12 éve nem nőtt a bírók bére, de ennek most vége

10-15 ezer forinttal keresnek kevesebbet, mint egy bolti árufeltöltő, muszáj rendezni a fizetésüket.

A tér- és időbeli kötöttségektől egyre inkább megszabaduló bíráskodás felé tett másik lépés az elektronikus jogosultság alapján történő iratbetekintés lehet. A bírósági igazgatás vezetője kiemelte: a hatalommegosztás a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom egyensúlyára épül, ennek működőképességéhez viszont – mint egy háromlábú széknek – egyformán teherbírónak kell lennie mindhárom ágazatnak. Tevékenységük kiegészíti egymást, együttműködésük szükségszerű, ennek pedig a finanszírozásban, ellátottságban is tükröződnie kell. Hiába a közigazgatás elektronizálása, ha a bíróságon továbbra is papíralapon, manuálisan folyik az iratkezelés. Az állampolgár joggal várja el, hogy a különböző állami szervezetek alapvetően hasonló színvonalú szolgáltatásokat nyújtsanak – jegyezte meg.

A bírósági rendszeren belül korábban súlyos gondokat okozó területi különbségeket az utóbbi években sikerült jelentősen enyhíteni – mondta. Míg öt-hat évvel ezelőtt egy fővárosi bírónál akár 160 ügy is lehetett egyszerre folyamatban – ami jóval az országos átlag feletti, gyakorlatilag kezelhetetlen mennyiség volt –, addig mára hatáskörök átrendezésével, a titkári, fogalmazói létszám több száz fős növelésével, technikai fejlesztésekkel 80 körülire tudtuk mérsékelni ezt a számot, ami már megfelel az országos átlagnak – mondta Handó Tünde. „Csak az tudja, hogy meddig mentünk, aki azt látta, hogy honnan indultunk el” – idézte Jókai Mórt az igazgatási vezető.

„Bíróság – Az igazság szolgálatában” címmel nemrég jelent meg az OBH-elnök 2012. január 1-jén megkezdődött kilencéves mandátumának félidejét összegző kiadvány. Eszerint 2012 és 2015 között a bírósági ügyérkezés országosan több mint 25 százalékkal, 338 ezerrel nőtt, miközben az ügybefejezések száma 2014 óta meghaladja az érkezésekét. A bíróságok 2015-ben 350 ezerrel több ügyet fejeztek be, mint 2011-ben. Az összes bírósági ügy 87 százaléka egy éven belül befejeződik, öt évnél tovább csak 0,4 százaléka tart.

A jövőről szólva Handó Tünde kiemelte: célja, hogy a bírósági működés legyen még átláthatóbb és még érthetőbb. A kodifikáció végső szakaszában lévő új eljárási törvényekkel, a polgári, a büntető és a közigazgatási perrendtartással összefüggésben az elnök elmondta: hivatalba lépése óta szorgalmazta azok megújítását. Mint mondta, az eljárási törvény a bíró mindennapos munkaeszköze, az „útvonalterv”, amelynek segítségével az egyes ügyekben eljuthat a helyes döntéshez, ezért fontos, hogy az minél kiérleltebb legyen.

A bírói szervezet a szaktárcával együttműködve intenzíven részt vett a tervezetek előkészítésében, így a jogelmélet mellett a bírói gyakorlat tapasztalatai is kellő súllyal érvényesülhettek – emelte ki Handó Tünde. Hangsúlyozta: az új eljárási törvények alkalmazása komoly felkészülést, képzést igényel a bírói szervezetben.

A közigazgatási bíráskodással kapcsolatos kodifikációról szólva az elnök elmondta: a minisztérium a bírósági szervezet jelentős átalakítására vonatkozó elképzeléseit a több éve zajló kodifikációs folyamat végső stádiumában, idén július végén ismerhette meg az OBH. Azóta próbál a lehetőségekhez képest tenni azért, hogy a jelenleg is létező, uniós rangsorolásban is „sikerágazatnak” számító közigazgatási és munkaügyi bíráskodás értékeit, eredményeit megőrző, az egységes bírósági szervezetrendszerbe illeszkedő, ténylegesen megvalósítható és működtethető megoldás szülessen.