Miért nem ír végrendeletet a magyar?

Száz ember közül mindössze négynek van végrendelete Magyarországon.

Száz ember közül mindössze négynek van végrendelete Magyarországon, és a 30 és 65 év közötti korosztály csupán alig több mint harmada szándékozik a jövőben végrendelkezni – derül ki a 4Life Direct megbízásából készült országos reprezentatív kutatásból. A felmérés szerint a végrendelkezési kedvet elsősorban a jövedelmi helyzet és az életkor befolyásolja, de meglepő módon az életkor előrehaladtával egyre kevésbé tartják fontosnak a magyarok a végrendelkezést. A válaszadók 86 százaléka állította, tisztában van azzal, hogy végrendelkezés nélkül mi történik majd a vagyonával halála után, a magyarok közel fele pedig halála után sem jótékonykodna a hagyatékából.

A hazai végrendelkezési szokások feltérképezése céljából 2016 októberében készíttetett felmérésben arra keresték a választ, hogy fontosnak tartják-e a magyarok a végrendelkezést, szándékoznak-e végrendeletet írni, illetve megjelölnének-e végrendeletükben kedvezményezettként valamilyen jótékonysági szervezetet.

Habár végrendeletet bárki készíthet – közjegyző előtt még akár 14 éven felüli kiskorú is –, a kutatás eredményei alapján kijelenthető, hogy a végrendelkezés nem bír különös jelentőséggel a magyarok számára, a megkérdezettek túlnyomó többségének nincs végrendelete, és nem is szándékozik írni: a 30–65 év közötti korosztályban mindössze a válaszadók 4 százaléka írt már végrendeletet, és további 38 százalék tervezi, hogy a jövőben készít majd. Az alacsony arányra a fiatalabb életkor sem mentség, mert az 50 és 65 év közöttieknek is csupán az 5 százaléka rendelkezett már végakaratáról. Mindössze a válaszadók alig több mint harmada (36 százalék) véli úgy, hogy végrendeletet írni fontos, negyedük pedig egyáltalán nem érzi fontosnak írásban rendelkezni a hagyatékról. Érdekes módon a fiatalabb, 30–49 éves korosztály tulajdonít nagyobb fontosságot a végrendelkezésnek (39 százalék) – de esetükben sem kimagasló ez az arány –, miközben az 50 és 65 év közöttiek harmada sem gondolkodik így. A nemek és a településtípusok tekintetében nincs említésre méltó eltérés. A jövedelmi státus azonban befolyásolja, mennyire tekinti valaki fontosnak a végrendelkezést: a legszerényebb anyagi körülmények között élők (E ESOMAR-státus) mindössze 28 százaléka érzi lényegesnek a végrendelet írását, míg az A, B, C1, C2 és D jövedelmi helyzetű válaszadók nagyjából azonos arányban (37–41 százalék) tartják fontosnak a végakarat rögzítését.

A megkérdezettek 86 százaléka nyilatkozta azt, tisztában van vele, hogy halála után végrendelkezés hiányában mi történik a vagyonával, és csupán 8 százalék ismerte el, hogy nem tudja, mi történne, a válaszadók további 6 százalékát pedig nem érdekli – hiszen ez már nem az ő gondja lesz. (Mindez nem jelenti automatikusan azt, hogy a válaszadók ténylegesen tisztában vannak a jelenleg érvényes szabályozással, ők azonban úgy vélik, hogy igen.)

Pedig végrendeletet készíteni kortól és egészségi állapottól függetlenül mindenkinek több okból is ajánlott – vélik a 4Life Direct szakértői. Egyrészt egy jól megírt, alakilag is megfelelő végrendelettel elkerülhetők az örökösödés kapcsán felmerülő családi bonyodalmak, illetve gyorsíthatja a hagyatéki eljárást is; másrészt a végrendelkezés gyakorlatilag az egyetlen módja annak, hogy vagyonunk halálunk utáni felosztásáról szabadon rendelkezzünk. Ha azt szeretnénk, hogy vagyonunkat ne a törvényes öröklés szabályai szerint osszák fel, például egy nekünk kedves barát vagy távolabbi rokon, esetleg jótékonysági szervezet számára is részt hagynánk, nincs más megoldás, végrendelkezni kell. Törvényes örökös híján pedig azt is megakadályozhatjuk vele, hogy vagyonunk az államra szálljon.

A 4Life Direct szerint a végrendelet elkészítése a tévhitekkel ellentétben nem bonyolult, csupán néhány fontos alaki szabályt kell betartani ahhoz, hogy érvényes legyen: fel kell tüntetni, hogy a dokumentum egy végrendelet, és vagyoni rendelkezést kell tartalmaznia, továbbá szerepelnie kell rajta a végrendelkező adatainak, az örökös(ök) személyének és az öröklés tárgyának. A végrendelet csak aláírva érvényes, ha több oldalból áll, akkor azokat számozni kell, és a keltezésnek is egyértelműnek kell lennie. A saját kezűleg írt és aláírt végrendelet készítése esetén tanúk közreműködésére sincs szükség, de ha nem magunk készítjük, akkor két tanú vagy közjegyző jelenléte szükséges. Ha biztosra akarunk menni, érdemes közjegyző előtt végrendeletet írni, ha nem így teszünk, akkor érdemes legalább ügyvédi vagy közjegyzői letétbe helyezni az iratot. Amiatt sem kell aggódnunk, ha később meggondoljuk magunkat, mert a végrendelet bármikor korlátozások nélkül megváltoztatható – csak a megfelelő dátumozásra kell figyelni.

A végrendelet kedvezményezettjének nemcsak bármilyen személyt, hanem akár jótékonysági szervezeteket, alapítványokat, egyesületeket vagy egyházat is megnevezhetünk, mégis kevesen élnének ezzel a lehetőséggel. A válaszadók 46 százaléka semmilyen jótékonysági szervezetet nem jelölne meg örököséül, akik viszont igen, ők elsősorban gyermekeket támogató intézményeknek adományoznának – kivéve a Nyugat-Dunántúlon, ahol inkább az állatokon segítenének a legmagasabb arányban. Összességében a válaszadók 26 százaléka gyermekeket támogatna, 17 százaléka állatokkal foglalkozó szervezeteket, 12-12 százalékuk pedig a fogyatékkal élőket és az időseket segítené.