Az idei első fél évben 2259 nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet nyújtottak be Magyarországon, ami alapján összesen 1064 engedélyt adtak ki. Ez jóval magasabb arány, mint a tavalyi év azonos időszakában volt – derült ki a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adataiból. Eszerint tavaly az első félévben a 2268 kérelemből csak 767 pozitív döntést hoztak – vagyis a kérelmek harmadában adtak ki letelepedési engedélyt –, idén viszont a csaknem ugyanannyi kérelemnek már felében adtak ki ilyen okmányt.
Ez az adat tartalmazza azokat személyeknek a számát is, akik letelepedési kötvénnyel vásároltak maguknak jogot arra, hogy Magyarországon – és ezzel az EU területén is – utazzanak és tartózkodjanak, illetve letelepedjenek. Idén augusztusig mintegy 550-et, tehát a végül kiadott engedélyek nagyjából felét tette ki ez a csoport. A többieknél, vagyis akik nem kötvénnyel szereztek jogot, meglehetősen hosszú és bonyolult eljárás után érhető csak el a letelepedés. Nemzeti letelepedési engedélyt ilyenkor az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki tartózkodási engedéllyel vagy ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezik, és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább három éven át jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarországon tartózkodott.
A jogszabályok ennél rövidebb, egyéves időtartamot is megengednek bizonyos esetekben – például akkor, ha az érintett családtagként már itt él bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgárral. Akit pedig menekültként elismernek (a nemzetközi védelem valamilyen formáját, így például a menekültstátuszt idén mintegy 340-en kapták meg), a tartózkodási vízum vagy tartózkodási engedély hiányában is kérelmezheti a nemzeti letelepedési engedélyt. Azok azonban, akik letelepedési kötvényt vásárolnak legalább 300 ezer euró értékben, már-már kiváltságos helyzetben vannak: az ő beutazásukhoz és tartózkodásukhoz „magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik”, esetükben 30, illetve 15 napon belül döntenek.
A BÁH jelenlegi adatai alapján 14 220-an élnek Magyarországon nemzeti letelepedési engedéllyel – és ebben már benne van az a mintegy 4 ezer ember is, aki a letelepedési kötvény 2013-as bevezetése óta a kötvényvásárlással jutott ehhez a lehetőséghez. A bevándorlási hivatal emellett 2641 alkalommal adott ki letelepedési engedélyeket.
Ennél jóval többen, csaknem 52 ezren vannak azok, akik tartózkodási engedéllyel élnek Magyarországon. (Ők kérhetnek ideiglenes letelepedési engedélyt, amelynek érvényességi ideje 5 év, ami meghosszabbítható.) Az idei első fél évben egyébként 17 314 tartózkodási engedélykérelmet adtak be, ebből 11 212-en kaptak végül pozitív választ.
Ausztriában csak akkor lép életbe a szükségállapot, ha a 2016-ra meghatározott kvótánál, 37 500-nál több menekültügyi eljárás indul – közölte Christian Kern osztrák kancellár. – Abból indulok ki, hogy idén nem lépjük át a felső határt – tette hozzá. A szükségállapot lényege, hogy életbelépése esetén a menedékkérőket már az osztrák határnál visszautasíthatnák. Kiderült tegnap az is, hogy itthon mégiscsak nyomoznak a Röszkénél tavaly szeptemberben megvert újságírók ügyében. Tavaly szeptember 16-án a Terrorelhárítási Központ és a rendőrség tagjai hat külföldi újságírót, televízióst vertek meg, amikor feloszlatták a lezárt határátkelőnél Magyarországra benyomulni igyekvő migránsokat. Pintér Sándor belügyminiszter korábban tagadta, hogy külföldi újságírókat vertek volna meg Röszkénél, noha a sérült újságírókról felvételek is készültek. A rendőrség pedig azóta megsemmisítette a röszkei összecsapásnál készült felvételeket. A Népszabadság most arról írt, hogy az ügyészség hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás gyanújával nyomoz. (MN)
