– A sencseni tárgyalásokat még az NFKIH egyik jogelődje kezdeményezte – kezdte válaszát a hivatal sajtóosztálya, s hozzátették: a kínai kapcsolatokat illetően elsősorban a kutatói szakembercserét és kapcsolatépítést támogatják majd a jövőben. Kimerítő választ a levelünkben feltett kérdéseinkre itt sem kaptunk, a korábban támogatott cégek köre, s a támogatás összege is rejtve maradt.
De titkolózik az NKFIH az innovatív magyar vállalatoknak eddig kiosztott valamennyi támogatást illetően is. A 2015–2016-os versenypályázati portfólióban EU-s és hazai forrásból összesen több mint 300 milliárd forint keretösszeggel szerepelnek a hazai innovatív vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének ösztönzését célzó felhívások – írta válaszában a hivatal, miután megkérdeztük: eddig mely magyar cégek részesültek pályázati támogatásban, s összesen mekkora pénzt osztottak ki. Hozzátették, 2020-ig 1200 milliárd forintot fordítanak majd innovációra, eddig erre a célra 4200 szerződést kötöttek. A támogatott cégek körét azonban nem részletezték.
Bár a hivatal honlapján elérhető a „Kutatás infrastruktúra fejlesztésére” címmel kiírt pályázat nyerteseinek listája, azon csak magyar felsőoktatási, tudományos intézetek szerepelnek, magáncégek nem. A lista szerint május elején a Debreceni Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Pannon Egyetem kapott összesen húszmilliárd forintot. Mivel azonban ez csak az elérhető összeg töredéke, kérdéseink pontos megválaszolása érdekében közérdekű adatigénylést nyújtottunk be.
