Az Európai Unióban elsősorban az érvényesség a mérvadó – folytatta Feledy Botond. A szakértő szerint a kormányt támogató tömegek súlya ezért a nyilvánosságon kívüli alkukban jelenthet politikai tőkét, az unió intézményeiben azonban a népszavazás nem ad nagy mozgásteret a kormánynak.
Felmerül, hogy lesz-e európai polgári kezdeményezés – tette hozzá Feledy. Van ugyanis rá lehetőség, hogy az Európai Bizottság napirendre tűzzön egy legalább egymillió uniós polgár támogatását élvező kérdést, a szakértő szerint azonban ez kétélű fegyver. Az európai szintű kvótaellenes összefogáshoz a kormánynak a radikális jobboldali pártokkal kellene összefognia, azok azonban ritkán érdekeltek együttműködésben.
Nem látszik megismétlődni a stratégiai szituáció, amely tavaly szeptemberben a Budapesten átvonuló menedékkérők kapcsán felmerült – értelmezte Feledy Botond a kvótakérdés egyre gyengülő érdekérvényesítő hatását. A szakértő szerint ugyanis jelenleg Európa határain belül nincs jelentős menekültáramlás, s a megváltozott helyzet az uniós politikai párbeszédet is új mederbe tereli.
Nemcsak a kvóta, de az egész menekültválság aktualitása is eltolódott egy tágabb biztonságpolitikai dilemmába – tette hozzá a szakértő, aki szerint a közös uniós haderőről kezdődött vita is erre utal.
S bár Orbán ambicionálta a tervet, Feledy Botond megjegyezte: a közös védelmi képesség már nem az a kérdés, amelyben Magyarország vezető szerepet kaphat.
Mint mondta, korábban is adódott lehetőség Orbán Viktor számára, hogy sikerrel lépjen ki az uniós politikai színtérre. A 2011-es, soros magyar elnökség számtalan eredményt hozott – emlékeztetett rá Feledy. A lehetőséget azonban nem tudta kihasználni Orbán Viktor.
A médiatörvény és az alaptörvény körül Budapest és Brüsszel között kialakult feszültség megakadályozta ebben – tette hozzá.
