Az egyebek mellett csalással, sikkasztással vádolt Tarsoly Csaba vallomásával kezdődött tegnap reggel a Quaestor-per bizonyítási eljárása a Fővárosi Törvényszéken, miközben a bejárat előtt a károsultak tüntetése zajlott. A demonstrálók szerint nem a valódi felelősök ülnek a vádlottak padján.
Tarsoly Csaba állítja, 2015 márciusában száz százalékban megvolt a cégnél az ügyfelek vagyona.
Szerinte a Quaestor-csoportot szándékosan döntötték be, hogy aztán javait olcsón elherdálják.
A vállalatcsoport Duna City nevű fejlesztési területét például – mondta – most értéktelennek próbálják beállítani, miközben a sajtó is megírta, hogy a budapesti olimpia legfőbb helyszíneit ott képzeli el egy hivatalos tanulmány. Úgy látja, az igazi bűnösöknek azért érdeke a jelenlegi „modern koncepciós per”, hogy állami vezetők elkerüljék a felelősségre vonást tetteikért.
Cserbenhagyottak
Tarsolyék bukása elkerülhetetlen volt, a károsultak pedig azóta is csak várnak. – Olvassák el a Magyar Nemzet témában írt vezércikkét!
A cég ingatlanokba és futballklubba fektetett, fiatalok sportoltatását finanszírozta, gimnáziumot hozott létre, jótékonykodott, adók és járulékok milliárdjait fizette be – sorolta Tarsoly, majd a bírói tanács elnökének, Novák Csillának szegezte a kérdést: – Így működik egy bűnszervezet?
A látványosan lefogyott vádlott hangsúlyozta, nincs offshore cége, eltitkolt vagyona, sosem élt fényűző életet. Közölte, mostanra elfogytak tartalékai, börtönbeli étkezését is idős édesanyja fizette, és házi őrizetben lévő felesége, valamint gyermekei eltartásáról sem tud gondoskodni. – Nincsenek műkincseink, sem repülőnk, sem helikopterünk – jegyezte meg. Hozzátette, mindig az ügyfelek érdekeit tartotta szem előtt, és sokszor családjánál is fontosabb volt számára a Quaestor ügye. Elismerte, voltak hibák, követett el szabálytalanságokat, és voltak alkalmatlan kollégák, akiket el kellett volna küldeni, de soha nem csapott be senkit. Így az sem igaz – jelentette ki –, hogy fiktív kötvényeket árultak volna.
Több mint egyórás nyilatkozata Tarsoly szándéka szerint vallomásának csak a bevezetése volt. Teljes vallomást akkor tesz, ha be tudja fejezni a felkészülést a vád bizonyítékaiból. A harmadrendű terheltet képviselő Sáros Péter lapunknak elmondta, a védelemhez való jog része, hogy a vádlott felkészülhessen a tárgyalásra. Az ügyészség a lefoglalt dokumentumok közül óriási apparátussal és egy 30 millió forint értékű szoftverrel kiválogatott és becsatolt két és fél millió fájlt, amelyek szerintük a vád állításait támasztják alá. Ehhez képest az előzetesben lévő vádlottak egy börtönszobában, egy darab számítógépen próbálják átnézni mindezt, hogy később egyesével hozzájuk párosíthassák azokat a céges iratokat, amelyek cáfolják a bűncselekmény elkövetését – magyarázta az ügyvéd. Úgy véli, ez súlyosan sérti a perbeli fegyveregyenlőség követelményét, ezáltal a tisztességes eljárás elvét. A tanácselnök is elismerte, a büntetőeljárásról szóló törvény nem ekkora ügyre íródott.
A tárgyaláson az is kiderült, Tarsoly Csaba a büntetés-végrehajtási intézetben nyilatkozott volna az Origónak és a Magyar Narancsnak, ezt a bíróság engedélyezte is, ám az ügyészség fellebbezett a törvényszék döntése ellen.
