Felidézte, az ENSZ menekültügyi szervezetének tavalyi jelentése szerint már 65 millió ember volt úton a világban háborúk, aszályok vagy vízhiány miatt. Egy részük csak a szomszéd faluig jutott, de van, aki Európáig is – mondta a köztársasági elnök. Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy egy másik ENSZ-kutatás adatai szerint a termőföldek minőségének romlása miatt tíz év múlva újabb 50 millió embernek kell elhagynia otthonát, valamint arra, hogy egy harmadik tanulmányból kiderül, 500 millió ember él olyan területen, ahol kétszer annyi vizet fogyasztanak, mint amennyit a természet pótolni tud. Ezeknek az embereknek el fog fogyni a vizük, el fognak vándorolni – figyelmeztetett.
Hangsúlyozta az interjúban azt is, az Európai Unió szembesült a modern kori népvándorlás dilemmájával, amely úgy írható le, mint a szolidaritás és az állami szuverenitás, a biztonság közötti választás. Hozzáfűzte: jogos a biztonság iránti igény, de ez nem zárja ki a szolidaritást a bajbajutottakkal.
Az európai politikai gondolkodást kell megváltoztatni, hiszen az emberiség „a legnagyobb kihívással néz szembe az emberi faj megjelenése óta”. A 21. század kihívásaira, mint amilyen a vízválság vagy a modern kori népvándorlás, nem 20. századi válaszokat kell adni – fogalmazott.
Áder János aláhúzta: ezeket a problémákat nemcsak egy ország nem tudja egyedül megoldani, hanem az Európai Unió sem, ehhez sokkal szélesebb nemzetközi együttműködésre lesz szükség.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!