Lapunknak nyilatkozott a bőnyi tragédia kapcsán a hírek állandó szereplőjévé vált Magyar Nemzeti Arcvonal egyik korábbi csoportvezetője, Sz. Gábor, aki már korábban kilépett a hungarista szervezetből (képünk illusztráció, nem ő látható rajta). A férfi több olyan állítást tett, amely – feltéve, de meg nem engedve, hogy igaz – egészen más színben tüntetheti föl az elmúlt napok rendőrségi akcióit és a kormánypárti médiában megjelent hírcunamit. Lapunk nem kíván állást foglalni egy folyamatban lévő büntetőeljárás kapcsán, ám fontosnak tartjuk, hogy a közvélemény a „hallgattassék meg a másik fél” alapelvéből kiindulva megismerhesse a napok óta súlyos bűncselekményekkel összefüggésbe hozott szervezet egykori csoportvezetőjének álláspontját is.
Sz. Gábor először is azt hangsúlyozta, hogy az MNA két éve megszűnt, nem létezik. Egykori tagjainak egy része ma a jelenlegi rendszer támogatója. Nem érdekük a jelenlegi kormány gyengítése, ám a bőnyi tragédia óta ellenük folyó hecckampány miatt most már úgy érzik, meg kell szólalniuk, mert évekkel korábbi dolgokért teszik tönkre olyan emberek életét, akik soha nem vétettek a rendszer ellen.
Kiemelte: nem igaz, hogy az MNA és a Jobbik szorosan együttműködött volna egymással. Valójában komoly érdekellentétek feszültek a két szervezet között. A rendőrgyilkossággal gyanúsított Györkös István utasította az MNA tagjait, hogy támadják a Jobbikot, amelyet konkurenciának tekintettek. Sz. Gábor egyenesen úgy fogalmazott: „a Jobbik megszüntetésén dolgoztak”. Az MNA leplezte le például Szegedi Csanád Jobbik-alelnök zsidó származását, ezzel is a Jobbik gyengítése volt a céljuk. Sz. arra is kitért, hogy az MNA nem tartott fent kapcsolatot a Jobbikkal. Egyes emberek ugyan ismerték egymást, ha találkoztak, köszöntek, beszéltek, de csak annyira, amennyire más, akár fideszes politikusokkal.
Az iráni nagykövetség 2011-es rendezvényén, amelyen fotó készült Györkös István fiának, ifjabb Györkös Istvánnak és Vona Gábornak a kézfogásáról (a kép a napokban bejárta a sajtót), fideszes politikusok is jelen voltak. Miután a rendezvény valamennyi szereplője üdvözölte egymást, ezért az MNA tagjai nemcsak Vonával, hanem a jelen lévő fideszes politikusokkal is kezet fogtak.
A 2014-es Becsület Napja rendezvényt nem közösen szervezte a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és az MNA, miként azt a kormánypárti bulvárlap, a Ripost tegnap írta. A valóságban Zagyva György Gyula HVIM-vezető és Sz. Gábor külön, egymástól függetlenül jelentették be a rendezvényt a rendőrségen, ám míg Zagyva bejelentését tudomásul vette a rendőrség, addig az Arcvonalét elutasította. Emiatt az MNA pert indított, amit idén nyáron jogerősen meg is nyert.
A bőnyi tragédia után volt MNA-soknál is tartottak házkutatásokat, ám egyiküknél sem találtak fegyvert. Azok a fegyverek, lőszerek, robbanószerek, amelyeket a rendőrségi felvételeken bemutattak, nem MNA-sokhoz köthetők. A hatóság szándékosan tartott az övékével egy időben Jászberényben és Nyíregyházán házkutatást egy fegyvergyűjtőnél és az Arcvonallal semmilyen kapcsolatban nem álló személyeknél, hogy a náluk föllelt fegyverarzenált az MNA nyakába varrhassa – állítja Sz.
Az MNA-sok kizárólag airsoft-fegyvereket használtak a gyakorlataik során – hangsúlyozta Sz. Gábor. Az interneten elérhető toborzóvideókon is ilyenek láthatóak, nem éles lőfegyverek. Egyébként az ilyen, évekkel ezelőtti kiképzések, „airsoft-játékok” alkalmával többször a rendőrség is megjelent, igazoltatta őket, ellenőrizték a fegyvereiket. Ezzel arra utalt, hogy a hatóság tudtával, kvázi engedélyével gyakorlatoztak az MNA-sok.
Beszámolója szerint a házkutatások alkalmával komoly atrocitás is történt. Az egyik őrizetbe vett, majd letartóztatott volt MNA-s, B. Sz. nyolcéves kislányának a fejéhez gépfegyvert szorítottak a kommandósok. A kislányt – Sz. Gábor elmondása szerint – emiatt olyan sokk érte, hogy azóta meg sem szólal. B. Sz.-nél egyébként nem találtak, nem találhattak fegyvert, mivel nem volt neki, és ezt a jelen lévő családtagok is igazolhatják. Ám úgy tűnik, utólag a hatóság megpróbálja azt állítani, hogy mégis volt ott egy sörétes fegyver – tudta meg Sz. Gábor a családtól. (A házkutatást érintő állítások tisztázására lapunk több kérdést tett fel a Központi Nyomozó Főügyészségnek, ahonnan a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség szóvivőjéhez irányítottak minket. Amint Gál Katalin Zsuzsanna szóvivő válaszai megérkeznek, cikkünket frissítjük.)
Az MNA-nak soha semmilyen köze nem volt azokhoz a nyugdíjasokhoz, akik állítólag merényletet terveztek a miniszterelnök ellen. Az erről terjesztett rágalmat visszautasítják, ugyanis Sz. Gábor szerint az MNA mindig a rend pártján állt. A volt csoportvezető jelezte: már korábban kilépett az MNA-ból. A szervezet jó ideje nem működik, a korábbi tagok közt a baráti kapcsolat azonban megmaradt. A második Fidesz-kormány alatt olyan „pozitív intézkedések történtek az országban”, amelyek miatt a hazafias szervezetek „légüres térbe” kerültek, sok közülük megszűnt.
– Az MNA számos volt tagja jelentkezett katonának, önkéntes műveleti tartalékosnak, határvadásznak, ám „politikai megbízhatatlanság” miatt nem vették fel őket – mondta Sz. Gábor. Beszámolója szerint ő például fizetség nélkül vállalta volna a munkát, de így sem kellett. A volt MNA-vezető úgy vélte, a hatalom akkor járna el okosan, ha ezeknek a hazafias érzelmű embereknek a „katonai és egyéb” tudását fölhasználná, valamilyen módon hasznosítaná, kontrollálná, ahelyett, hogy üldözné őket.
Sz. Gábor szerint butaság az MNA-ra „náci” bélyeget sütni. Véleménye szerint az Arcvonal valójában hungarista alapokon nyugodott, azonban annak fogalmát Szálasi dogmatikái helyett a kor kihívásaira adott, keresztény erkölcsiségű, magyar érdekű válaszok összességében határozták meg.
