Miért nem ír végrendeletet a magyar?

Száz ember közül mindössze négynek van végrendelete Magyarországon.

A megkérdezettek 86 százaléka nyilatkozta azt, tisztában van vele, hogy halála után végrendelkezés hiányában mi történik a vagyonával, és csupán 8 százalék ismerte el, hogy nem tudja, mi történne, a válaszadók további 6 százalékát pedig nem érdekli – hiszen ez már nem az ő gondja lesz. (Mindez nem jelenti automatikusan azt, hogy a válaszadók ténylegesen tisztában vannak a jelenleg érvényes szabályozással, ők azonban úgy vélik, hogy igen.)

Pedig végrendeletet készíteni kortól és egészségi állapottól függetlenül mindenkinek több okból is ajánlott – vélik a 4Life Direct szakértői. Egyrészt egy jól megírt, alakilag is megfelelő végrendelettel elkerülhetők az örökösödés kapcsán felmerülő családi bonyodalmak, illetve gyorsíthatja a hagyatéki eljárást is; másrészt a végrendelkezés gyakorlatilag az egyetlen módja annak, hogy vagyonunk halálunk utáni felosztásáról szabadon rendelkezzünk. Ha azt szeretnénk, hogy vagyonunkat ne a törvényes öröklés szabályai szerint osszák fel, például egy nekünk kedves barát vagy távolabbi rokon, esetleg jótékonysági szervezet számára is részt hagynánk, nincs más megoldás, végrendelkezni kell. Törvényes örökös híján pedig azt is megakadályozhatjuk vele, hogy vagyonunk az államra szálljon.

A 4Life Direct szerint a végrendelet elkészítése a tévhitekkel ellentétben nem bonyolult, csupán néhány fontos alaki szabályt kell betartani ahhoz, hogy érvényes legyen: fel kell tüntetni, hogy a dokumentum egy végrendelet, és vagyoni rendelkezést kell tartalmaznia, továbbá szerepelnie kell rajta a végrendelkező adatainak, az örökös(ök) személyének és az öröklés tárgyának. A végrendelet csak aláírva érvényes, ha több oldalból áll, akkor azokat számozni kell, és a keltezésnek is egyértelműnek kell lennie. A saját kezűleg írt és aláírt végrendelet készítése esetén tanúk közreműködésére sincs szükség, de ha nem magunk készítjük, akkor két tanú vagy közjegyző jelenléte szükséges. Ha biztosra akarunk menni, érdemes közjegyző előtt végrendeletet írni, ha nem így teszünk, akkor érdemes legalább ügyvédi vagy közjegyzői letétbe helyezni az iratot. Amiatt sem kell aggódnunk, ha később meggondoljuk magunkat, mert a végrendelet bármikor korlátozások nélkül megváltoztatható – csak a megfelelő dátumozásra kell figyelni.

A végrendelet kedvezményezettjének nemcsak bármilyen személyt, hanem akár jótékonysági szervezeteket, alapítványokat, egyesületeket vagy egyházat is megnevezhetünk, mégis kevesen élnének ezzel a lehetőséggel. A válaszadók 46 százaléka semmilyen jótékonysági szervezetet nem jelölne meg örököséül, akik viszont igen, ők elsősorban gyermekeket támogató intézményeknek adományoznának – kivéve a Nyugat-Dunántúlon, ahol inkább az állatokon segítenének a legmagasabb arányban. Összességében a válaszadók 26 százaléka gyermekeket támogatna, 17 százaléka állatokkal foglalkozó szervezeteket, 12-12 százalékuk pedig a fogyatékkal élőket és az időseket segítené.