Nőtt ugyanakkor az életfogytiglani szabadságvesztések száma; az ügyészség szerint a bíróságok büntetéskiszabási gyakorlata továbbra is túl enyhe, ezért emelkedtek az ügyészi fellebbezések – ismertette a legfőbb ügyész.
Stagnál a közlekedési bűncselekmények, és emelkedik a gazdasági bűncselekmények száma, ahol jelentős szervezettség is kimutatható, ami a felderítést nehezíti, az okozott kárt pedig növeli. A bűnös úton szerzett javak elvonása kiemelt feladat – hangsúlyozta Polt Péter.
A váderedményesség tavaly javult 2014-es 96,6 százalékhoz képest, 97,3 százalékra.
A korrupciós ügyekről szólva a legfőbb ügyész hangsúlyozta: kiváló a kapcsolatuk a Csalás Elleni Európai Hivatallal. AZ OLAF 2015-ben több mint tucatnyi alkalommal fordult a magyar ügyészséghez, mely minden ügyben elrendelte a nyomozást, és körülbelül az esetek felében vádat is emelt.
Polt Péter elmondta, hogy 2006 és 2010 között 2818 korrupciós ügyben indult eljárás, 2011 és 2015 között 6702 alkalommal, ami nem azt jelenti, hogy több az ilyen ügy, hanem hogy jobb a felderítés. A Legfőbb Ügyészségen idén januárban létrejött a kiemelt korrupciós ügyek és szervezett bűnözés elleni főosztály, amely reményei szerint további eredményeket hoz majd. „Előreléptünk, de nem lehetünk elégedettek” – jelentette ki a korrupciós ügyekről szólva a legfőbb ügyész.
Bárándy Gergely szocialista képviselő a bizottsági ülésen arról beszélt: bár az ügyészek túlnyomó többsége tisztességesen dolgozik, az ügyészségi vezetés és egy maroknyi kollégája miatt a magyar ügyészség egy 21. századi diktatúra pillérévé vált. Az ellenzéki politikusok ellen koncepciós pereket indít az ügyészség, miközben segíti a maffiamódszerekkel folytatott állami korrupciót azzal, hogy az ilyen ügyekben nem tesz semmit – fogalmazott.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!