Az ügy tárgyalása július 12-én kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. A bíróság a mai tárgyalási napon tájékoztatást ad a tárgyalássorozat várható ütemezéséről, majd a vádlott meghallgatásával megkezdi a bizonyítási eljárást.
A Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csabát és tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztással, csalással és más bűncselekményekkel vádolja. Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a 11 vádlott terhére. A bűnszervezetet irányító Tarsoly Csabát 753 rendbeli cselekménnyel vádolják, ezek alapján 5-től 25 évig terjedő fegyház szabható ki rá.
A vádbeli cselekmények elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint, az ügynek több mint harmincezer sértettje van.
A Quaestor-ügy tavaly márciusban pattant ki: a Magyar Nemzeti Bank március 10-én részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és felügyeleti biztost rendelt ki az észlelt szabálytalanságok miatt. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt.
A párt alelnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: hiányzik a vádlottak padjáról Matolcsy György jegybankelnök, aki a bankfelügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank vezetőjeként „a fő felelőse annak”, hogy ilyen megtörténhetett; Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki „közpénzmilliárdokat parkoltatott a fideszes brókernél”; és Orbán Viktor miniszterelnök, „aki bennfentes információval élhetett vissza”, amikor még a csőd nyilvánossá válása előtt utasította a minisztériumokat a pénz kimentésére. Varju László úgy vélte, hogy ők hárman csak Polt Péter legfőbb ügyésznek köszönhetik, hogy nem vádolták meg őket. A DK szerint egy demokratikus jogállamban a teljes kormány belebukott volna egy ilyen ügybe, az Orbán-rendszer bukása után pedig független szakértőkkel kell kivizsgáltatni a Fidesz vezető politikusainak szerepét a 150 milliárd forintos Quaestor-csalásban – jelentette ki.
