Kötvényügy: az AB-től vár védelmet a Fidesz

Egyre nevetségesebb ürüggyel védi a Fidesz a kötvényüzletben érintett offshore cégeket.

Annak ellenére is megkerestük a bizottságot, hogy a lapunk által korábban feltett kérdéseket még soha nem válaszolták meg érdemben. Lapzártánkig most sem jött válasz arra az egyszerű kérdésre, hogy „Bánki Erik megnézette-e jogásszal a beadványát, mielőtt a törvényszéknek elküldte?”

Az ügy érdekessége, hogy egy évvel ezelőtt még megengedték, hogy a papírokba betekintsünk, azonban – jogszabályellenesen – nem készíthetünk másolatokat a dokumentumokról. Ennek ellenére egy papírlapot lefényképeztünk, miután visszadátumozás jeleit tapasztaltuk rajta. Az akkor még Rogán Antal vezette gazdasági bizottság ugyanis rejtélyes módon azelőtt (2013. május 23-án) ütötte rá a pecsétet a Liechtensteinben bejegyzett VolDan Ltd. és az S&Z Program Ltd. kötvényforgalmazási kérelmére, hogy a liechtensteini igazságügyi hivatal kiadta volna (május 27-én). További furcsaság, hogy a VolDan Ltd. ügyvezetője és egyben tulajdonosa az a Josef Gabriel Hermann, akinek a nevén több cég is van Liechtensteinben. Az alapító okiratban szerepel Walter Christoph Wachter neve is, aki szintén több társaságban érdekelt, ráadásul ő az S&Z Program Ltd. igazgatója is. Utóbbi cég egyébként úgy nyilatkozott a gazdasági bizottságnak, hogy egy Damaszkuszban élő szír állampolgár, bizonyos „Zina Akkad Watter” az egyedüli tulajdonosa. Felmerül a kérdés: ha a két cég esetében különböző tulajdonosi körökről van szó, ahogyan ez a gazdasági bizottság irataiban áll, miként történhetett meg, hogy a két vállalkozást ugyanazon a napon – 2013. május 22-én – alapították, és a cégbejegyzésről szóló határozatot mindkettőjük esetében 17 óra 26 perckor nyomtatta ki a liechtensteini cégbíróság.

A kormány ugyanis azzal hárítja el a letelepedési kötvények közvetítőivel kapcsolatos offshore-vádakat, hogy ismertek a tulajdonosok, és nyilvánosak az adatok. A valóságban azonban nem tudni, hogy kik húznak hasznot a százmilliárdos üzletből, és ahogy lapunk példájából is látszik, még az újságírók sem tekinthetnek be a Fidesz által nyilvánosnak mondott iratokba.

Tény azonban, hogy közel négyezer bevándorló kapott letelepedési engedélyt Magyarországon, családtagjaikkal együtt mintegy tizenhatezren kerülték meg a „kerítést” annak ellenére, hogy a kormány a külföldiek betelepítése ellen küzd, legalábbis szóban.

A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők legalább háromszázezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolhatnak, cserébe pedig letelepedési engedélyt kapnak a hazai törvények értelmében. A kötvényt csak az Országgyűlés gazdasági bizottsága által kijelölt vállalkozások forgalmazhatják, amelyeket egy kivételével az offshore cégek körében népszerű helyszíneken jegyeztek be. Jelenleg öt ilyen vállalkozásnak van forgalmazási engedélye, ezek között egy magyar kft. található, a többi céget a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán és Cipruson jegyezték be. A társaságok ügyfelenként 45–60 ezer euró szolgáltatási díjat is kérnek, továbbá náluk landolnak a kötvények után járó kamatok is, ami ügyfelenként további 29 ezer euró. Ez azt jelenti, hogy 74–89 ezer eurót nyernek egy ügyfélen, ami jelenlegi árfolyam mellett 23–27,6 millió forint jutalék kötvényenként. Eddig 3917 kötvényt adtak el, ezáltal 90–108 milliárd forint bevételhez jutottak a többségében offshore helyszíneken bejegyzett vállalkozások. Ebből 35 milliárd forint közpénz, hiszen az állam kamatot is fizet a kötvények után.