Hatalmas lemorzsolódás, a jelentkezők csökkenő száma, felesleges iskolai férőhelyek, alacsony végzettségen belüli elhelyezkedés és gyengülő minőség – többek között ezeket jelölte meg a szakképzési rendszer nehézségeiként Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke tegnap a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Friedrich Ebert Alapítvány közös szakképzési konferenciáján. Parragh a magyar oktatási rendszer egyik fő problémájának nevezte, hogy az iskolarendszerek nem épülnek egymásra, a digitálisírás-tudás és a nyelvtudás alacsony szintű, élethosszig tartó tanulás pedig nincs. Szerinte a képzésről szóló vitákat nem szabad politikai színtérre vinni, mert a szakmaiság sérüléséhez vezet. Parragh később megjegyezte, „jót mosolyog”, amikor a pedagógusok azt mondják, minden egyes tanórára egy órát kell készülni. Erre a közönség igencsak felháborodott; volt, aki „gusztustalannak” minősítette ezt a kijelentést. Az MKIK elnöke azzal zárta előadását: reméli, senkit nem bántott meg, csak az iparkamara álláspontját ismertette. „Ez az álláspont a gazdaság álláspontja, ahonnan önök is kapják a fizetésüket” – üzente a tanároknak.
Más álláspont is létezik azonban a szakképzés átalakítását illetően. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke például arról beszélt: nagy a bizonytalanság, holott elvárható lenne, hogy a pedagógusok fel tudjanak készülni az új rendszerre. Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere pedig levélben üzente a tanácskozás résztvevőinek, hogy számtalan önkormányzat tiltakozása ellenére is államosítják az iskolák működtetését. „Legalább a szakképzés teljes ellehetetlenítését meg lehet még akadályozni” – írta a polgármester.
Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke a munka tiszteletét hangsúlyozta: „Aki dolgozik, azt tisztelni kell, kezet kell neki csókolni” – mondta, majd hozzátette: ha nem tartanak meg egy koncertet egy hétig, azt túléli egy város, de ha a szemetet nem viszik el, akkor lepusztul, így a szakmunkásképzésen múlik az ország boldogulása. Szerinte beszélni kell az „oktatási lobbiról” is, amely miatt lehetséges az, hogy Magyarországon több kinevezett egyetemi tanár van, mint Németországban. Demján közölte: a reálszféra megbecsülését is növelni kellene, ugyanis túlsúlyba kerültek a művészeti foglalkozások az iskolákban, míg a fizikai és kémiai szakkörök eltűntek, tehát mindenki úgy érzi, hogy ért a kultúrához, „és a gyerek személyiségében bekövetkezik a torzulás”.
– Tízszer annyi testnevelésóra van a közoktatásban, mint informatikaóra – mondta Bojár Gábor. A Graphisoft alapítója kiemelte, az oktatásban az informatikának is prioritást kellene élveznie. „Nem biztos, hogy a legfontosabb a szerszámok készítésére vagy a falak építésére oktatni a szakiskolai diákokat” – tette hozzá.
A kormány a szakképzés rendszerét idén szeptembertől kívánja átalakítani. Ám hogy hogyan, arról a mai napig sem született döntés.
