Különös ellentmondásra bukkantunk a Herzog-örökséggel kapcsolatos kormányzati kommunikációban. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis a legutóbbi kormányinfón megerősítette a Népszabadság információit, miszerint a műtárgyakkal kapcsolatban – amelyek visszaszerzéséért az Egyesült Államokban Herzog Mór Lipót leszármazottai indítottak pert – valóban folyt egyezkedés az örökösökkel. Mint mondta: „A magyar kormány mérlegeli azt a lehetőséget, hogy ezeknek a képeknek egy bonyolult konstrukcióban, a tulajdonjogát nem elismerve, mégis valamiféle megváltást fizet az örökösöknek, és így a képek jogtiszta helyzetben Magyarországon maradhatnak.”
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) ugyanakkor a közelmúltban azt a tájékoztatást adta lapunknak, hogy „a 2010 júliusában indult eljárásban a magyar állam törvényes képviseletét ellátó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nem kötött sem perbeli, sem peren kívüli egyezséget, s erre vonatkozóan nincsenek folyamatban tárgyalások jelenleg sem”. Az NFM emlékeztetett arra, hogy Herzog Mór Lipót műgyűjtő hagyatéka ügyében jelenleg a Washingtoni Columbiai Megyei Bíróság joghatóságának megállapítása érdekében folyik eljárás. Ennek legutóbbi mozzanata, hogy a bíróság – eleget téve a fellebbviteli bíróság 2013. április 19-én kelt határozatában foglaltaknak – ismételten megvizsgálta, fennáll-e a joghatósága az ügyben, és idén márciusban úgy döntött, az fennáll mindazon műtárgyak esetében, amelyeket a második világháború során a magyar hatóságok lefoglaltak. Ez azt jelenti, hogy 44 peresített műtárgyból 42-re vonatkozóan az elsőfokú bíróság megállapította az amerikai bíróság joghatóságát, illetve Lucas Cranach Az angyal kinyilatkoztatása Joachimnak és a John OpiePiros ruhás no? című képe vonatkozásában az amerikai bíróság joghatósága hiányában megszüntette a pert.
A minisztérium nyomatékosította: a bíróság döntése nem jogerős. Hazánk és a perben álló közgyűjtemények 2016. április 7-én közvetlen és azonnali fellebbezést nyújtottak be, amelyet a Columbia Szövetségi Kerületi Fellebbviteli Bíróság fog elbírálni. – A fellebbezés alapján a másodfokú bíróság az amerikai joghatóság hiányát akár az összes peresített műtárgyra vonatkozóan is megállapíthatja. – írták.
Mint ismert, Herzog Mór Lipót báró Magyarország egyik legértékesebb magángyűjteményének volt a tulajdonosa: El Greco, id. Lucas Cranach, Courbet, Zurbarán, Van Dyck, Velázquez, Renoir, Monet és mások alkotásai voltak megtalálhatók ebben. Herzog báró 1934-ben hunyt el, felesége 1940-ben bekövetkezett halála után a gyűjteményt három gyermeke örökölte. A második világháború és a zsidóüldözések következtében a páratlan gyűjtemény szétszóródott, a náci megszállást követően számos darabja magyar múzeumokba – így a Szépművészeti Múzeumba és a Magyar Nemzeti Galériába – került.
