Kötvény hiányában nehéz

Várnia kell annak, aki a „normál” ügymenet után szeretne hazánkban élni.

Az idei első fél évben 2259 nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet nyújtottak be Magyarországon, ami alapján összesen 1064 engedélyt adtak ki. Ez jóval magasabb arány, mint a tavalyi év azonos időszakában volt – derült ki a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adataiból. Eszerint tavaly az első félévben a 2268 kérelemből csak 767 pozitív döntést hoztak – vagyis a kérelmek harmadában adtak ki letelepedési engedélyt –, idén viszont a csaknem ugyanannyi kérelemnek már felében adtak ki ilyen okmányt.

Ez az adat tartalmazza azokat személyeknek a számát is, akik letelepedési kötvénnyel vásároltak maguknak jogot arra, hogy Magyarországon – és ezzel az EU területén is – utazzanak és tartózkodjanak, illetve letelepedjenek. Idén augusztusig mintegy 550-et, tehát a végül kiadott engedélyek nagyjából felét tette ki ez a csoport. A többieknél, vagyis akik nem kötvénnyel szereztek jogot, meglehetősen hosszú és bonyolult eljárás után érhető csak el a letelepedés. Nemzeti letelepedési engedélyt ilyenkor az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki tartózkodási engedéllyel vagy ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezik, és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább három éven át jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarországon tartózkodott.

A jogszabályok ennél rövidebb, egyéves időtartamot is megengednek bizonyos esetekben – például akkor, ha az érintett családtagként már itt él bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgárral. Akit pedig menekültként elismernek (a nemzetközi védelem valamilyen formáját, így például a menekültstátuszt idén mintegy 340-en kapták meg), a tartózkodási vízum vagy tartózkodási engedély hiányában is kérelmezheti a nemzeti letelepedési engedélyt. Azok azonban, akik letelepedési kötvényt vásárolnak legalább 300 ezer euró értékben, már-már kiváltságos helyzetben vannak: az ő beutazásukhoz és tartózkodásukhoz „magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik”, esetükben 30, illetve 15 napon belül döntenek.

A BÁH jelenlegi adatai alapján 14 220-an élnek Magyarországon nemzeti letelepedési engedéllyel – és ebben már benne van az a mintegy 4 ezer ember is, aki a letelepedési kötvény 2013-as bevezetése óta a kötvényvásárlással jutott ehhez a lehetőséghez. A bevándorlási hivatal emellett 2641 alkalommal adott ki letelepedési engedélyeket.

Ennél jóval többen, csaknem 52 ezren vannak azok, akik tartózkodási engedéllyel élnek Magyarországon. (Ők kérhetnek ideiglenes letelepedési engedélyt, amelynek érvényességi ideje 5 év, ami meghosszabbítható.) Az idei első fél évben egyébként 17 314 tartózkodási engedélykérelmet adtak be, ebből 11 212-en kaptak végül pozitív választ.

Ausztriában csak akkor lép életbe a szükségállapot, ha a 2016-ra meghatározott kvótánál, 37 500-nál több menekültügyi eljárás indul – közölte Christian Kern osztrák kancellár. – Abból indulok ki, hogy idén nem lépjük át a felső határt – tette hozzá. A szükségállapot lényege, hogy életbelépése esetén a menedékkérőket már az osztrák határnál visszautasíthatnák. Kiderült tegnap az is, hogy itthon mégiscsak nyomoznak a Röszkénél tavaly szeptemberben megvert újságírók ügyében. Tavaly szeptember 16-án a Terrorelhárítási Központ és a rendőrség tagjai hat külföldi újságírót, televízióst vertek meg, amikor feloszlatták a lezárt határátkelőnél Magyarországra benyomulni igyekvő migránsokat. Pintér Sándor belügyminiszter korábban tagadta, hogy külföldi újságírókat vertek volna meg Röszkénél, noha a sérült újságírókról felvételek is készültek. A rendőrség pedig azóta megsemmisítette a röszkei összecsapásnál készült felvételeket. A Népszabadság most arról írt, hogy az ügyészség hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás gyanújával nyomoz. (MN)