Áder János szombat este az M1 csatornának adott interjújában úgy fogalmazott: számára a vasárnapi népszavazás egyrészt szuverenitáskérdést jelent: a feltett kérdés arról szól, hogy a modern kori népvándorláshoz kötődő egyik fontos ügyben „magunk akarunk-e dönteni, vagy a döntés jogát ruházzuk másra”. A második a demokráciát érintő kérdés. Bibó István híres gondolatát, amely szerint „demokratának lenni [ ] annyit tesz, mint nem félni” folytatva úgy fogalmazott: „nem félni mások véleményét megismerni”, megkérdezni. A harmadik pedig alkotmányossági szempont, a népszavazáshoz való jog az egyik legfontosabb alkotmányos jog – fűzte hozzá.
Az államfő emlékeztetett arra, hogy ez lesz a hetedik népszavazás, amelyen a magyar választópolgárok közvetlenül nyilváníthatnak véleményt valamilyen ügyről, és az elmúlt huszonhét évben több „saját jövőnket és közösségi jövőnket is érintő” fontos kérdésben döntöttek az emberek, például 1989-ben az alapvető alkotmányos kérdésekről, illetve a NATO- és az EU-csatlakozásról.
„Egy köztársasági elnök nem biztathatja másra honfitársait, mint hogy véleményüket, bármi legyen is az, cselekvő módon fejezzék ki” – összegzett Áder János. Arra a felvetésre, hogy a népszavazás bizonyos vélemények szerint politikai, és nem nemzeti ügy, az államfő úgy reagált: „globális ügyről van szó”, amely túlmutat ezen a kérdésen. „Ha nem ebben a dimenzióban gondolkodunk a problémáról, mindig csak rossz válaszokat fogunk rá adni” – fogalmazott.
Áder János arra a kérdésre, hogy mit gondol a referendumról, hangsúlyozta: tágabb összefüggésben kell vizsgálni a kérdést. Mint mondta, az elmúlt hónapokban több nemzetközi fórumon is felmerült, hogy milyen kapcsolatban áll a klímaváltozás a modern kori népvándorlással. Ma legtöbben a népvándorlásról beszélnek, és nem a kiváltó okairól – mondta. Hozzátette, kiváltó okként sokan a háborúkat említik, és kevésbé a klímaváltozást, pedig átfogó kérdésekről van szó. Szavai szerint „a kampánynak vége van [ ], de a probléma velünk marad” a következő évtizedekben.
Felidézte, az ENSZ menekültügyi szervezetének tavalyi jelentése szerint már 65 millió ember volt úton a világban háborúk, aszályok vagy vízhiány miatt. Egy részük csak a szomszéd faluig jutott, de van, aki Európáig is – mondta a köztársasági elnök. Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy egy másik ENSZ-kutatás adatai szerint a termőföldek minőségének romlása miatt tíz év múlva újabb 50 millió embernek kell elhagynia otthonát, valamint arra, hogy egy harmadik tanulmányból kiderül, 500 millió ember él olyan területen, ahol kétszer annyi vizet fogyasztanak, mint amennyit a természet pótolni tud. Ezeknek az embereknek el fog fogyni a vizük, el fognak vándorolni – figyelmeztetett.
Hangsúlyozta az interjúban azt is, az Európai Unió szembesült a modern kori népvándorlás dilemmájával, amely úgy írható le, mint a szolidaritás és az állami szuverenitás, a biztonság közötti választás. Hozzáfűzte: jogos a biztonság iránti igény, de ez nem zárja ki a szolidaritást a bajbajutottakkal.
Az európai politikai gondolkodást kell megváltoztatni, hiszen az emberiség „a legnagyobb kihívással néz szembe az emberi faj megjelenése óta”. A 21. század kihívásaira, mint amilyen a vízválság vagy a modern kori népvándorlás, nem 20. századi válaszokat kell adni – fogalmazott.
Áder János aláhúzta: ezeket a problémákat nemcsak egy ország nem tudja egyedül megoldani, hanem az Európai Unió sem, ehhez sokkal szélesebb nemzetközi együttműködésre lesz szükség.
