Áder János szombat este az M1 csatornának adott interjújában úgy fogalmazott: számára a vasárnapi népszavazás egyrészt szuverenitáskérdést jelent: a feltett kérdés arról szól, hogy a modern kori népvándorláshoz kötődő egyik fontos ügyben „magunk akarunk-e dönteni, vagy a döntés jogát ruházzuk másra”. A második a demokráciát érintő kérdés. Bibó István híres gondolatát, amely szerint „demokratának lenni [ ] annyit tesz, mint nem félni” folytatva úgy fogalmazott: „nem félni mások véleményét megismerni”, megkérdezni. A harmadik pedig alkotmányossági szempont, a népszavazáshoz való jog az egyik legfontosabb alkotmányos jog – fűzte hozzá.
Az államfő emlékeztetett arra, hogy ez lesz a hetedik népszavazás, amelyen a magyar választópolgárok közvetlenül nyilváníthatnak véleményt valamilyen ügyről, és az elmúlt huszonhét évben több „saját jövőnket és közösségi jövőnket is érintő” fontos kérdésben döntöttek az emberek, például 1989-ben az alapvető alkotmányos kérdésekről, illetve a NATO- és az EU-csatlakozásról.
„Egy köztársasági elnök nem biztathatja másra honfitársait, mint hogy véleményüket, bármi legyen is az, cselekvő módon fejezzék ki” – összegzett Áder János. Arra a felvetésre, hogy a népszavazás bizonyos vélemények szerint politikai, és nem nemzeti ügy, az államfő úgy reagált: „globális ügyről van szó”, amely túlmutat ezen a kérdésen. „Ha nem ebben a dimenzióban gondolkodunk a problémáról, mindig csak rossz válaszokat fogunk rá adni” – fogalmazott.
Áder János arra a kérdésre, hogy mit gondol a referendumról, hangsúlyozta: tágabb összefüggésben kell vizsgálni a kérdést. Mint mondta, az elmúlt hónapokban több nemzetközi fórumon is felmerült, hogy milyen kapcsolatban áll a klímaváltozás a modern kori népvándorlással. Ma legtöbben a népvándorlásról beszélnek, és nem a kiváltó okairól – mondta. Hozzátette, kiváltó okként sokan a háborúkat említik, és kevésbé a klímaváltozást, pedig átfogó kérdésekről van szó. Szavai szerint „a kampánynak vége van [ ], de a probléma velünk marad” a következő évtizedekben.
