Fogvatartás: a legnagyobb probléma a zsúfoltság

Székely László szerint a környező országokhoz képest nem rosszabb a helyzet Magyarországon.

Székely László annak kapcsán tartott sajtótájékoztatót, hogy elkészült a kínzás elleni „nemzeti megelőző mechanizmus” tavalyi tevékenységéről szóló jelentése.

Az ENSZ közgyűlése 2002 decemberében fogadta el a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvét (angol rövidítéssel OPCAT), amely 2006. június 22-én lépett hatályba.

Magyarország 2012 januárjában csatlakozott az OPCAT-hez. Az Országgyűlés a fogva tartási helyek rendszeres, előre be nem jelentett látogatásait végző nemzeti intézménynek (nemzeti megelőző mechanizmusnak) az alapvető jogok biztosát jelölte ki, Székely László 2015. január 1-jétől látja el ezt a feladatot is.

Az alapjogi biztos és munkatársai rendszeresen látogatják azokat a helyszíneket, ahol a hatóságok fogva tartanak embereket. A börtönökben, pszichiátriákon, gyermekotthonokban előzetes bejelentés nélkül tett látogatások célja, hogy a helyszíni tapasztalatok alapján ajánlásokat tegyenek a hatóságoknak a fogva tartás körülményeinek javítására.

Székely László sajtótájékoztatóján elmondta: Magyarországon háromezer fogva tartási hely van 125 ezer férőhellyel, vagyis körülbelül 120 ezer ember számít fogvatartottnak. A börtönökben 18 ezer a számuk, a többiek pszichiátriákon, öregek otthonában, rendőrségi fogdákban vagy gyermekvédelmi intézményekben vannak, a nemzeti megelőző mechanizmusnak ezeket a helyeket kell ellenőriznie.

Hozzátette: a megelőző mechanizmus célja, hogy ráirányítsa a figyelmet ezekre a nagyon kiszolgáltatott társadalmi csoportokra. Tavaly a fiatalkorúakra, a gyerekekre koncentráltak, idén pedig az elkülönítésekre, mint amilyen a börtönökben a magánzárka.

Az ombudsman megjegyezte: tavaly a munkatársaival tizenöt vizsgálatot végeztek, eddig tizenkét jelentés készült el. Székely László hangsúlyozta: kiváló az együttműködés a fogvatartotti helyek és a megelőző mechanizmus munkatársai között, egy esetben sem akadályozták a működésüket, és a már nyilvánosságra hozott jelentésekre adott válaszok is pozitívak voltak.

Az alapvető jogok biztosa kiemelte: a kínzás elleni nemzeti megelőzési mechanizmus célja nem az, hogy pellengérre állítsák a fogvatartotti helyeket, hanem a prevenció, azoknak a körülményeknek a feltárása, amelyek a fogvatartottakkal szembeni embertelen bánásmódhoz vezethetnek.

Fliegauf Gergely, az ombudsmani hivatal nemzeti megelőző mechanizmus főosztályának vezetője a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a látogatások és jelentések alapján Magyarországon a kínzás nem szisztematikus.

Haraszti Katalin főosztályvezető-helyettes elmondta: a megtekintett fogva tartási helyszínek telítettségének átlaga 84 százalék volt, a legmagasabb, csaknem 160 százalékos kihasználtságot Fóton, a Károlyi István Gyermekközpont Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonában tapasztalták, de itt sikerült pluszágyakat elhelyezni.

Mint mondta, tavaly a vizsgálatok során gyakran szembesültek azzal, hogy a gyermekintézményekben, menekültszállásokon, pszichiátriákon egyes bentlakókat büntetésből vagy megelőzésből elkülönítik, egyfajta „fogva tartáson belüli fogva tartás” valósul meg, aminek egyes esetekben hiányzik a jogszabályi háttere. Ez indokolja, hogy ebben az évben erre fókuszálnak a vizsgálatok során.

A főosztályvezető-helyettes felidézte: tavaly 152 ajánlást tettek, ebből 17 esetben jogszabály megalkotását vagy módosítását kezdeményezték, de általában a fogva tartási helyszín vezetőjének vagy felettesének szóltak az ajánlások.

A jegyzőkönyv előírja a vizsgálatok utánkövetését is, ezért idén néhány tavalyi helyszínt ismét megvizsgálnak majd, és megnézik, a fogvatartottak helyzetének javítása érdekében tett ajánlások hogyan érvényesültek.