Lesz tranzitzóna a magyar–szerb határon Ásotthalomnál, noha a település képviselő-testülete korábban nem támogatta ezt, mivel egyeztetés nélkül akart dönteni erről a kormány. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója két hete beszélt először arról, hogy a Belügyminisztérium Ásotthalom térségében alakítana ki egy újabb zónát. (A magyar–szerb határon Röszkénél és Tompánál van ilyen, illetve kettőt a magyar– horvát határon is kialakítottak, de ezeket nem használják – a szerk.) A település vezetésével viszont csak a bejelentés napján kezdett el tárgyalni Csampa Zsolt belügyi helyettes államtitkár, vagyis lényegében kész tények elé állították a helyieket. – Finoman szólva nem túl elegáns módszer, mondhatni jellemző a jelenlegi hatalomgyakorlásra – mondta akkor a település polgármestere, Toroczkai László. Az egyeztetés hiányára válaszul a képviselő-testület két döntést hozott május végén: egyrészt elutasította a tervezett tranzitzónát, másrészt határozatot hozott arról, hogy kitiltják a település területéről a 3,5 tonnánál nehezebb, nem a helyiek által használt járműveket. Toroczkai jelezte, ezt jelzésnek szánják, hogy a kormány végre vegye komolyan a helyieket.
– Megnyugtató válaszokat kaptunk, és a pontos helyszínt is mi jelöltük ki – fogalmazott tegnap érdeklődésünkre a település vezetője, hozzátéve, az utóbbi napokban voltak megbeszélések, illetve a röszkei tranzitzónában működés közben mutatták be, mivel jár egy ilyen állomás. Toroczkai hangsúlyozta, hogy nem befogadóállomásról van szó, hanem egy olyan helyről, ahol ellenőrzött keretek között jöhetnek be emberek. Arra a kérdésre, hogy mi győzte meg végül őket, azt mondta: naponta mindössze 15 embert „eresztenek át” a zónán, akiknek elvégzik az egészségügyi szűrését, és biztonsági szempontból is ellenőrzik őket, majd busszal továbbviszik a migránsokat valamelyik befogadó állomásra. Ez nem jelent pluszterhet a településen élőknek – mondta.
Kiderült, hogy a tranzitzóna az ásotthalmi átkelő jobb oldalán, egy erdősávval határolt részen lesz, a helyiek a polgármester szerint ezt nem is látják majd, legfeljebb – Röszkéhez hasonlóan – a határ túloldalán lehet torlódás. Mindezzel együtt nem örülnek a zóna kialakításának, még úgy sem, hogy szóban az utak fejlesztésére is ígéretet kaptak, de a terveket tudomásul veszik, és a képviselő-testület elutasító döntéseit is visszavonták. A kormány elvben a tegnapi ülésén döntött az ásotthalmi tranzitzónáról, bár lapzártánkig nem adtak ki erről tájékoztatást.
Azt még nem tudni, hogy az építkezés mikor kezdődhet meg, Toroczkai szerint egyelőre a növényzet eltakarítását végezték el. A magyar–szerb határon már meglévő két zónába eddig naponta mintegy 60 ember léphetett be, ezt a számot nemrég 30 körülire csökkentették. Az áteresztés azért lett lassabb, mert a menedékkérők meghallgatása, illetve kikérdezése részletesebb lett. Egyre többen jönnek viszont a zöldhatáron át. Csütörtökön 167 illegális határátlépőt fogtak el.
– Tavaly szeptember óta közel 3 ezer ügyben emelt vádat az ügyészség határzár tiltott átlépése, illetve határzár megrongálása miatt, a büntetés a legtöbb esetben kiutasítás volt – közölte Polt Péter legfőbb ügyész a szocialista Harangozó Tamás írásbeli kérdésére válaszolva. Az adatokból kiderül, a kiutasítások mellett a bíróság két alkalommal végrehajtandó szabadságvesztést szabott ki, 18 ember házi őrizetét és 9 előzetes letartóztatását rendelte el, de felmentő ítéletet egy ügyben sem hozott. Hosszabb ideje csak a röszkei határátkelőhelyen történt tömegzavargás résztvevői ellen folytatott büntetőeljárás tart.
