A riporter arról is megkérdezte az önkormányzatot, hogy a visszaesőknél miért vár egy-másfél hónapot az újabb büntetések kiszabásánál, ha később újra elkövették ugyanazt és ugyanott a szabálysértést. Az írásos válaszban a hivatal azt állította, hogy ez nem igaz, nincs ilyen gyakorlat. Erről azonban a kamerát kezelő rendészetét elfelejtette értesíteni, így aztán ott készségesen elmondták az igazságot: ha egy rendszámot egyszer leolvasott a kamera, akkor másfél hónapig békén hagyják az autóst, ha megint ezt az utat választotta. „Ne legyen túlságosan megterhelő a sok büntetés”, derült ki a rejtett kamerás felvételen. Az önkormányzat tehát amellett, hogy hazudott, belenyúl a kamera rendszerébe és válogat, hogy kit büntet és kit nem, ami jogi képtelenség. Mindenesetre a polgármesteri hivatal „félénksége” nem jelentette azt, hogy ne lenne kíváncsi. A Hír TV stábja bemutatta, hogy addig, amíg forgattak, az egyik térfigyelő kamera nem a szabálytalankodókat figyelte, hanem a riporterek mozgását követte.
A műsorban megszólaló autós érdekvédő szervezetek vezetői és a közlekedési szakjogász egyöntetűen abszurd helyzetnek minősítették a kerület eljárását, s hozzátették, hogy sajnos a főváros más útvonalain és az állam gyakorlatában is van ugyanilyen botrányos bírságolási módszer. Az Ésszerű Közúti Közlekedésért Egyesület elnöke, Rácz Tamás szerint nem büntetni kéne azokat az autósokat, akik az évtizedek alatt megszokott útvonalat használják, hanem megváltoztatni a forgalom terelését a természetes módon kialakult iránynak megfelelően. Hámori László, a Gépjármű Károsultak Országos Szövetségének elnöke azt mondta, hogy a kerület gyakorlata nem korszerű és nem igazán jogállami. Szerinte egyértelműen az autósok „levágásáról” van szó, mert a kereszteződésben semmi bajt nem okozna, ha a forgalmat a környéken élők kérésének megfelelően szabályoznák. Kozma Péter ügyvéd szerint is szürreális a helyzet. A nulla baleseti veszélyhelyzet ellenére bekamerázott utak és a súlyos bírságok egyértelműen a futószalagon történő pénzbeszedést jelentik. A jogász szerint az autós szervezetek csekély érdekérvényesítését mutatja, hogy Magyarországon jogszabályok a szakhatóágok közreműködésével jogi és szakmai érveket félre dobva születhetnek meg, kizárólag a pénzbehajtás érdekében. Példaként a pár éve bevezetett objektív felelősség intézményét említette, amely „Európa szívében unikum. Ilyen máshol nincs.” Másik elképesztő példaként említette azt a fővárosi gyakorlatot, amely szerint egy tilos megállásért akár 100 ezer forintot bírságot szabhat ki a hatóság. Ekkora összeg egy közmunkásnak két és fél havi bére, érzékeltette a szabálysértés ésszerűtlenségét.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!