12 éve nem nőtt a bírók bére, de ennek most vége

10-15 ezer forinttal keresnek kevesebbet, mint egy bolti árufeltöltő, muszáj rendezni a fizetésüket.

MTI
2016. 10. 16. 9:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Közlése szerint, miközben a privát és az állami szféra egyes területein jelentősen emelkedtek a bérek, az igazságszolgáltatásban olyan mértékűvé vált az elmaradás, ami esetenként a dolgozók megtartását, a működőképességet veszélyeztette. Rendkívüli helyzeteket kellett kezelni, az egyik törvényszéken például a jegyzőkönyvvezetők egyszerre álltak fel, hogy a helyi hipermarketbe menjenek árufeltöltőnek, mert ott 10-15 ezer forinttal magasabb jövedelmet kaptak – jegyezte meg az OBH elnöke.

A béremeléssel javulhat a helyzet, de további lépésekre lesz szükség – emelte ki. Nem kerül le a napirendről a bírói életpályamodell sem, jelentős költségvetési vonzatokkal nem járó elemeit – az úgynevezett megtartó program keretében – továbbfejleszti az OBH, ilyen lehet a családbarát munkahely megteremtése, képzési lehetőségek biztosítása.

Az anyagi motiváció mellett szempont az is, hogy a munkavégzés körülményei méltóak legyenek a bírói hivatás tekintélyéhez, igazodjanak a felelősség súlyához.

Nem szabad többé előfordulnia, hogy hideg tárgyalóteremben folyjon az ítélkezés, vagy omladozó falú folyosókon kelljen várakozniuk az ügyfeleknek – tette hozzá.

Éppen ezért a tárgyi erőforrások biztosítása is lényeges, e téren az elmúlt években nagy eredmények mutatkoztak: a bírósági költségvetés 2011-ben a 70 milliárd forintot se érte el, 2016-ban viszont már 90 milliárd – ismertette, hozzátéve, e forrásokkal mindig átgondoltan, takarékosan gazdálkodtak, ezért is nyerhették el „Az év vagyonkezelője 2015” díjat. Jövőre ingatlanfejlesztésre ugyan 4 milliárddal kevesebb jut, de a Budapest Környéki Törvényszék elhelyezése a korábbi tervekhez képest milliárdokkal olcsóbb lesz.

Informatikára viszont 3,4 milliárddal többet kapnak, egyre gyakoribbá válnak ugyanis a távmeghallgatások, amelyek infrastruktúrája uniós támogatással épül ki. Akár egy polgári ügyben is lehetőség lesz arra, hogy a tanú a hozzá legközelebbi bíróságon tehessen vallomást az ország másik végében zajló perben – említett példát Handó Tünde.

A tér- és időbeli kötöttségektől egyre inkább megszabaduló bíráskodás felé tett másik lépés az elektronikus jogosultság alapján történő iratbetekintés lehet. A bírósági igazgatás vezetője kiemelte: a hatalommegosztás a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom egyensúlyára épül, ennek működőképességéhez viszont – mint egy háromlábú széknek – egyformán teherbírónak kell lennie mindhárom ágazatnak. Tevékenységük kiegészíti egymást, együttműködésük szükségszerű, ennek pedig a finanszírozásban, ellátottságban is tükröződnie kell. Hiába a közigazgatás elektronizálása, ha a bíróságon továbbra is papíralapon, manuálisan folyik az iratkezelés. Az állampolgár joggal várja el, hogy a különböző állami szervezetek alapvetően hasonló színvonalú szolgáltatásokat nyújtsanak – jegyezte meg.

A bírósági rendszeren belül korábban súlyos gondokat okozó területi különbségeket az utóbbi években sikerült jelentősen enyhíteni – mondta. Míg öt-hat évvel ezelőtt egy fővárosi bírónál akár 160 ügy is lehetett egyszerre folyamatban – ami jóval az országos átlag feletti, gyakorlatilag kezelhetetlen mennyiség volt –, addig mára hatáskörök átrendezésével, a titkári, fogalmazói létszám több száz fős növelésével, technikai fejlesztésekkel 80 körülire tudtuk mérsékelni ezt a számot, ami már megfelel az országos átlagnak – mondta Handó Tünde. „Csak az tudja, hogy meddig mentünk, aki azt látta, hogy honnan indultunk el” – idézte Jókai Mórt az igazgatási vezető.

„Bíróság – Az igazság szolgálatában” címmel nemrég jelent meg az OBH-elnök 2012. január 1-jén megkezdődött kilencéves mandátumának félidejét összegző kiadvány. Eszerint 2012 és 2015 között a bírósági ügyérkezés országosan több mint 25 százalékkal, 338 ezerrel nőtt, miközben az ügybefejezések száma 2014 óta meghaladja az érkezésekét. A bíróságok 2015-ben 350 ezerrel több ügyet fejeztek be, mint 2011-ben. Az összes bírósági ügy 87 százaléka egy éven belül befejeződik, öt évnél tovább csak 0,4 százaléka tart.

A jövőről szólva Handó Tünde kiemelte: célja, hogy a bírósági működés legyen még átláthatóbb és még érthetőbb. A kodifikáció végső szakaszában lévő új eljárási törvényekkel, a polgári, a büntető és a közigazgatási perrendtartással összefüggésben az elnök elmondta: hivatalba lépése óta szorgalmazta azok megújítását. Mint mondta, az eljárási törvény a bíró mindennapos munkaeszköze, az „útvonalterv”, amelynek segítségével az egyes ügyekben eljuthat a helyes döntéshez, ezért fontos, hogy az minél kiérleltebb legyen.

A bírói szervezet a szaktárcával együttműködve intenzíven részt vett a tervezetek előkészítésében, így a jogelmélet mellett a bírói gyakorlat tapasztalatai is kellő súllyal érvényesülhettek – emelte ki Handó Tünde. Hangsúlyozta: az új eljárási törvények alkalmazása komoly felkészülést, képzést igényel a bírói szervezetben.

A közigazgatási bíráskodással kapcsolatos kodifikációról szólva az elnök elmondta: a minisztérium a bírósági szervezet jelentős átalakítására vonatkozó elképzeléseit a több éve zajló kodifikációs folyamat végső stádiumában, idén július végén ismerhette meg az OBH. Azóta próbál a lehetőségekhez képest tenni azért, hogy a jelenleg is létező, uniós rangsorolásban is „sikerágazatnak” számító közigazgatási és munkaügyi bíráskodás értékeit, eredményeit megőrző, az egységes bírósági szervezetrendszerbe illeszkedő, ténylegesen megvalósítható és működtethető megoldás szülessen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.