Lovász Lászlót a lap hétfői számában publikált interjúban egyebek között arról kérdezték, mi a válasza arra, hogy huszonnyolc kutató nyílt levélben kérte, hogy az MTA vezetése mielőbb tárgyaljon az utóbbi években szerintük végbement antidemokratikus folyamatokról.
Az elnök azt mondta, tanulmányozza a levélben foglaltakat, figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy az Akadémia nem egy politikai szervezet.
Arra a kérdésre, elképzelhető-e olyan helyzet, amikor mégis megszólalnak, azt válaszolta, természetesen igen, de reméli, hogy erre nem kerül sor. Hozzátette, előfordul, hogy az MTA nem nyilvános csatornákon jelzi, ha valamit nem úgy kellene végrehajtani, vagy éppen valamit tenni kellene.
Arra a felvetésre, hogy egyes ellenzéki vélemények szerint a kormány a folyamatos fejlesztésekkel megvette az MTA lojalitását, kifejtette: szó sincs erről, amikor kell és tudományosan megalapozott, akkor tiltakoznak. „Továbbra is erőteljesen hangsúlyozzuk például, hogy tévedésnek tartjuk a génmódosított növények hazai termesztésének alkotmányos tilalmát” – mondta.
A Hóman Bálint-üggyel kapcsolatban kifejtette: nem azt mondta, hogy Hóman nyilas elveket képviselt – ezért perelték –, hanem azt, hogy elfogadhatatlan elveket.
„Általánosságban az a véleményem, hogy utólag ne változtassunk valakinek a tagságán. Minden intézménynek megvan a maga története, amelyben lehetnek nem túl dicsőséges fejezetek. Ha előfordultak is hibák, azok döntően politikai nyomásra következtek be. A keresetet formális okokból elutasító bíróság majd eldönti, hogy a történész kizárása megfelelt-e az akkori törvényeknek” – mondta az MTA elnöke.
Lovász László beszélt arról is, hogy a különleges teljesítményt felmutató kutatókat kiemelten kell díjazni. Szerinte be kellene vezetni egy kiemelt kutatói státust, a „distinguished professzorságot”. Aki ezt elnyeri, az a jelenlegi fizetésének a dupláját kapná. Ez az összeg annyi lenne, mint Csehországban a normál professzori fizetés.
Akik elmennek, azok Angliában, Németországban vagy éppen az Egyesült Államokban építik ki szakmai és tudományos kapcsolataikat, így elvesznek a hazai tudomány számára, mondta annak kapcsán, hogy a legjobb középiskolásokat egyre nagyobb arányban csábítják külföldi egyetemekre. Hozzátette, erről a helyzetről többször tárgyaltak Palkovics László oktatási államtitkárral. Lehetséges megoldásként a nemzeti kiválósági program részeként ösztöndíjakat kaphatnak a középiskolásként különleges eredményt elérő – például nemzetközi diákolimpián sikeresen szereplő – fiatalok. Ebben az ügyben az Emberi Erőforrások Minisztériumának kell lépnie, az MTA pedig azt teheti, hogy mentorokat keres nekik a kutatóintézetekben.
Lovász László a lapnak elmondta, elindul a jövő évi elnökválasztáson.
