Az elmúlt években diplomamentésre jelentkező több mint 10 200 fő mindössze felének lett meg a nyelvvizsgája – tudta meg a Magyar Nemzet a programért felelős Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.-től (OFA). Igaz, ez a szám még nőhet. Eddig ugyanis 5152 komplex nyelvvizsgát igazoló dokumentumról tudni, a résztvevők viszont még idén december 31-ig elküldhetik bizonyítványaikat, legkésőbb pedig 2017. február 28-ig diplomájuk másolatát is el kell juttatniuk a szervezethez. Ez azért fontos, mert bár a képzések maguk ingyenesek voltak, amennyiben a tanulónak önhibájából nem sikerül megszereznie a nyelvvizsga-bizonyítványt – amelynek vizsgadíját már saját zsebből kellett állnia –, a képzési díj felét vissza kell fizetnie. Az OFA tájékoztatása szerint eddig 126 diák nem teljesítette a támogatási szerződésben vállaltakat, ők közel 11,8 millió forint értékben fizették vissza a képzési díjat. Ez azt jelenti, hogy a program egy-egy résztvevőjének átlagosan több mint 93 ezer forintba került, hogy kudarcot vallott nyelvtudása bizonyításakor. A visszafizetésre kötelezettek közül – kérésükre – 7 fő számára biztosítottak részletfizetési lehetőséget.
Mint az OFA közölte, a diplomamentő programban 2014–2015-ben folyamatosan indultak a képzések, ezekre eddig 2,4 milliárd közforintot fordítottak. Ám ez még nem a teljes költség, ugyanis a 2016-ban záruló képzések elszámolása még folyamatban van. Ebből a pénzből egyébként fedezték az államilag elismert, általános, középfokú (B2) nyelvvizsgára felkészítő képzés megvalósításának díját, a nyelvi képzéssel kapcsolatos tananyagok (például tankönyv, munkafüzet és egyéb tananyag) költségét, illetve a regisztrált álláskeresők esetében az első államilag elismert, általános, középfokú (B2) nyelvvizsga költségét. A diplomamentés képzéseire a legtöbben Budapesten, Pest megyében és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelentkeztek.
A diplomamentő programot az után indította a kormány 2014-ben, hogy az akkori statisztikai adatok szerint 2006 óta 50 ezer diploma ragadt bent a kiváltáshoz szükséges középfokú nyelvvizsgák hiányában. Bár az OFA kérdésünkre „sikeresnek, eredményesnek” értékelte a programot, azt, hogy az eddig kevesebb mint 5200 megmentett diploma nagyságrendileg mit jelent, jól érzékelteti, hogy a Magyar Idők pár hónappal ezelőtt arról írt: csak tavaly több mint 9300, míg tavalyelőtt 8500 diploma maradt az intézményekben.
Ráadásul évente 120-130 ezren vesznek részt akkreditált nyelvvizsgákon, közülük pedig 75 ezren teszik le sikeresen. Utóbbiról már Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke beszélt a Magyar Nemzetnek, aki szerint ellentmondásos a diplomamentő program megítélése. Mint elmondta, magát a program indítását és célkitűzését pozitívan értékelte az egyesületük, hiszen a nyelvtudás hiánya társadalmi súlyú problémává nőtte ki magát. A diplomamentő program „valamivel átláthatóbb és racionálisabb volt”, mint elődei, például az ingyenes 90 órás nyelvi képzések. Ugyanakkor a diplomamentés igen nagy hiányossága volt, hogy rengeteg dokumentumot kellett kitölteniük a képzőknek, amelyekkel igazolták az órák megtartását, ám az adminisztráció valóságtartalmát személyes ellenőrzések nem erősítették meg.
– Azt tapasztaltuk, hogy a diplomamentésben részt vevők negyedének-harmadának a képzés végén volt olyan a nyelvi szintje, mint amilyennek a tanfolyam elején kellett volna lennie – mondta Rozgonyi. Hozzátette, ez jelenség arra utalt, hogy miközben a képzők nagy része színvonalas munkát végzett, sok helyen egyértelműen elmulasztották a nyelvtanulók előzetes szintfelmérését, és „boldog-boldogtalant fölvettek” a tanfolyamokra, amelyek sokszor „csapnivaló színvonalú képzést” nyújtottak. Ennek pedig az a már említett katasztrofális következménye lett, hogy sok jelentkező – akinek a képzés ellenére sem lett nyelvvizsgája, így diplomája sem – fizethette vissza a képzés költségeinek a felét. Rozgonyi szerint egyébként szükség lenne a diplomamentés folytatására, de csak a megfelelő tanulságok levonása után, például a jövőben csak valódi referenciát felmutatni tudó képzőhelyeket lenne szabad bevonni.
Hiába kereste meg a középiskolások nyelvtudásának felméréséről szóló kutatás ötletével a Nyelvtudásért Egyesület az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), a tárca ígéretével ellentétben hónapok óta nem reagál a javaslatra. Pedig Rozgonyi Zoltán elnök szerint vizsgálni kellene, miért gyenge Magyarországon a nyelvoktatás hatékonysága, hiszen az iskolákban elegendő óraszám áll rendelkezésére. Ehhez az egyesület kidolgozott egy kutatási tervet, amely országszerte hetven középiskola 11. osztályos diákjának angol-, illetve némettudását mérné fel. A tanulók nyelvtudásának vizsgálata mellett meglátogatnák a nyelvórákat, interjút készítenének a tanárokkal, és a szülőket is megkérdeznék. A kutatás azért lenne fontos, mert 2020-tól már csak azok a diákok jelentkezhetnek az egyetemekre és főiskolákra, akiknek már a felvételekor van nyelvvizsgájuk. Tehát azok a diákok, akiket először érint az új szabályozás, most ősszel kezdték meg első évüket a középiskolákban. Bár az egyesület ötletét májusban még pozitívan fogadta az Emberi Erőforrások Minisztériuma, de a biztató kezdet után nem történt semmi, a tárca azóta nem reagált. Pedig mint Rozgonyi Zoltán elmondta, ők akkor is szívesen a tárca rendelkezésre bocsátanák a kutatás tervezetét, ha a kutatás kivitelezésében nem számítanak az egyesületre, hiszen alapos felmérés nélkül nincs esély arra, hogy megalapozottan lehessen fejleszteni a nyelvoktatást. (MN)
