Átlagosan 35 ezer forinttal lesz magasabb a fizetése a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) mintegy 3100 kutatójának szeptembertől – tudta meg a Magyar Nemzet az Akadémia kommunikációs főosztályától. A tájékoztatás szerint az intézmény elnöke, Lovász László még az Akadémia májusban tartott 187. közgyűlésén jelentette be, hogy az MTA saját forrásból emeli a tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatott munkatársai illetményét a szeptember 1. és december 31. közötti időszakban.
Korábban a kormány úgy döntött, hogy idén januártól a felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók garantált illetményét 15 százalékkal emelik, ám ez az MTA kutatóira eleinte nem vonatkozott. Emiatt az Akadémia tavaly decemberben még arról írt honlapján: ha saját forrásból kívánnának hasonló béremelést végrehajtani, az 1,5 milliárd forintos többletkiadás lenne 2016-ban, amit csak a kutatásokra fordított összeg csökkentésével lehetne előteremteni. Ez viszont hosszú távon fenntarthatatlanná tette volna a kutatási alapfeladatok egy részének ellátását. Végül az MTA javaslatára a kormány a jövő évi központi költségvetési törvénybe beépítette azt a 2305 milliós forrást, amely az MTA kutatóintézet-hálózatában is lehetővé teszi a felsőoktatásban megegyező béremelést 2017 januárjától.
Az említett béremelés elnyújtva jár a felsőoktatási dolgozóknak: ez idén januártól 15, 2017-ben 5, míg 2018-ban szintén 5 százalékot jelent. Ugyanakkor az intézkedést több felsőoktatási dolgozó is felháborodva fogadta. Először az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának 274 oktatója írt nyílt levelet. Ebben kifogásolták a béremelés mértékét, tekintve, hogy az egyetemen oktató tanársegédek és adjunktusok 10 éve várnak a béremelésre, ami miatt a 15+5+5 százalékkal magasabb fizetés sem ellensúlyozná az elmúlt években tapasztalt inflációs hatásokat. Azt is nehezményezték, hogy miután a doktori képzésre járó hallgatók ösztöndíja is emelkedik, így „az a megalázó helyzet jönne létre, hogy a doktorandusz és számos oktatójának a bére 2018-ban körülbelül azonos lenne – pedig egy adjunktus akár 20 éve is oktat az egyetemen, és már 10 éve megszerezte a PhD-fokozatot”. A kezdeményezéshez januárban a Szegedi Tudományegyetem több oktatója is csatlakozott. A felháborodásra Palkovics László oktatási államtitkár úgy reagált: a doktori ösztöndíjasoknak nincs lehetőségük jövedelmüket kiegészíteni, míg tanáraiknak van, tehát gyakorlatilag azt ajánlotta az oktatóknak, vállaljanak másodállást.
Magyarországnak egyébként a kutatás és fejlesztés (K+F) finanszírozásán is lenne mit javítania. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint az ország a bruttó hazai termékhez viszonyítva mindössze 1,38 százalékot fordított K+F-re 2014-ben, amely 441 milliárd forintot jelentett. Ez viszont még mindig elmarad a Magyarország által vállalt célértéktől, az 1,8 százaléktól.
