A banán nagyjából százötven éve vált a gyümölcsök királynőjévé, addig főként eredeti származási helyén, Délkelet-Ázsiában fogyasztották. Bár már korábban is eljutott Dél- és Közép-Amerikába, a gépezet csak a huszadik század fordulóján pörgött fel. A tőkeerős és nagyon ambiciózus amerikai vállalkozók felismerték a szegény régió adta lehetőségeket, és egymás után vásárolták fel a kiváló termőföldeket az egyre inkább csak névleg független közép-amerikai országokban, mint Guatemala, Honduras, El Salvador vagy Ecuador. A kezdeti kis cégek egyre hatékonyabbakká váltak, s elkezdődött az összeolvadás, végül a United Fruit Corporation lényegében felvásárolta Közép-Amerikát, s ontotta a banánt a világpiacra anélkül, hogy a helybéli lakosság megérezte volna kincset érő gyümölcsük népszerűségét. Az 1930-as években a United Fruit 1,4 millió hektár földet birtokolt Közép-Amerikában. Hondurasban a tízes években az amerikaiak puccsot szerveztek, hogy elmozdítsák a hatalomból a választott kormányt. Végül sikerrel is jártak, az új elnök mindenben az északiak segítségére volt, a banánültetvényeseknek magánhadseregük volt, ők irányították a gazdaságfejlesztést, végül az amerikai dollárt vezették be hivatalos fizetőeszközként. Honduras kizárólag névleg volt független, a valóságban a banánültetvényes amerikaiak irányították mint saját külbirtokukat. A régióban az összes kormány veszélyben volt, hiszen mind függtek a banán adta pénztől és egyik se volt elég erős ahhoz, hogy szembeszálljon az amerikai fegyveresekkel és tisztségviselőkkel. A történelem pedig végigsöpört a banánköztársaságokon. Mindmáig képtelenek levetkőzni a korszakos elnyomást és gyakorlati gyarmatpozíciót, a banánültetvények ma is kincset érnek, hiába fordult nagyot a világ kereke. Az összes regionális ország megküzdötte saját polgárháborúit, puccsok sorozata emelt fel és buktatott meg kormányokat, a demokráciát hírből se ismerték a helybéliek. Jelenleg a világ banántermelésének háromnegyedéért öt cég a felelős. Az öt legnagyobb banánexportőr ország, Ecuador, Kolumbia, a Fülöp-szigetek, Costa Rica és Guatemala mindegyike súlyos demokráciadeficittel küzd, és képtelen elszakadni banánköztársasági múltjától. Az öt óriáscég súlyánál fogva irányítja az egész banánpiacot, közvetve vagy közvetlenül irányítva az országok gazdaságát. A legfőbb vásárló pedig az Egyesült Államok, Japán és Európai Unió, de a legnagyobb rész az utóbbi országközösséget illeti, így értelemszerűen addig fennmarad ez a teljesen egyenlőtlen gazdasági struktúra, amíg a vásárlóknak szükségük lesz a finomságra, és fittyet hánynak az egészségtelen modell okozta károkra.
Borítókép: Szállítmányt készítenek elő a Fülöp-szigeteken (Fotó: AFP/Romeo Gacad)
