Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ főigazgatója az M1 csatorna 48 perc című hírháttér műsorában az álhírek, rágalmak terjedésének háttere és a közbeszéd eldurvulása kapcsán beszélt. Szerinte az Egyesült Államokból több évtizede, balliberális újságírók által elindított, úgynevezett gonzó újságírás mai megnyilvánulása tapasztalható az interneten és a médiában, ennek megfelelően félinformációkat, elferdített tényeket kevernek a szerző üzeneteivel, véleményével.
Két konkrét példát, álhírt említve kiemelte:
az Európába irányuló migráció pozitív hatásainak éveken át való sulykolása ugyanúgy álhír volt, mint hogy a két biológiai nemen kívül vannak más nemek is; ezeket is a balliberális média találta ki.
Szánthó Miklós rámutatott, hogy a balliberális oldal által terjesztett álhíreket egy komplett - influenszerekkel, újságírókkal, médiatermékekkel megtámogatott - hálózat segítségével igyekeznek eljuttatni az emberekhez, s egy mechanizmus révén egy-egy ilyen álhírt akár a közbizalom megdöntéséhez is fel lehet használni. Példaként felhozta a Magyarország elleni kötelezettszegési eljárásokat. Közölte:
ilyen ügy a Szőlő utcai álhírbotrány is, bár ez ügyben még a valóságmag sem volt meg.
Szerinte a balliberális oldal azért gerjesztett egy nyilvánvaló hazugságra építve "rágalomcunamit", hogy elterelje a figyelmet Magyar Péter és a Tisza párt adóemelési terveiről, s hogy akár tüntetések segítségével rombolja az állam, a kormány iránti bizalmat. A kormány azonban idejében lépett, hiszen információkkal, nyomozati anyagokkal, tényekkel cáfolta a valótlanságokat, az alaptalan vádakat, egyúttal megindultak az eljárások azok ellen, akik hazugságokat terjesztettek.
A főigazgató kérdésre válaszolva azt mondta, az álhírek ellen nehéz, de lehet védekezni: figyelni kell a közlő személyére, megbízhatóságára, érdemes megbízható, konzervatív oldalakat bekövetni az interneten, s érdemes összehasonlítani az ellenzéki szereplők és a releváns kormányzati szereplők nyilatkozatait általánosságban vagy egy-egy téma kapcsán. Drámai lesz a különbség politikai, erkölcsi értelemben is.
