Törvénytelenül sarcolhatták meg a diákokat

A több millió forintos tandíjon felül is százezreket kértek el Szegeden bizonyos idegen nyelvű képzéseken.

Nem világos, pontosan milyen jogcímen fizettettek többletdíjakat eleve költségtérítéses diákokkal a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) egyes idegen nyelvű képzésein – tudta meg a Magyar Nemzet. Pedig azoknak – a nyilvánvalóan többségében külföldi hallgatóknak –, akik az egyetem orvos-, fogorvos-, illetve gyógyszerészképzést nyújtó karain akarnak idegen nyelven tanulni, különben is borsos összeget kell fizetniük. A 2015–2016-os tanévben az orvosképzésnek csak az első éve (aktuális árfolyamon dollárról forintra átváltva) összesen 4,2, a fogorvosi képzésé 4,4, míg a gyógyszerésztudományi képzésé 2,7 millió forint körüli összegbe került. Ezenfelül további, több száz dolláros díjakat is elkértek a hallgatóktól. A három érintett karon az egyetem hivatalos honlapján szereplő információk alapján tavaly „jelentkezési díj” címén 200 dollárt (55 ezer forint), „értékelő vizsgáért” tantárgyanként 200 dollárt kellett minden érintettnek befizetnie. A „belépő vizsga” ára 300 dollár (82 ezer forint) volt, míg „regisztrációs díj” címén 220 dollárt (60 ezer forint) kértek a hallgatóktól.

Azért is igen nagy összegeket követeltek tőlük, hogy nyári gyakorlatukat Szegeden tölthessék. Míg az általános orvosképzés első évében a gyakorlat 500 dollárba (137 ezer forint) került, másod- és ötödév között már minden tanévben 1000 dollárra (275 ezer forint) rúgott az összeg. A fogorvoshallgatók sem úszták meg olcsón: nekik az első évi gyakorlat 500 (137 ezer forint), a másod- és negyedév közt évente 600 (165 ezer forint), míg ötödévben 800 dollárt (220 ezer forint) kellett fizetni. Aki pedig a gyógyszertudományi karon kívánta elvégezni a nyári gyakorlatot, annak ez másod- és harmadévben 300 (82 ezer forint), míg negyedévben 600 dollárjába (165 ezer forint) került. Az általános orvos-, illetve fogorvosjelölteknek az államvizsga sem volt ingyen: mindkét karon egyaránt 300 dollárt kellett fizetni érte. Így például összesítve a 2015– 2016-os tanév pluszköltségeit, azt találni, hogy egy orvostanhallgatótól akár több mint 1,4 millió forintot is elkérhettek a tandíján felül az egyetemi évei alatt.

Az interneten bárki által fellelhető költségtáblázatokból kimutatható, volt olyan kar, ahol nyolc éve is kértek többletdíjakat. Például az idegen nyelvi képzésben részt vevő gyógyszerészhallgatóktól már a 2008–2009-es tanévben is kértek jelentkezési, valamint regisztrációs díjat, de fizetni kellett a belépő és az értékelő vizsgáért is. Az SZTE Fogorvosi Karának a 2009–2010-es évből való tájékoztatóiban pedig különös ellentmondásra bukkanni: az egyik hivatalos ártáblázat szerint (ami pár nappal az után, hogy lapunk elküldte kérdéseit az SZTE-nek, elérhetetlenné vált) az akkor még „csak” 12 500 dolláros (3,4 millió forint) tandíj tartalmazza a képzés során felhasznált anyagköltségeket. Ám egy másik összesítésben az áll, hogy ez harmad- és ötödév között évente ez plusz 1500 dollárt (412 ezer forint) kóstált. Az SZTE hivatalos angol nyelvű oldalán a 2016–2017-es tanévre vonatkozóan is fellelhetők a korábban említett díjak, akárcsak a gólyáknak szóló tájékoztatófüzetben. A felsorolt kivetések azért különösek, mert bár a kötelező befizetések jogcímeit az SZTE „hallgatói által fizetendő díjakról és térítésekről szóló” szabályzata (Szabályzat) határozza meg, ám ennek vonatkozó mellékletében egyik díj sem szerepel. Ez egyaránt igaz a 2014 májusában, illetve a jelenlegi, tavaly decemberben elfogadott verzióra is.

Lapunk az ügyben kereste az egyetemet, arra kérve őket, jelöljék meg, pontosan milyen jogszabályi háttér alapján kérték az egyes többletdíjakat. Ehelyett az SZTE hosszadalmas magyarázatba bocsátkozott. Elismerték, hogy az említett többletdíjak befizetését nem az SZTE „hallgatói által fizetendő díjakról és térítésekről szóló” szabályzata rögzítette, hanem egy másik, az „érintett karok idegen nyelvű térítéses képzésről szóló szabályzata”. Azt sem tagadták, hogy a nagy összegű díjak egyet nem értést váltottak ki. Ehhez képest mégsem azt a dokumentumot módosították, ami a többletdíjakat kiszabta, hanem ezt a bizonyos Szabályzatot, amelynek új verziója 2016. január 16-án lépett hatályba. „Mivel hatálybalépést követően számos kérdésben továbbra sem született egyetértés, ezért az érintett karok a kérdéses díjtételek további befizetésétől eltekintettek” – szögezték le. Hogy a befizetések kapcsán felvetődhetnek kételyek, azt gyakorlatilag az SZTE válasza is beismeri, hiszen arról is tájékoztattak, még idén szeretnének elfogadni egy végleges, mindenki számára egységes Szabályzatot, „ami rendezni fog minden esetleges ellentmondást.”

Az SZTE érdeklődésünkre megjegyzéseket is fűzött az egyes díjtételekhez. A jelentkezési, illetve az értékelő és belépő vizsga díjáról például azt írták: miután a hallgatói jogviszonnyal még nem rendelkező jelentkezőktől szedik be őket, így azok nem is tartozhatnak a Szabályzat hatálya alá. A jelentkezési díjról megjegyezték: „ismereteik szerint” az a hallgatótoborzó céget vagy annak ügynökét illeti meg, és a felvételi eljárás koordinálásával kapcsolatos költségek fedezésére szolgál. Ezért ez az összeg a központi képviselet vagy az ügynök számlájára kerül. Ám érthetetlen, ha a jelentkezési díjat nem az egyetem számlájára kell a diákoknak befizetniük, akkor a tétel miért szerepel az SZTE hivatalos oldalának árai között, és ott miért nem jelzik, hogy máshova kell utalni a pénzt.

A regisztrációs díj kapcsán arról írtak: a beiratkozó hallgatók egyetemi tanulmányaikhoz szükséges úgynevezett üdvözlőcsomagot („welcome package”) kapnak, ez irodaszereket, információs kiadványokat tartalmaz. Ugyanakkor kérdés, hogy ezek miért kerülnek hatvanezer forintba. Azt, hogy a gyakorlat árát miért nem tartalmazza a tandíj, így magyarázták: más egyetemekkel ellentétben az érintett karok nem írják elő kötelezően a hallgatóknak, hogy az egyetem székhelyén kell tölteni a gyakorlatot, ezért ezt a költséget nem építik be a tandíjba. Hasonló volt a magyarázat a fizetős államvizsga kapcsán is: azt sem kalkulálták a tandíjba. Igaz, itt megjegyezték: a 2015–2016-os tanév második félévétől ezt a díjtételt nem alkalmazták. Ám ez felveti a kérdést: ha szerintük jogos volt a kivetés, akkor tavasszal miért tekintettek el a beszedéstől. Egyébként a Szabályzat leszögezi: csak olyan szolgáltatásokért állapíthat meg díjakat az egyetem, amelyek nem kapcsolódnak a képesítési követelményekhez, illetve a tantervekben foglalt tantervi kötelezettségek teljesítéséhez. Az pedig könnyen belátható, egy nyári gyakorlatnak vagy magának az államvizsgának a teljesítése szükséges a hallgató diplomához jutásához.

Az SZTE lapunknak azt állította a különeljárási bevételek felhasználásáról: azok az egyetemi és kari költségvetések részét alkotják, felhasználásuk a szabályok alapján történik. Sőt, az egyetem méltányossága hangsúlyozására még azt is megjegyezte: hallgatóik többször kifejezésre juttatták, hogy plusz konzultációkért, egyéni foglalkozásért akár többletdíjat is fizetnének, erre azonban az általános orvosi kar nem tartott igényt.

Az SZTE a külföldi hallgatói költségtérítéseket, illetve a többletdíjakat az MKB Bank Zrt.-nél vezetett devizaszámlára szedte be az elmúlt években. Ezt – ahogy azt Állami Számvevőszék tavaly márciusi jelentése is megállapította – sokáig szabálytalanul tették, ugyanis ehhez a Magyar Államkincstártól kellett volna engedélyt kérniük a vonatkozó törvények alapján. Az állami számvevőszéki jelentésre tett észrevételében Szabó Gábor, az SZTE rektora azt állította, volt engedélyük az államkincstártól az MKB-s számlára, ám a számvevőszék arra emlékeztetett: az csak bizonyos pályázatokra vonatkozott, a hallgatói költségtérítésekre egyáltalán nem. A Magyar Nemzet érdeklődésére az államkincstár elmondta: a helyzet tavaly szeptember közepén rendeződött, az SZTE akkor kapta meg az államkincstártól a szükséges engedélyt. Igaz, addigra már több mint tíz éve, 2005 augusztusa óta – volt devizaszámla-szerződésük az MKB-val. A számvevőszéki jelentés azt is megállapította: a jogszabályban foglaltakkal ellentétben az egyetem nem minden esetben készített önköltség-kalkulációt egyes költségtérítések megállapításához. Azt a következtetést is levonták: az SZTE „pénzügyi gazdálkodása nem minden tekintetben volt szabályszerű”.

Bár a hallgatók nem fordultak panasszal hozzájuk a különeljárási költségek miatt, az egyetemi hallgatói önkormányzat (ehök) nem látja az említett díjakat az egyetem hivatalos kivetési rendszerében – jelentette ki lapunknak Török Márk ehökelnök, akihez eljuttattuk az SZTE hivatalos honlapján fellelhető árlista linkjét. Török általánosságban azt is megerősítette, hogy az SZTE szenátusa ilyen jellegű és mértékű díjakat nem fogadott el. Mint mondta, ilyet nem is tehetnének, hiszen a nemzeti felsőoktatási törvény az ügyviteli díjakkal kapcsolatban a minimálbér bizonyos százalékához köti a felső összeghatárt, ami nagyjából hatezer forint. „Amennyiben az elküldött linken valós kivetések vannak, úgy azok egyértelműen törvénytelenek, tisztességtelenek” – összegezte.