Életveszélyes lehet a kánikula?

Napszúrás, hőguta, vízmérgezés – csokorba szedtük a kánikula súlyosabb következményeit.

Az elkövetkező pár napban még biztosan kitart a hőség, a kánikula miatt az országos tiszti főorvos múlt szombattól szerda éjfélig a legmagasabb fokozatú hőségriadót rendelte el. Ez akkor lép életbe, ha a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 27 Celsius-fokot.

A mentők is fokozott óvatosságra intik a lakosságot, mivel a következő napok tartós kánikulája tovább növeli a szervezet terhelését. Azt ajánlják az embereknek, hogy lehetőleg tartózkodjanak hűvös, árnyékos helyen, és ha tehetik, akkor a nagyobb megterhelést jelentő tennivalókat a kora reggeli vagy a késő délutáni időszakra időzítsék.

Győrfi Pál az elmúlt hétvége összesített adatai alapján elmondta, hogy a mentők a fővárosban naponta több mint 800, országosan pedig mintegy 3000 esetben nyújtottak segítséget. A legnehezebben az idős, szívbetegségben szenvedő emberek viselik a kánikulát, de ájulásos rosszullétek fiataloknál is előfordultak.

Talán a napszúrás az a jelenség, amelyre a legritkább esetben gondolunk, ha émelygünk, hányingerünk van, fáj a fejünk vagy szédülünk. A tünetek jelentkezésekor érdemes számba venni, hol töltöttük az előző órákat. Ha fedetlen fővel a strandon hűsöltünk vagy szalmakalap nélkül huzamosabb ideig tartózkodtunk a tűző napon, akkor valószínűsíthető, hogy napszúrással van dolgunk. A tünetek enyhítésére célszerű hűvös helyiségbe, árnyékba húzódni, a tarkóra helyezett hideg vizes borogatás is hasznunkra válhat; valamint sokat segíthet az is, ha 30 fokos szögben megemelt felsőtesttel pihenünk és apró kortyokban hűvös folyadékot fogyasztunk.

Extrém esetben azonban akár a megemelkedett testhőmérséklethez nagy fokú fejfájás társulhat, a beteg tudata zavart lehet és akár az eszméletét is elveszítheti. Ha a tünetek nem múlnak, célszerű orvoshoz fordulni.

A hétköznapokban kevéssé ismert a hivatalos megnevezése, de annál gyakrabban találkozunk a hőkollapszus jelenségével – írja a Webbeteg.hu. A meleg miatti ájulás – banális hőségkollapszus – esetén az eszméletvesztés rövid ideig tart. A beteg az ájulás előtt gyengeséget, émelygést érez, jelentkezhet fülzúgás vagy a látás elhomályosulása, az egész test hirtelen leizzadása. A hőkollapszus oka a magas külső hőmérséklet miatt kialakuló vérkeringési átrendeződés. Ez az agyi vérkeringés átmeneti zavarát eredményezheti, amely a tudat elvesztését vonja maga után.

A kiszáradás az izzadással függ össze, amely folyadék- és sóvesztéssel jár, ha folyamatosan nem pótoljuk hűtött, de nem cukrozott italokkal szervezetünk készleteit, akkor az súlyos kiszáradáshoz is vezethet. A tünetek közt jelentkezhet fáradékonyság, levertség, szapora szívverés, étvágytalanság, szédülés, fejfájás, és a legrosszabb esetben eszméletvesztéssel is járhat.

Vízhiányos állapot esetén, ha csak folyadékot iszunk szervezetünk vízháztartásának helyreállításáért, de a konyhasót nem pótoljuk, akár izomgörcs és látászavar is felléphet, ezt a szaknyelv vízmérgezésként említi.

Ismert egy olyan jelenség is, amely hosszabb idő, általában több nap alatt fejlődik ki. A hőkimerüléssel járó állapot szintén a folyadékhiánnyal magyarázható, e mellé társul a sóhiányos forma is, amely legtöbbször verejtékezés következtében alakul ki. A szervezet nem tudja megtartani az egyensúlyát, hiszen több ásványi anyagot, sót és vizet veszít, mint amennyit termel, illetve amennyire szüksége volna. Ilyenkor fejfájás, szédülés, hányinger, hányás jelentkezhet, a beteg ingerlékeny, bágyadt lehet. A pulzus szapora, szabálytalan. Kezdetben egyes kis izmok izolált görcse jelentkezik, később nagy terjedelmű, fájdalmas rángások alakulnak ki.

Kánikulában, a szabadban végzett nehéz fizikai munka során termelődő hőmennyiséget a szervezet nem képes leadni, a testhőmérséklet akár a 41 Celsius-fokot is elérheti, és kezdetben fejfájással, szédüléssel, hányingerrel, hányással, később akár tudatzavarral, eszméletvesztéssel, vagy más idegrendszeri tünettel járó hőguta alakulhat ki.

Ugyancsak a nagyfokú fizikai terhelés következtében, leginkább közepesen meleg (25–30 Celsius-fok), párás környezetben alakul ki. Gyakrabban fordul elő a terheléshez kellőképpen nem szokott, előzőleg kevés folyadékot fogyasztó személyeknél. Veszélyeztetettek az idősek és a túlsúlyosak is. Tünete a nagyfokú izzadás, hányinger, hányás, szapora légzés, szapora pulzus. A beszéd és a járás zavara alakulhat ki, létrejöhetnek izomgörcsök is.

A napsütéses nyári időben, főleg magas UV-B sugárzás mellett pillanatok alatt leéghetünk, nem árt megjegyezni, hogy akár árnyékban, a fák lombjai által védett helyen is megégetheti a bőrünket a nap. Ajánlott napkrémek használata minden esetben. A napégés elsőfokú, ritkán másodfokú égés, hólyagosodással járhat. Jelei 3-6 órával napozás után jelentkeznek. A szervezet a napsugarak okozta károsodást követően képes regenerálódni, azonban a bőr „memóriája” minden napégést és extrém napfürdőt megjegyez. Az ÁNTSZ arra figyelmeztet, hogy az érzékeny, beteg és idős emberek, gyerekek, kismamák a déli, délutáni órákban minél kevesebb időt töltsenek a szabadban, töltsék árnyékos és hűvös helyen ezeket az időszakokat.

Forrás: Webbeteg.hu