Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz 1998-as győzelme után nem szólította fel az 1990. októberi taxisblokádban vitatott szerepet játszó Göncz Árpád köztársasági elnököt arra, hogy mondjon le, megvárta, hogy leteljen a mandátuma. Szintén bölcs módon nem tette kockára az ország nyugalmát Medgyessy Péter miniszterelnök, megvárta Mádl Ferenc köztársasági elnök mandátumának lejártát, Gyurcsány Ferenccel egyetemben.
Ezért
rendkívül kockázatos Magyar Péter azon szándéka, hogy a jelenlegi köztársasági elnököt mandátumának letelte előtt elmozdítsa. A többi fent megnevezett közjogi tisztségviselőhöz hasonlóan csak akkor van mód a visszahívásra, ha annak jogszabályi feltételei fennállnak. A jogállami módszerek semmibevétele rendkívüli veszélyeket rejt magában.
A fentieken túl a politikai indíttatású elmozdítás nem csupán jogellenes, hanem rendkívül költséges is, mivel hatalmas kártérítést kell fizetni az eltávolított közjogi tisztségviselőknek. Emlékezzünk Baka András egykori főbíró esetére: az Emberi Jogok Európai Bírósága 100 ezer euró megfizetésére kötelezte a magyar államot 2011-es leváltása miatt. Egy másik eset: az Alkotmánybíróság döntése után több milliárd forint kártérítést fizetett az állam a kényszernyugdíjba küldött bíróknak arra az időre, amíg nem térhettek vissza a bírói hivatalokba. A gyakorlat tehát egyértelmű, itt Magyar Péter jogászkodása kevés lesz, nem beszélve a politikai kárról, hiszen a jogellenes elmozdításokkal mártírokat hagy maga után, ahogy ez Baka esetében is történt.
Az egyik legnagyobb falat az Alkotmánybíróság bírói állománya. Magyar Péter szerint aki nem vett részt a szerinte jogállamot lebontó határozatok meghozatalában, az „maradhat”. A liberális jogászok szerint kifogásolt döntések az alaptörvény hatályba lépése után születtek. Jelenleg
az Alkotmánybíróság ügyeinek 95 százaléka bírósági ügyek alkotmányossági felülvizsgálata, így a közjogi berendezkedést nem érinti. A bírák szelektálása tehát jogszerűen nem lehetséges, és még Lengyelországban sem merték meglépni, pedig ott nincsenek sarkalatos törvények.
Az ügy azért is bonyolult, mert az Európai Unió számos országában nincs is Alkotmánybíróság, így nincs olyan uniós előírás, hogy a politikai erők egyenlő arányban jelölhetnek bírákat a testületbe, ráadásul ha valamennyi alkotmánybírót a Tisza Párt jelölné, akkor ott lennénk, ahol a part szakad. Egy dolgot tehet Magyar Péter alkotmányos keretek között: ha a bírák számát harmincra emeli, így jogsértés nélkül éri el a célját, és nem kell hatalmas összegeket áldozni kártérítésre.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!