A sajtótájékoztatón részt vett Bradánovics Bendegúz is, aki a történteket úgy értékelte, hogy bár a diákparlament értelme a demokrácia gyakorlása lenne, annak éppen egyik legalapvetőbb eleme, a szólásszabadság sérült meg. A Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium diákönkormányzatának elnöke azt mondta, hogy miután a levezető elnök félbeszakította felszólalását, abból ki kellett húznia a kritikus részeket. Megjegyezte, hogy a szünetben ugyanakkor szülők, pedagógusok és diákok gratuláltak neki a beszédéhez. Hangsúlyozta, hogy miután a levezető elnök személyeskedésre hivatkozott, amikor félbeszakította, ezért az ülés második felében elnézést kért, mert senkit nem akart megbántani.
A „gyönyörű áldemokráciáról” beszélő diákönkormányzati elnök hangsúlyozta, hogy 1996, a diákparlament indulása óta nem született olyan döntés, ami a szervezet határozatára épült volna.
Dúró Dóra felháborítónak nevezte a történteket. Azt mondta, hogy az oktatási rendszernek és a politikusoknak is az lenne a feladatuk, hogy olyan gondolkodó fiatalokat neveljenek, akik tudatosan vesznek részt a közéletben. Ennek egyik eleme kellene hogy legyen a diákparlament, és érdemes lenne ösztönözni a fiatalokat, hogy ezen a fórumon is értelmes vitákat folytassanak – jelentette ki a frakcióvezető-helyettes. Az, hogy egy fiatal egy vita során akár a személyes felelősséget is firtatja, még nem jelenti azt, hogy személyeskedik – közölte véleményét.
A Bradánovics Bendegúz által felvetett kérdések, például a tankönyvek problémái – a mindennapos testnevelés infrastrukturális hibái, a folyamatos pénzkivonások vagy az állami fenntartásba vétel – valódi gondokat jelentenek az oktatási rendszer számára – mondta a képviselő. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2013-ban az oktatásra fordított források GDP-arányos összehasonlításában Magyarország az OECD-országok közül az utolsó helyre csúszott, 2010–2015 között pedig – reálértéken számolva – nem emelkedett az oktatásra fordított kiadások nagysága.
Beszámolt a választójog 16 évre való leszállításáról és általános iskolai végzettséghez kötéséről szóló elképzeléséről, amit azzal indokolt, hogy a fiatalokban van igény és tudás a döntésekben való részvételre, ezért érdekeltté kell tenni őket abban, hogy részt vegyenek a közéleti vitákban.
