Így változtatná át az évtized végére a Nagykörutat a BKK

Már több mint öt éve tervezi a főváros a Nagykörút megújítását. A jelen állás szerint Budapest egyik legfontosabb utcája az évtized végére újulhat meg. A fejlesztés kapcsán a BKK Közterületfejlesztési programvezetőjével, Balogh Samuval beszélgettünk, aki elmondta, a legfőbb cél a Nagykörút zöldítése a kerékpárosbarát fejlesztések mellett. A projekt ugyanakkor lassan halad, miközben a határidő szoros: 2029-ig kell befejezni a fejlesztést, különben a főváros elbukhatja az uniós forrásokat.

Borítókép: Nagykörút (Forrás: MTI/Balogh Zoltán) Fotó: Balogh Zoltán Forrás: MTI Fotószerkesztõség

Azok az európai uniós források, amiket a Nagykörút fejlesztésére fel tudunk használni, egy bringasztráda elnevezésű alapból származnak, aminek elsődleges célja a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése. Mi ennél többet akarunk, és többet is fogunk csinálni, viszont a támogatás feltétele, hogy komoly részt kell kapnia a fejlesztésben a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésének is. A Szent István körúton azonban nem tudunk a mainál jobbat nyújtani, mert a Jászai Mari téren a villamosmegálló egy olyan szűkület, ami mellett nem tudunk kialakítani dedikált kerékpáros felületet. Ezért erre a forrásra alapozva ezen a szakaszon nem tudtunk fejlesztést indítani. A Nyugati tér és a Boráros tér között viszont el tudunk indulni, ezért fókuszálunk erre a szakaszra az első körben. Később szeretnénk kiterjeszteni majd az előkészítést a Szent István körútra is, és ott folytatni a munkát. Egyébként ez a fejlesztési ütemezés nem feltétlenül rossz, ugyanis a Nyugati tér teljes átalakítása – az Újbuda-Újpest villamostengely kiépítésének részeként – hatással lehet a Szent István körút fejlesztésére is.

Ennek a projektnek mi a céldátuma? Tehát mikorra lesz kész?

Van egy egyértelmű határidőnk, mivel az uniós források felhasználási határideje 2029 év közepe. Most ugyanis a 2021-27-es uniós ciklus forrásairól beszélünk, amelyeknek a felhasználására kétéves türelmi idő van. A határidő szűkös, ugyanis csak 2025-ben – alig egy hónapja – érkezett meg a pénz, és így kevesebb, mint négy év alatt kell ezeket a forrásokat felhasználni, tervezéssel, közbeszerzéssel és kivitelezéssel együtt. Nyilván az a késlekedés, amit az uniós forrásoknak a kifizetése esetében tapasztalhatunk Budapesten, nem segítette ezt a projektet. Mi mindent megteszünk azért, hogy gyorsabban tudjon majd menni a tervezés, éppen ezért sok feladatot előre elvégzett a BKK. De ezzel együtt is iszonyatosan feszített a menetrend.

Miért van az, vagy minek köszönhető az egyébként, hogy még mindig csak terveket látunk?

Még 2020-ban kezdtük el ennek a fejlesztésnek az előkészítését, 2022-re készült el a tanulmányterv, és igazából utána rögtön lehetett volna folytatni a munkát a műszaki tervek elkészítésével. Mindenképpen egy hosszú folyamatról van szó. Ahhoz, hogy a műszaki tervek elkészüljenek, majd egy újabb közbeszerzési eljárást követően a kivitelezés is megvalósuljon, legalább négy-öt évre van szükség. Nyilvánvalóan jó kérdés, hogy ez a folyamat miért nem 2022-től indult el, ugyanis akkor már akár jövőre is láthatnánk a munka eredményét. Sajnos azonban az uniós források csak most érkeztek meg, nem függetlenül a kormány magatartásától.

 A BKK Közterületfejlesztési programvezetője, Balogh Samu (Fotó: Mirkó István)

Milyen fejlesztésekre van fedezet?

A terveket forrástól függetlenül egyben készítjük el, hiszen nem lehet megtervezni külön-külön a fasorok megújítását, az útfelújítást, vagy a bringasztrádát. A tervezés ezért faltól-falig szól, egyedül a villamospályák nincsenek benne. A kivitelezésre szánt meglévő forrásokban a kerékpáros fejlesztések mellett különösen nagy hangsúlyt kapott a city-logisztika, vagyis, hogy az üzleteket rakodásra kialakított térrel lássuk el és az akadálymentesítés, így például a mellékutcák torkolataiban az utca szintet a járdaszintre fogjuk emelni. Ezek benne vannak a már elnyert 4,5 milliárd forintos uniós forrásban, azonban további forrásokra van szükségünk ahhoz, hogy a fejlesztési terv egészét meg tudjuk csinálni. További forrás kell az új fák telepítésére, az új zöldfelületek létrehozására, a járdák burkolatának cseréjére. Jó hír volt szeptemberben az a főpolgármesteri bejelentés, hogy legalább 3,8 milliárd forint értékben pályázhat a BKK további EU-s forrásokra. Ebben az esetben a pályázás inkább formai aktus, hiszen ez az összeg része annak a 300 milliárd forint uniós forrásnak, ezen belül az 50 milliárd forintos köztérfejlesztési csomagnak, ami a megállapodások szerint jár a fővárosnak. Így pedig a projekt megfelelősége esetén le tudja hívni ezt a forrást a BKK.

Gyakori kritika a Nagykörút kapcsán, hogy nagy tömegben vannak jelen az alacsony színvonalú szolgáltatóhelyek az üzlethelyiségekben. Hogyan fogja a főváros a területre bevonzani a minőségi szolgáltatásokat?

Ez nem része közvetlenül a BKK által menedzselt köztérfejlesztési projektnek, de ez is része a BFVT által kidolgozott átfogó városrehabilitációs programnak, tehát foglalkoztunk ezzel is. Egy friss felmérés szerint a Nagykörúton található üzlethelyiségeknek kevesebb, mint 10 százaléka üres. Ez az arány folyamatosan csökken: korábbi felmérések szerint 2022-ben még az üzletek 20 százaléka, 2023-ban pedig 15 százaléka volt üres. Az üzleteknek majdnem fele valamilyen kereskedelmi egység. Ebbe a kategóriába nem tartoznak bele a vendéglátóhelyek és a szolgáltatók (pl. fodrászüzletek, bankok), amelyek hasonló arányban vannak jelen a Nagykörúton. Érdekes tendencia a gyorséttermek kapcsán például, hogy a Budapesten hagyományos török-kínai mellett megjelentek a vietnámi-japán étkezdék is. Az üzlethelyiségek kiadására nagyon kevés lehetősége van közvetlenül beavatkozni a fővárosnak, hiszen nincsenek saját tulajdonú helyiségei. Ebből is az következik, hogy amennyiben bármilyen gazdaságfejlesztési programot szeretnénk megvalósítani, az valamilyen koordinációban kell megtennünk az üzlettulajdonosokkal.

Az üres üzlethelyiségek aránya egyenletesen oszlik el a Nagykörúton?

Nem teljesen egyenletes, lehet látni benne mintázatot, de nem igaz az például, hogy a Blaha Lujza tér éles határvonal lenne, amitől északra jobb a helyzet, délen pedig rosszabb. A Szent István körúton és a Ferenc körúton például gyakorlatilag ugyanazokat az arányokat látjuk az üres üzlethelyiségek tekintetében, míg a Teréz körúton és az Erzsébet körúton tényleg jobb a helyzet ebben a tekintetben, mint a József körúton.

Miként lesz megoldva a parkolás a területen a fejlesztések után?

Kifejezetten az a célunk, hogy a társasházak és a vállalkozások működését támogató módon legyen a parkolósáv kialakítva. Ez azt jelenti, hogy egyrészt nagyon sok rakodási pontot fogunk létrehozni, ahol a city-logisztikai tevékenységeket le lehet folytatni. Azt gondolom, hogy ez egy fontos előrelépés. Emellett olyan apróságokra is oda kell figyelni, mint hogy legyen helye a társasházak kukáinak. Mert ma sokszor oda teszik ki, ahová éppen sikerül. Ezek meghatározó tényezők abban, hogy rendezett legyen a Nagykörút. Másrészt gondolunk az üzletek autós megközelítésére is. Nyilván a Nagykörutat alternatív közlekedési módokkal, közösségi közlekedéssel és kerékpárral is remekül meg lehet közelíteni, azonban tervezünk olyan rövid várakozási idejű parkolóhelyeket, amelyek arra is tökéletesek, hogy valaki be tudjon ugrani például egy üzletbe. Ennek az árnyoldala az, hogy a hosszú távú parkolást a Nagykörúton nem fogjuk tudni biztosítani, noha ma is csak maximum három óráig lehet várakozni. Erre megoldás, hogy a körút közvetlen környezetében viszont egy nagyságrenddel nagyobb számmal érhető el mélygarázs, ezek pedig ma még sokszor kihasználatlanok. Kedvenc példám erre a Blaha Lujza téren található mélygarázs, ahol a mínusz ötödiken gokartpálya üzemel, mert egyszerűen nincsen kihasználva.

 A BKK Közterületfejlesztési programvezetője, Balogh Samu (Fotó: Mirkó István)

Hogyan fogják betartani a várakozási időre vonatkozó korlátozásokat?

Alapvetően a parkolóőrök tudják majd betartatni ezeket a szabályokat is, így készülünk. De azt gondolom, hogy egy sokkal okosabb, és a Nagykörút gazdasági működését jobban szolgáló megoldás lesz ez.

A fejlesztések során hogyan fogják csökkenteni a zaj és légszennyezést a területen?

Nyilván elsősorban azzal, hogy a fenntartható közlekedési módokat támogatjuk, tehát a gyaloglást, kerékpározást és a közösségi közlekedést. Így csökkenni fog az autóforgalomból származó zaj és a károsanyag-kibocsátás, ami egy meghatározó előrelépést jelent. Ezzel együtt is egyértelmű, hogy a Nagykörút mindig egy forgalmas útvonal lesz. Rengetegen közlekednek rajta, és ezek közül még a villamos is hangos. Egy nagyvárosnak azonban sokszor ilyenek a belső területei. Arra kell koncentrálnunk, hogy egy zöldebb, biztonságosabb, rendezettebb és jobban működő Nagykörutat hozzunk létre.

Borítókép: Nagykörút (Forrás: MTI/Balogh Zoltán)