150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt adhatott el a Quaestor

Úgy bocsátottak ki 210 milliárd forint értékben kötvényeket, hogy 150 milliárd mögött nem volt tényleges fedezet.

Hétfőn jelentett öncsődöt a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira, a Magyar Nemzeti Bank pedig kedd reggel részlegesen fel is függesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét. Mint Binder Istvántól, az MNB kommunikációs osztályvezetőjétől megtudtuk, a lépés oka az volt, hogy a felügyelet tegnap indított célvizsgálatán szabálytalanságokat tárt fel a cégnél. Jelenleg a befektetési vállalkozás új ügyfélmegbízásokat nem fogadhat el, de a felügyeleti biztos az ügyfelek érdekében zárhatja a nyitott pozíciókat.

Mint megtudtuk, a Pénzügyi Stabilitási Tanács kedd délelőtt ülésezett, és döntést hozott arról, hogy felügyeleti biztost rendelnek ki a vállalkozáshoz. Utóbbi ma átveszi az intézmény irányítását az igazgatóságtól, gondoskodik a megfelelő működésről. Az intézkedések ideje alatt – a szabálytalanságok tisztázása érdekében – az ügyfelek értékpapírjai és pénzeszközei feletti rendelkezési jogosultság szünetel. Ez azt jelenti, hogy jelen pillanatban az értékpapírok forgalmazása nem lehetséges.

Csődöt nem maga a Quaestor jelentett, hanem a kötvénykibocsátási cége. A vállalkozás állítása szerint erre azért volt szükség, mert a Buda-Cash-botrány miatt olyan eladási hullám vette kezdetét az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését. A pánik miatt az ügyfelek megrohamozták a céget, a Quaestor-csoport pedig hirtelen nem tudta a kifizetéshez szükséges pénzt előteremteni.

A 2006-os véres tömegoszlatások miatt a rendőri vezetők perének keddi tárgyalása után Gyurcsány Ferenc nyilatkozott a Hír TV-nek; az ő álláspontja szerint a brókerbotrányról kizárólag a jelenlegi miniszterelnök, Orbán Viktor és kormánya tehet. Szerinte dominóelv szerint szinte minden brókercéget megtalálhat az ügy. Az ő információi szerint a Quaestornál legalább 200 milliárdos veszteségről lehet szó.

Császár Attila, a televízió tudósítója elmondta, hogy amikor a Buda-Cashről próbálta kérdezni Gyurcsányt – a kormány álláspontja ugyanis az, hogy a szocialisták törvénymódosításai miatt vált lehetővé a „kisemberek pénzének az eltüntetése” –, a volt miniszterelnök azonnal a Quaestorra terelte át a szót, és azzal védekezett, hogy az viszont a kormány befektetőcége. Mint mondta, mindkét ügyben nyomoznak, a felelősöket pedig meg kell találni.

Binder István szerint a jelenlegi helyzetért nem okolható a Buda-Cash háza táján kialakult botrány, de még csak nem is a Quaestor Financial Hrurira a felelős, hanem a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt., vagyis a „nagy Quaestor”.

Ami az ügyfelek kárát illeti, az értékpapírcégnél lévő ügyfélszámlákat a felügyelet felfüggesztette; végleges felfüggesztés esetén vonatkozna rájuk a Befektető-védelmi Alap (Beva) kártérítése. Viszont a Hrurira kötvényesei nem számíthatnak erre a segítségre, ugyanis a vonatkozó törvény alapján a kötvénykibocsátókat nem felügyeli a Magyar Nemzeti Bank, csak az értékpapír-forgalmazókat.

Felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. kereskedési jogát kedden a Budapesti Értéktőzsde, miután a jegybank részlegesen felfüggesztette a brókercég tevékenységi engedélyét. A Quaestor sem a részvény-, sem a származékos szekcióban, sem a külföldi részvények kereskedésére létrehozott Béta Piacon nem kereskedhet keddtől.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium azonnali hatállyal felbontja a szerződéseket a Quaestor-csoport elnök-vezérigazgatójának érdekeltségi körébe tartozó cégekkel – közölte a tárca kedden az MTI-vel.

Beszámolók szerint kedden megrohanták az emberek a Quaestor több irodáját is. Az MTI felvételei szerint a budapesti ügyfélszolgálat előtt hosszú sor alakult ki. A Kisalföld szerint Győrben harmincan várakoztak nyitás előtt, a soproni irodánál telefonon érdeklődnek az ügyfelek. A lap elérte a cég kommunikációs igazgatóját, hogy a jelen helyzet mennyiben érinti az általa tulajdonolt Győri ETO labdarúgócsapatát, amire azt a választ kapta, hogy ha lesz fejlemény, tájékoztatják a közvéleményt.

Az MNO tudósítójának beszámolója szerint a Duna Plaza bevásárlóközpontban is hosszú sor alakult ki a cég irodája előtt.

Nagy kérdést, hogy a Buda-Cash-botrány által már eleve megtépázott befektetői bizalomra milyen hatással lesz a kötvénykibocsátó cég csődje, illetve a Quaestor-cégcsoport háza táján kialakulni látszó újabb botrány. „A pánik mindenképp fokozódni fog, ezt már most érzékeljük” – szögezte le az MNO-nak egy befektetési bankár, amikor arról kérdeztük, mennyire rohamozhatják meg az ügyfelek a brókertársaságokat, értékpapír-kereskedőket. Mint mondta, a csőd következménye az lehet, hogy az ügyfelek más cégeknél vezetett értékpapírszámláikat is minden különösebb indok nélkül fölmondják, a betéteiket elviszik. Ilyen esetben a vállalatoknak elég komoly likviditással kell bírniuk, máskülönben nem tudják kifizetni a betéteteket.

A befektetési bankár információi szerint a Concorde Értékpapír Zrt. jelenleg rendben van, nincs probléma az Equilor Befektetési Zrt.-vel sem. Más forrásokból viszont úgy értesültünk, hogy az Equilornál is vizsgálódik az MNB. Érdeklődésünkre a cég azt válaszolta, hogy a Buda-Cash-botrány kirobbanása után náluk is vizsgálódtak, mint több más piaci szereplőnél.

Piaci információink szerint leginkább azoknál a brókercégeknél merülhet fel probléma, amelyek a svájci jegybank korábbi döntése kapcsán érintettek voltak, vagy alaptevékenységüket kötvénykibocsátásból finanszírozzák.

Piaci forrásokból úgy értesültünk, hogy a Quaestornál most kialakult helyzet nem derült égből villámcsapásként érkezett, a szakmabeliek régóta tudták, hogy a cégnek nagyon magasak a kamatai, az üzleti megtérülésük pedig kérdéses. Ennek oka egyszerűen az, hogy a jelenlegi piaci környezetben az ügyfeleknek ígért magas kamatokat nem lehet biztonságos kötvényeken keresztül kitermelni.

A bróker szerint a Quaestor azon közlése, miszerint minden ügyfelük pénzéhez jut, finoman szólva megmosolyogtató. „Kizárt, hogy ez lehetséges legyen. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy például föl kellene számolni a Quaestor-csoport tulajdonában lévő valamely vállalkozást. Ezek után kérdéses lehet a Győri ETO finanszírozása is. A Quaestor-ügyfelek a felszámolás végén, az értékesítések lezártával juthatnának csak pénzükhöz, de csak arányosítással. Egy ilyen procedúra nagyon hosszadalmas, három-öt évig is eltarthat. Emiatt az ügyfelek hosszú távon biztosan beszorulnak.”

A Buda-Cashnél tapasztalt visszaéléseket már 2010 májusában meg lehetett volna állítani, ha a felügyeleti vizsgálatot ugyanolyan hatékonyan hajtották volna végre, mint most a Magyar Nemzeti Bank – mondta Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke a testület keddi ülését követően újságíróknak. Kiemelte: a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a keddi bizottsági ülésen világossá tette, hogy a Buda-Cashnél már 2010 májusában legalább 45 milliárd forint hiányzott.

Ahhoz, hogy a Buda-Cash-ügy esetében egyetlen keményen dolgozó ember sem veszítette el a betétjét, szükség volt a Magyar Nemzeti Bank hatékony fellépésére, a korábban elfogadott bankszanálási törvényre, arra, hogy Magyarországon hatékony pénzügyi felügyelet működjön, illetve ezt támogató intézményekre, amelyek lehetővé tették a visszásságok azonnali feltárását – mondta a politikus.

Hangsúlyozta: több tanulsága is volt a bizottsági ülésnek, legfőképp az, hogy évtizedes pénzügyi korrupció zajlott Magyarországon, és ennek feltárására és megakadályozására egyedül a Fidesz–KDNP által támogatott kormány és az általuk megerősített Magyar Nemzeti Bank volt képes. (MTI)