Ráadásul évente 120-130 ezren vesznek részt akkreditált nyelvvizsgákon, közülük pedig 75 ezren teszik le sikeresen. Utóbbiról már Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke beszélt a Magyar Nemzetnek, aki szerint ellentmondásos a diplomamentő program megítélése. Mint elmondta, magát a program indítását és célkitűzését pozitívan értékelte az egyesületük, hiszen a nyelvtudás hiánya társadalmi súlyú problémává nőtte ki magát. A diplomamentő program „valamivel átláthatóbb és racionálisabb volt”, mint elődei, például az ingyenes 90 órás nyelvi képzések. Ugyanakkor a diplomamentés igen nagy hiányossága volt, hogy rengeteg dokumentumot kellett kitölteniük a képzőknek, amelyekkel igazolták az órák megtartását, ám az adminisztráció valóságtartalmát személyes ellenőrzések nem erősítették meg.
– Azt tapasztaltuk, hogy a diplomamentésben részt vevők negyedének-harmadának a képzés végén volt olyan a nyelvi szintje, mint amilyennek a tanfolyam elején kellett volna lennie – mondta Rozgonyi. Hozzátette, ez jelenség arra utalt, hogy miközben a képzők nagy része színvonalas munkát végzett, sok helyen egyértelműen elmulasztották a nyelvtanulók előzetes szintfelmérését, és „boldog-boldogtalant fölvettek” a tanfolyamokra, amelyek sokszor „csapnivaló színvonalú képzést” nyújtottak. Ennek pedig az a már említett katasztrofális következménye lett, hogy sok jelentkező – akinek a képzés ellenére sem lett nyelvvizsgája, így diplomája sem – fizethette vissza a képzés költségeinek a felét. Rozgonyi szerint egyébként szükség lenne a diplomamentés folytatására, de csak a megfelelő tanulságok levonása után, például a jövőben csak valódi referenciát felmutatni tudó képzőhelyeket lenne szabad bevonni.
