Diplomamentés több mint 2,4 milliárdért

A jelentkezők felének eddig nem sikerült a nyelvvizsga. A teszten megbukott 126 diák összesen 11,8 millió forintot fizetett vissza.

Ráadásul évente 120-130 ezren vesznek részt akkreditált nyelvvizsgákon, közülük pedig 75 ezren teszik le sikeresen. Utóbbiról már Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke beszélt a Magyar Nemzetnek, aki szerint ellentmondásos a diplomamentő program megítélése. Mint elmondta, magát a program indítását és célkitűzését pozitívan értékelte az egyesületük, hiszen a nyelvtudás hiánya társadalmi súlyú problémává nőtte ki magát. A diplomamentő program „valamivel átláthatóbb és racionálisabb volt”, mint elődei, például az ingyenes 90 órás nyelvi képzések. Ugyanakkor a diplomamentés igen nagy hiányossága volt, hogy rengeteg dokumentumot kellett kitölteniük a képzőknek, amelyekkel igazolták az órák megtartását, ám az adminisztráció valóságtartalmát személyes ellenőrzések nem erősítették meg.

– Azt tapasztaltuk, hogy a diplomamentésben részt vevők negyedének-harmadának a képzés végén volt olyan a nyelvi szintje, mint amilyennek a tanfolyam elején kellett volna lennie – mondta Rozgonyi. Hozzátette, ez jelenség arra utalt, hogy miközben a képzők nagy része színvonalas munkát végzett, sok helyen egyértelműen elmulasztották a nyelvtanulók előzetes szintfelmérését, és „boldog-boldogtalant fölvettek” a tanfolyamokra, amelyek sokszor „csapnivaló színvonalú képzést” nyújtottak. Ennek pedig az a már említett katasztrofális következménye lett, hogy sok jelentkező – akinek a képzés ellenére sem lett nyelvvizsgája, így diplomája sem – fizethette vissza a képzés költségeinek a felét. Rozgonyi szerint egyébként szükség lenne a diplomamentés folytatására, de csak a megfelelő tanulságok levonása után, például a jövőben csak valódi referenciát felmutatni tudó képzőhelyeket lenne szabad bevonni.

Hiába kereste meg a középiskolások nyelvtudásának felméréséről szóló kutatás ötletével a Nyelvtudásért Egyesület az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), a tárca ígéretével ellentétben hónapok óta nem reagál a javaslatra. Pedig Rozgonyi Zoltán elnök szerint vizsgálni kellene, miért gyenge Magyarországon a nyelvoktatás hatékonysága, hiszen az iskolákban elegendő óraszám áll rendelkezésére. Ehhez az egyesület kidolgozott egy kutatási tervet, amely országszerte hetven középiskola 11. osztályos diákjának angol-, illetve némettudását mérné fel. A tanulók nyelvtudásának vizsgálata mellett meglátogatnák a nyelvórákat, interjút készítenének a tanárokkal, és a szülőket is megkérdeznék. A kutatás azért lenne fontos, mert 2020-tól már csak azok a diákok jelentkezhetnek az egyetemekre és főiskolákra, akiknek már a felvételekor van nyelvvizsgájuk. Tehát azok a diákok, akiket először érint az új szabályozás, most ősszel kezdték meg első évüket a középiskolákban. Bár az egyesület ötletét májusban még pozitívan fogadta az Emberi Erőforrások Minisztériuma, de a biztató kezdet után nem történt semmi, a tárca azóta nem reagált. Pedig mint Rozgonyi Zoltán elmondta, ők akkor is szívesen a tárca rendelkezésre bocsátanák a kutatás tervezetét, ha a kutatás kivitelezésében nem számítanak az egyesületre, hiszen alapos felmérés nélkül nincs esély arra, hogy megalapozottan lehessen fejleszteni a nyelvoktatást. (MN)