Hangsúlyozta, hogy ha a magyarok nemet mondanak a kötelező kvótarendszerre, akkor ezt más uniós tagállamok is megtehetik, így „Magyarországon dönthetnek az emberek elsőként a brüsszeli bevándorláspolitikáról”, s ha erős döntés születik, akkor az egész unióban lekerülhet a napirendről a kvóta kérdése. Hozzátette: a brüsszeli kvótacsomag már elindult az uniós jogalkotás rendszerében, a népszavazásnak azt kell megakadályoznia, hogy ősszel vagy tél elején kötelező erejűvé váljanak az elemei.
Rogán Antal hangsúlyozta, helyes, nem pedig szívtelen a magyar álláspont, amely szerint működő, erős határral lehet megvédeni az országot és Európát, az útra kelőket pedig Európán kívül kell elhelyezni és támogatni, mert az illegális bevándorlás „a balhét hozza be Európába ahelyett, hogy a segítséget vinné oda”, ahol szükség van rá.
A miniszter közölte: Európában 22 millió állástalan van, a belső mobilitás révén orvosolni lehetne a munkaerőhiányt. Megemlítette, hogy a német nagyvállalatok adatai szerint csak minimális számú frissen bevándorolt embert tudtak integrálni a munkaerőpiacra.
Szólt arról is, hogy azokban az államokban, ahová korábban sok bevándorló érkezett, nem járt sikerrel az integrációjuk, „párhuzamos társadalmak alakultak ki, nagyon sokszor párhuzamos törvényekkel”.
Rogán hangsúlyozta ugyanakkor: senki nem gondolja, hogy minden illegális bevándorló potenciális terrorista volna, de azt igen, hogy a terrorszervezetek megpróbálják kihasználni ezt az emberáradatot. Az érkezők kapcsán kijelentette, hogy ők „nem ellenségek, hanem áldozatok”: áldozatai a hazájukban uralkodó példátlan állapotoknak, Brüsszel elhibázott politikájának és az embercsempészeknek.
A miniszter hangsúlyozta: „nem EU-ellenesek vagyunk”, de „az Európai Unióba léptünk be, nem a brüsszeli bizottság alá”, a közösséget pedig – amelyről úgy nyilatkozott, hogy „sikeres, eredményes, érdemes megvédeni” – meg kell tartani a nemzetek Európájaként, nem szabad hagyni, hogy elmozdítsák az európai egyesült államok irányába.
Rogán Antal szerint „ha Brüsszel felelősen járt volna el, nem lett volna brexit”.
Történelmi döntésnek nevezte a népszavazás eredményét az eseményen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a körzet fideszes országgyűlési képviselője. Hangsúlyozta, hogy a minél nagyobb arányú részvétel és a minél több nem voks támogatja a kormányt a magyar emberek érdekének képviseletében.
Az október 2-ai népszavazáson az igennel szavazás „bátor kiállítást és egyenes gerincet”, illetve a politikai cselekvést jelenti – mondta a Magyar Liberális Párt elnöke egy fórumon szerdán Nyíregyházán.
Fodor Gábor országjáró körútjának nyírségi állomásán azt mondta, a kérdésre adott igen válaszban benne van egyebek között az európai értékrend és Európa melletti kiállás, az emberiességi szempont, valamint egy, a kormánynak címzett belpolitikai üzenet is.
Kifejtette, a szabadság, a szolidaritás és az emberség egész Európának fontos érték, ilyen értelemben nem csak a magyarok belügye a népszavazás. Az Európai Unió is ott van a kérdés mögött, ha erre nemmel válaszolunk, akkor az EU-val így kialakuló konfliktus elvezethet oda, hogy könnyen a közösségen kívül találja magát az ország, amit egyetlen józan magyar ember sem akarhat – érvelt Fodor Gábor.
Az uniós tagság óta fejlődött Magyarország, a beruházások 97 százaléka brüsszeli támogatással valósul meg, az értékteremtés mögött szinte mindenhol ott van az unió – jelezte a Liberálisok elnöke.
Elmondta, az igennel szavazók a kormánynak is üzenhetnek, amelynek meglátása szerint nem a stadionok építését, hanem az oktatás és az egészségügy fejlesztését kellene támogatnia. Fodor Gábor szerint a rendszerváltáskor az emberek érdemalapú társadalmat szerettek volna, de ez máig sem valósult meg.
Emlékeztetett, a liberális párt az Alkotmánybíróság és a Kúria előtt is megtámadta a népszavazási kérdést, mivel meglátásuk szerint ez rossz kérdés, és „hazugság van benne.”
Nincs kötelező betelepítés, az Európai Unió – szemben a kormánypropagandával – nem kötelező betelepítést akar, hanem azt akarja kötelezően Magyarországtól, hogy 1294 menekült menekültügyi eljárását folytassa le, hangsúlyozta az ellenzéki párt elnöke.
„Az uniós támogatást elfogadjuk, de azt nem, hogy a közös döntéseknek mi is része vagyunk?” – tette fel a kérdést Fodor, megjegyezve, ebbe a közös döntésbe nemcsak a magyaroknak, hanem másoknak is bele kell törődniük.
Az emberiesség kérdését említve azt mondta, egy bajban lévő, menekülő embernek egy magát kereszténynek valló ember nem mondhatja azt, hogy nem engedi be, ez nem helyes és emberséges magatartás. Nem arról van szó, hogy milliószámra kell befogadni az illegálisan érkezőket, de „segítő kezet kell nyújtani azoknak, akik az életüket mentik” – vélekedett.
Fodor Gábor a fórumon azt mondta, nem járható út a szavazástól való távolmaradás, mivel senki sem akarhatja, hogy a feje fölött döntsenek egy őt is érintő kérdésről. Az érvénytelenül szavazás nem megoldás, mivel a történelem csak két számot, az igenek és a nemek arányát fogja feljegyezni – hangsúlyozta a fórumon az ellenzéki politikus.
