A kiszáradás az izzadással függ össze, amely folyadék- és sóvesztéssel jár, ha folyamatosan nem pótoljuk hűtött, de nem cukrozott italokkal szervezetünk készleteit, akkor az súlyos kiszáradáshoz is vezethet. A tünetek közt jelentkezhet fáradékonyság, levertség, szapora szívverés, étvágytalanság, szédülés, fejfájás, és a legrosszabb esetben eszméletvesztéssel is járhat.
Vízhiányos állapot esetén, ha csak folyadékot iszunk szervezetünk vízháztartásának helyreállításáért, de a konyhasót nem pótoljuk, akár izomgörcs és látászavar is felléphet, ezt a szaknyelv vízmérgezésként említi.
Ismert egy olyan jelenség is, amely hosszabb idő, általában több nap alatt fejlődik ki. A hőkimerüléssel járó állapot szintén a folyadékhiánnyal magyarázható, e mellé társul a sóhiányos forma is, amely legtöbbször verejtékezés következtében alakul ki. A szervezet nem tudja megtartani az egyensúlyát, hiszen több ásványi anyagot, sót és vizet veszít, mint amennyit termel, illetve amennyire szüksége volna. Ilyenkor fejfájás, szédülés, hányinger, hányás jelentkezhet, a beteg ingerlékeny, bágyadt lehet. A pulzus szapora, szabálytalan. Kezdetben egyes kis izmok izolált görcse jelentkezik, később nagy terjedelmű, fájdalmas rángások alakulnak ki.
Kánikulában, a szabadban végzett nehéz fizikai munka során termelődő hőmennyiséget a szervezet nem képes leadni, a testhőmérséklet akár a 41 Celsius-fokot is elérheti, és kezdetben fejfájással, szédüléssel, hányingerrel, hányással, később akár tudatzavarral, eszméletvesztéssel, vagy más idegrendszeri tünettel járó hőguta alakulhat ki.
Ugyancsak a nagyfokú fizikai terhelés következtében, leginkább közepesen meleg (25–30 Celsius-fok), párás környezetben alakul ki. Gyakrabban fordul elő a terheléshez kellőképpen nem szokott, előzőleg kevés folyadékot fogyasztó személyeknél. Veszélyeztetettek az idősek és a túlsúlyosak is. Tünete a nagyfokú izzadás, hányinger, hányás, szapora légzés, szapora pulzus. A beszéd és a járás zavara alakulhat ki, létrejöhetnek izomgörcsök is.
