Személyeskedő vitába torkollottak a letelepedésikötvény-programmal kapcsolatban feltett kérdéseink a csütörtöki Kormányinfón.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől azt kérdezte lapunk, hogy ha a magyar államdósság finanszírozása volt a valódi célja a letelepedési kötvényprogramnak, akkor miért rögzítette a kormánypárt törvényben a kötvények után járó garantált kamatot. Ez azért fontos kérdés, mert hiába csökkentek a magyar állampapírok után fizetett kamatok napjainkra 0,5 százalékra, a letelepedési kötvények esetében a jogszabály biztosított egy garantált 2 százalékos hozamszintet. Ezzel a kabinet négyszer több közpénzt költött el, mint amit normális piaci körülmények között kellett volna. Lázár szerint 2013-ban gondok voltak az adósság finanszírozásával, ezért kellett „vonzóvá tenni” a befektetőknek a konstrukciót.
– Akik akkor kölcsön adtak Magyarországnak óriási kockázatot vállaltak – mondta Lázár. Ez azonban nem felel meg a valóságnak, hiszen a külföldiek azért vették meg a kötvény, mert ezáltal letelepedési engedélyhez juthattak. A kötvény után járó kamatot egyébként sem ők kapják, hanem a kötvényt forgalmazó magáncégek, amelyek egy kivételével az offshore cégek körében népszerű helyszíneken vannak bejegyezve, mint például a Kajmán-szigetek, Ciprus, és Liechtenstein. Lázár szerint nem igaz – ami egyébként a jogszabályban le van írva –, hogy a külföldi nem részesül a kamatból.
– Ennek egy részét megkapja a külföldi – közölte Lázár János.
A közvetítő cégek több tucat honlapját és néhány, a külföldiekkel kötött szerződések áttekintését követően egyértelműen látszik, hogy a busás haszonra szert tevő, a Fidesz által kedvezményezett helyzetbe hozott közvetítőcégek nem osztják meg a kötvények után járó 9 millió forintos hasznot a külföldiekkel.
A kancellária miniszter egyébként jogosnak nevezte azt a felvetésünket, hogy túl drága kamatot fizetett ki közpénzből a magyar állam a kötvények után, de szerint erre azért volt szükség, mert a befektetők nem akartak magyar állampapírba fektetni. Hiába hívtuk fel a figyelmét arra a tényre, hogy a külföldi befektető nem kapja meg a kamatot, vagyis a döntésüket nem motiválhatta a magas kamatnyereség, mert az a közvetítő cégeknél landol. A több mint négyezer külföldi azért vásárolta meg a kötvény, mert azzal élete végéig érvényes letelepedési engedélyhez jutott.
Úgy tűnik, hiába bíztak a magyar államban, a kormány ugyanis a kötvényprogram leállítását követően hazazavarná a külföldieket, amelyre egyébként található jogi, tehát legális megoldás. A magyar törvények szerint abban az esetben vonható vissza, az egyébként élethosszig tartó letelepedési engedély, ha „az engedélyezés alapjául szolgáló feltételek olyan jelentősen megváltoztak, hogy ez az engedély kiadását már kizárná”. Ha a kormány visszavonja a kötvényprogramot szabályozó törvényt, az már ilyen esetnek tekinthető jogi szempontból.
Ám veszélyes játékot űz a kormány és rossz üzenetet küld a nemzetközi befektetők felé, ha a magyar államadósság finanszírozásával kapcsolatban ad hoc jellegű döntéseket hoz, és hosszú távon nem tartja magát a vállalt kötelezettségeihez. A megszűnés előtt álló programra igen sokan jelentkeztek az utóbbi hetekben, ha azonban kiderül, hogy nem élethosszig tart a letelepedési engedély, sokan lemondhatják a programban való részvételüket.
A letelepedésikötvény-konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolhatnak, cserébe pedig letelepedési engedélyt kapnak. Ezt a pénzt azonban Magyarország öt év múlva visszafizeti.
Csak az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottsága által kijelölt vállalkozások forgalmazhatják a kötvényt. Jelenleg öt vállalkozásnak van forgalmazási engedélye. A társaságok ügyfelenként 23-28 millió forintot nyernek. Eddig 4033 kötvényt adtak el, családtagokkal együtt több mint tízezren szereztek tartózkodási jogosultságot hazánkban. A többségében offshore cégek eddig több mint 110 milliárd forintos nyereségre tettek szert, amelyből 35 milliárd forint közpénz. A cégek valódi tulajdonosi köre ismeretlen.
