El a kezekkel a közjogi méltóságoktól!

Rendkívül kockázatos Magyar Péter azon szándéka, hogy a köztársasági elnököt mandátumának letelte előtt elmozdítsa.

Magyar Péter alkotmánybíróság alaptörvény tisza párt gazdasági versenyhivatal kúria köztársasági elnök 2026. 04. 16. 5:54

Fotó: Balogh Dávid

Magyar Péter a választásokat követő nemzetközi sajtótájékoztatóján lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt, a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék , a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, valamint a médiahatóság vezetőjét. Ez a lépés nem példátlan, hiszen a proletárforradalmak vezetői is tettek korábban ilyen lépéseket.

Mielőtt a politikai szándék veszélyeire felhívnám a figyelmet, vizsgáljuk meg, hogy a Tisza Párt forradalmi győzelmet aratott-e.

A parlamenti kétharmadot a Tisza Párt annak a választási törvénynek köszönheti, amely a Fideszhez köthető és a győztes pártot rendkívül előnyös helyzetbe hozza. A Tisza Pártnak azonban nincs tényleges kétharmados támogatottsága, és ezt a pártokra leadott szavazatok igazolják.

A több mint nyolcmillió választásra jogosult közül 3,1 millióan szavaztak a Tisza-listára, tehát ötmillió választópolgár vagy más pártokra adta voksát, vagy nem vett részt a szavazáson. A Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk összesen 2,7 millió szavazatot kapott, tehát csupán négyszázezer szavazat a különbség és ha ezt a választásra jogosultak számához viszonyítjuk, csupán öt százalék az eltérés. Amennyiben a szavazati jogukkal élők számát nézzük, akkor sem sokkal jobb a helyzet a Tisza Párt szempontjából. Magyar Péter tehát elfogadja a korábban elátkozott választási törvény adta privilegizált helyzetet, de azt rögzítsük: forradalmi helyzetről szó sincs Magyarországon.

Hack Péter, Nagy Attila Tibor, sőt Török Gábor is kifejtette, hogy

milyen társadalmi problémákhoz vezethet a jogállami módszerek semmibevétele, még a polgárháború veszélyét is emlegette az egyik elemző.

Persze ők is tévedhetnek, ezért érdemes történelmi példákat keresni. Emlékezetes, hogy 2002-ben csak néhány szavazattal nyert a baloldal a Fidesszel szemben, de 2006-ban már meggyőzőnek volt mondható Gyurcsány Ferenc és a mögötte álló pártok választási sikere. Ám még tartott a győztesek euforikus hangulata, amikor előkerült egy hangfelvétel. és utcai zavargások kezdődtek, sérültekkel és nem csupán anyagi károkkal. A miniszterelnököt néhány hónappal a választási győzelem után már politikai hullának tekintették.

Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz 1998-as győzelme után nem szólította fel az 1990. októberi taxisblokádban vitatott szerepet játszó Göncz Árpád köztársasági elnököt arra, hogy mondjon le, megvárta, hogy leteljen a mandátuma. Szintén bölcs módon nem tette kockára az ország nyugalmát Medgyessy Péter miniszterelnök, megvárta Mádl Ferenc köztársasági elnök mandátumának lejártát, Gyurcsány Ferenccel egyetemben.
Ezért

rendkívül kockázatos Magyar Péter azon szándéka, hogy a jelenlegi köztársasági elnököt mandátumának letelte előtt elmozdítsa. A többi fent megnevezett közjogi tisztségviselőhöz hasonlóan csak akkor van mód a visszahívásra, ha annak jogszabályi feltételei fennállnak. A jogállami módszerek semmibevétele rendkívüli veszélyeket rejt magában.

A fentieken túl a politikai indíttatású elmozdítás nem csupán jogellenes, hanem rendkívül költséges is, mivel hatalmas kártérítést kell fizetni az eltávolított közjogi tisztségviselőknek. Emlékezzünk Baka András egykori főbíró esetére: az Emberi Jogok Európai Bírósága 100 ezer euró megfizetésére kötelezte a magyar államot 2011-es leváltása miatt. Egy másik eset: az Alkotmánybíróság döntése után több milliárd forint kártérítést fizetett az állam a kényszernyugdíjba küldött bíróknak arra az időre, amíg nem térhettek vissza a bírói hivatalokba. A gyakorlat tehát egyértelmű, itt Magyar Péter jogászkodása kevés lesz, nem beszélve a politikai kárról, hiszen a jogellenes elmozdításokkal mártírokat hagy maga után, ahogy ez Baka esetében is történt.

Az egyik legnagyobb falat az Alkotmánybíróság bírói állománya. Magyar Péter szerint aki nem vett részt a szerinte jogállamot lebontó határozatok meghozatalában, az „maradhat”. A liberális jogászok szerint kifogásolt döntések az alaptörvény hatályba lépése után születtek. Jelenleg

az Alkotmánybíróság ügyeinek 95 százaléka bírósági ügyek alkotmányossági felülvizsgálata, így a közjogi berendezkedést nem érinti. A bírák szelektálása tehát jogszerűen nem lehetséges, és még Lengyelországban sem merték meglépni, pedig ott nincsenek sarkalatos törvények.

Az ügy azért is bonyolult, mert az Európai Unió számos országában nincs is Alkotmánybíróság, így nincs olyan uniós előírás, hogy a politikai erők egyenlő arányban jelölhetnek bírákat a testületbe, ráadásul ha valamennyi alkotmánybírót a Tisza Párt jelölné, akkor ott lennénk, ahol a part szakad. Egy dolgot tehet Magyar Péter alkotmányos keretek között: ha a bírák számát harmincra emeli, így jogsértés nélkül éri el a célját, és nem kell hatalmas összegeket áldozni kártérítésre.

Hazánk fiatal demokrácia. A mintának tekintett szövetségi legfelsőbb bíróság az Egyesült Államokban – amely egyben alkotmánybíróság is – jelenleg kétharmad részben konzervatív bírákból áll, mivel a politikai erőviszonyok így alakultak, a republikánus elnökök több bírót juttattak be a legfőbb bírói szervbe. De senkinek nem jut eszébe, hogy pusztán az aránytalan jelölésre hivatkozva elmozdítsa a bírákat. Nem kizárt, hogy ennek végzetes következményei lennének.

Minden polgár számára fontos a társadalmi béke, ezért olyan jogszerű megoldásokat kell találni, amelyek nem veszélyeztetik a köznyugalmat!

A szerző alkotmányjogász