelünkben feltett kérdéseinkre itt sem kaptunk, a korábban támogatott cégek köre, s a támogatás összege is rejtve maradt.
De titkolózik az NKFIH az innovatív magyar vállalatoknak eddig kiosztott valamennyi támogatást illetően is. A 2015–2016-os versenypályázati portfólióban EU-s és hazai forrásból összesen több mint 300 milliárd forint keretösszeggel szerepelnek a hazai innovatív vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének ösztönzését célzó felhívások – írta válaszában a hivatal, miután megkérdeztük: eddig mely magyar cégek részesültek pályázati támogatásban, s összesen mekkora pénzt osztottak ki. Hozzátették, 2020-ig 1200 milliárd forintot fordítanak majd innovációra, eddig erre a célra 4200 szerződést kötöttek. A támogatott cégek körét azonban nem részletezték.
Bár a hivatal honlapján elérhető a „Kutatás infrastruktúra fejlesztésére” címmel kiírt pályázat nyerteseinek listája, azon csak magyar felsőoktatási, tudományos intézetek szerepelnek, magáncégek nem. A lista szerint május elején a Debreceni Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Pannon Egyetem kapott összesen húszmilliárd forintot. Mivel azonban ez csak az elérhető összeg töredéke, kérdéseink pontos megválaszolása érdekében közérdekű adatigénylést nyújtottunk be.
