Koncepció van bőven, csak a pénz hiányzik

Az első szabadtéri skanzen és a finnugor park: sosem fejeztek be semmit, és meglehet, ez így is marad.

A bezárási és „területfoglalási” terveket aggodalommal figyelve levélben kereste meg az összes magyar finnugrisztikai oktató- és kutatóhely Balaicz Zoltánt, Zalaegerszeg fideszes polgármesterét. Reményüket fejezték ki, hogy a város a park megőrzése és felújítása mellett dönt, mivel „a kiállítóhely felszámolása nagyon rossz üzenet lenne a nemzeti múltunkat és nyelvünket becsülő magyar emberek számára.” A levelet az ELTE Finnugor Tanszékének vezetője, Klima László jegyezte, és közvetlen kollégáin kívül aláírták még a Debreceni Egyetem és Szegedi Tudományegyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékei, az MTA Nyelvtudományi Intézet Finnugor Kutatócsoportja, valamint a Reguly Társaság. Összesen harmincnyolc kutató, köztük a Prima Primissima díjas Pusztay Jánossal, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatójával, Fodor Istvánnal, a Magyar Időkben is publikáló Pomozi Péter docenssel, Honti László egyetemi tanárral és Havas Ferenc professor emeritussal. A kérdésben kialakult szakmai összefogás tehát széles. A falumúzeum vezetője viszont azzal vág vissza: ő is tudna ötleteket adni arra, hogyan szervezzék meg a tanszékeket, amit a tudósok jogosan kérnének ki maguknak.

Klima László úgy látja, nem igazán kívánnak foglalkozni meglátásaikkal. Balaicz a múzeumigazgatóhoz irányította őket, akitől viszont többször is elutasító választ kaptak. Klima ezért kidolgozott egy teljesen új koncepciót, a Magyar Őstörténeti Parkét, amit szeretett volna személyesen is vázolni a zalaegerszegieknek, de végül csak levelezett a polgármesterrel. A városvezető közölte, hogy feltehetőleg nem lesz pénz az új létesítményre, tehát minden marad a régiben. „Ezt csak úgy tudom értelmezni, hogy a Finnugor Néprajzi Parkot továbbra is zárva tartják egyes épületek leromlott állapota miatt. Ez lenne a lehető legrosszabb megoldás, és ez számunkra elfogadhatatlan” – mondja erre Klima. Kaján úgy reagált: támogatja Klima javaslatát, csak keressen neki helyet valahol Budapest környékén. Hiszen ahogy a néprajziért, úgy az őstörténeti parkért sem látogatnának el szerinte tömegek Zalaegerszegre.

A házak közben pedig egyre csak korhadnak. Mostanra tarthatatlanná váltak az állapotok, ezért idén már ki sem nyitott a park. „Mi lesz, ha jön egy babakocsis család, és a zsindely a gyerek mellett landol?” A múzeumiak szerint az újragyártás is több millióba kerülne.

Klima viszont nem ért egyet az egerszegiek véleményével, azt az érvelést pedig nevetségesnek tartja, hogy a házakat szétrágják a bogarak, mert nem erre a klímára vannak tervezve. „A finnugor házakat finnugor mesterek újonnan építették Zalaegerszegen. Mivel csak néprajzi értéket képviselnek, semmi akadálya annak, hogy a menthetetlenül tönkrement házakat lebontsák, és más faanyagból, favédő szerekkel tartósítva ugyanolyan jellegű, de tartósabb újakat építsenek helyettük” – mondja.

Vendéglátóink körbevezetnek minket a falumúzeumban, mutatják a malmot, a göcseji házakat. Gyerekek nyári táboroznak itt. Épp akkor figyelmeztetnek egy idősebb párt is, hogy a terület le van zárva, amikor mi is megérkezünk a Finnugor Néprajzi Parkhoz. A fű mindent benő, mozogni is nehéz a ritkásan elterülő házak közt. Jobbra egy finn zsellérház, balra a mari porta, amit egyedüliként megőriznének az épületek közül. Ehhez tartozik egy szauna is, ami tulajdonképpen működőképes: belépve rögtön hőgutát kapunk. Ami másutt menedék lehet, nálunk így nyáron csak katlannak mondható.

Valójában a néprajzi parkot sem fejezték be soha, ezt már a bejárati táblán látjuk, ahol az üres területeknél jelzik, miket kellene ott találnunk. Összesen alig öt-hat épület áll elszórtan a hatalmas területen. Van egy kultuszhely, amit a testvérvárosi hantik szoktak látogatni.

Klima aggódik: hibának tartja, hogy csak a mari (cseremisz) portát tartsák meg. Szerinte így meglenne a lehetősége, hogy később még ezt is felszámolják. Ráadásul a zalai népi építészetet bemutató múzeumban idegen test lenne egyetlen finnugor ház.

Kaján ugyanakkor épp olyan lelkesen ecseteli saját terveiket, mint Klima a maga koncepcióját. Az igazgató csárdát, iskolaépületet akar, és szerinte most kell megmenteni egyes zalai házakat, amíg még az utolsó példányok megtalálhatóak itt-ott. „Ha mi nem tesszük meg, senki sem fogja.” Cigány házat is szeretne, ami bemutathatná, mennyivel nehezebb körülményektől jutottak el a romák a maiakig. Ez egyben reményt is adhatna arra, hogy van lehetőség előrébb lépni. A 2011 óta múzeumvezetőként dolgozó férfi szerint lehetne műhelyépület, ahol mesterségeket tanítanak, és klasszikus zalai ételeket is a látogatók elé tárhatnának.

Meglehet azonban, hogy mindenki hiába ötletel. A falumúzeum befejezésének másfél milliárdos büdzséje itt nem számít kevésnek. A polgármester mind Klimának, mind lapunknak szóról szóra ugyanazt válaszolta: „jelzem, hogy mindez egy elméleti ügy. A tervezett fejlesztés költsége 1,5 milliárd forint, erre sem korábban, sem most nincs forrása önkormányzatunknak, így a realitás továbbra is az, hogy minden marad úgy, ahogy van.” Balaicz egyébként feltehetőleg nem sokat változtatott a válasz többi részén sem, lapunknak is azt írta: nincs szó elbontásról, megszüntetésről, és a kompromisszumos megoldás teljesen jó, jelezte Klimáéknak, hogy „erre nyitott a múzeum, érdekes és értékes elképzelés. Dolgozzanak rajta közösen a falumúzeummal, egyeztessenek.” Ám – mint fentebb is írtuk – Kajánék nem egészen nyitottak semmiféle őstörténeti parkra.

Amikor a másfél milliárd hiányát felvetettük Kajánéknak, vendéglátóink összenéztek: ők úgy tudják, van esély az összeg megszerzésére. Persze minisztériumi döntés kell majd hozzá. De ha nem jön össze elég pénz, akkor valóban maradnak a dolgok úgy, ahogy vannak. Be nem fejezett Göcseji Falumúzeummal, be nem fejezett és valószínűleg újra nem nyitott Finnugor Néprajzi Parkkal. Meg lelkes elképzelésekkel minden oldalról.