Darák: A bíró egyedül nem sokat tehet

„Hosszabb távon nem tartom elkerülhetőnek a szervezeti önállósodást” – jelentette ki.

A bírót köti a törvényesség, de még inkább az igazságosság. A bírói kar törekszik arra, hogy a jogászi intézményekben minél nagyobb teret adjon az igazságosság kibontakozásának – hangsúlyozta a Kúria elnöke.

A Kúria önkormányzati jogalkotás törvényekkel való összhangját vizsgáló tevékenysége kapcsán Darák Péter elmondta: foglalkoztak olyan rendeletekkel, melyek a lakosság egyes csoportjait az adott település elhagyására ösztökéltek, illetve a közösségi együttéléssel kapcsolatosak, továbbá a települési adókkal és a telektulajdonosok közti indokolatlan megkülönböztetés eseteivel.

A Kúria jogegységesítő tevékenységének részeként vizsgálta a hatályon kívül helyezés, a tényleges életfogytiglan, illetve a törvényes vád egyes kérdéseit.

Darák Péter kérdésre válaszolva elmondta: szakmai szempontból szükségesnek tartja a közigazgatási bíráskodás önállósodását és szakmaiságának további növelését, mert e téren Magyarország még mindig lépéshátrányban van a Nyugathoz képest. „Hosszabb távon nem tartom elkerülhetőnek a szervezeti önállósodást” – fűzte hozzá.

A bírói korrupcióra vonatkozó kérdés kapcsán a Kúria első embere úgy vélekedett: nagyon kevés ilyen ügy lehet.

A legfőbb bírói fórum tavalyi tevékenységéről szóló dokumentum elfogadását a fideszes, illetve szocialista képviselők támogatták, egyedül egy jobbikos honatya tartózkodott.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke 2015-ös évről szóló beszámolójában kiemelte, hogy csökkent a bíróságok ügyhátraléka, és rövidültek az eljárások. A Fővárosi Törvényszéken például 2012-höz képest 43 százalékkal csökkentek a két éven túli ügyek.

A közigazgatási bíráskodás szervezeti kérdései kapcsán az elnök azt emelte ki: fontos, hogy javuljon a szakmaiság, és legyen közigazgatási felsőbíróság.

Az OBH elnökének beszámolóját a bizottság kormánypárti többsége elfogadásra javasolta, a szocialisták nemmel szavaztak, egy jobbikos képviselő pedig tartózkodott.

Polt Péter legfőbb ügyész az ügyészség 2015-ös tevékenységéről szóló beszámolójában kiemelte: a regisztrált bűncselekmények száma évek óta folyamatosan csökken, 2015-ben az előző évihez képest 15 százalékkal. Ezen belül lényegesen kisebb lett például a lopások, illetve okirattal, szerzői joggal kapcsolatos bűncselekmények száma, és csökkent az emberöléseké is.

Nőtt ugyanakkor az életfogytiglani szabadságvesztések száma; az ügyészség szerint a bíróságok büntetéskiszabási gyakorlata továbbra is túl enyhe, ezért emelkedtek az ügyészi fellebbezések – ismertette a legfőbb ügyész.

Stagnál a közlekedési bűncselekmények, és emelkedik a gazdasági bűncselekmények száma, ahol jelentős szervezettség is kimutatható, ami a felderítést nehezíti, az okozott kárt pedig növeli. A bűnös úton szerzett javak elvonása kiemelt feladat – hangsúlyozta Polt Péter.

A váderedményesség tavaly javult 2014-es 96,6 százalékhoz képest, 97,3 százalékra.

A korrupciós ügyekről szólva a legfőbb ügyész hangsúlyozta: kiváló a kapcsolatuk a Csalás Elleni Európai Hivatallal. AZ OLAF 2015-ben több mint tucatnyi alkalommal fordult a magyar ügyészséghez, mely minden ügyben elrendelte a nyomozást, és körülbelül az esetek felében vádat is emelt.

Polt Péter elmondta, hogy 2006 és 2010 között 2818 korrupciós ügyben indult eljárás, 2011 és 2015 között 6702 alkalommal, ami nem azt jelenti, hogy több az ilyen ügy, hanem hogy jobb a felderítés. A Legfőbb Ügyészségen idén januárban létrejött a kiemelt korrupciós ügyek és szervezett bűnözés elleni főosztály, amely reményei szerint további eredményeket hoz majd. „Előreléptünk, de nem lehetünk elégedettek” – jelentette ki a korrupciós ügyekről szólva a legfőbb ügyész.

Bárándy Gergely szocialista képviselő a bizottsági ülésen arról beszélt: bár az ügyészek túlnyomó többsége tisztességesen dolgozik, az ügyészségi vezetés és egy maroknyi kollégája miatt a magyar ügyészség egy 21. századi diktatúra pillérévé vált. Az ellenzéki politikusok ellen koncepciós pereket indít az ügyészség, miközben segíti a maffiamódszerekkel folytatott állami korrupciót azzal, hogy az ilyen ügyekben nem tesz semmit – fogalmazott.

A bizottság kormánypárti tagjai visszautasították a felvetést, Polt Péter pedig azt hangsúlyozta: az ügyészség is követhet el hibákat, de törvényesen dolgozik, és semmiféle politikai befolyásnak nem enged, csak jogi szempontból vizsgálódik.

Az Országgyűlés igazságügyi bizottságának kormánypárti tagjai támogatták az ügyészség 2015-ös tevékenységéről szóló dokumentum elfogadását, a szocialista és a jobbikos politikusok nemmel szavaztak.