Megépülhet a budapesti felhőkarcoló

Garancsiék fűt-fát ígértek, meg is lett az eredménye.

Többórás metróvita alakult ki a Fővárosi Közgyűlés idei utolsó tanácskozása előtt, s a kedélyeket borzolta, hogy azokban a percekben ismét „elfüstölt” egy szerelvény a 3-as vonalon. Ugyan sem a kormánypárti városvezetés által benyújtott előzetes előterjesztések, sem a később elfogadott napirendi pontok között nem szerepeltek az utóbbi napokban és hetekben a földalattivonalakon történtek, az ellenzéki pártok csak ezzel foglalkoztak.

A Jobbik elsősorban a 3-as metró felújításának késése miatt javasolta egy vizsgálóbizottság létrehozását, Tokody Marcell fővárosi képviselő a felelősök megtalálását tűzte ki célul. Leszögezte: a 2-es metrón történt hétfői, sérüléseket okozó ütközés és a 4-es metró közelmúltbeli leállása jelzi: nincs pénz a karbantartásra sem, s ezért legfőképpen a jelenlegi kormány okolható.

Horváth Csaba (MSZP) a metróesetek között rendszerszintű összefüggést lát, s ő is az Orbán-kormányokat hibáztatta. Ezzel egyetértettek a DK és az LMP képviselői is. Leginkább azt hangoztatták, hogy az előző években tíz- és százmilliárdokat vontak el Budapesttől és a BKV-tól, miközben az utasbiztonsággal nem törődtek. A szocialisták részéről fellépett Kunhalmi Ágnes, a párt budapesti elnöke is, aki szerint

Orbán Viktor „gyűlöli és beszakítja” a fővárost, miközben „emberek életével játszik”.

Végül még mindig csak a napirend elfogadása előtt verbális adok-kapokká fajult a vita, amelyben Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester a 3-as metró körüli helyzetről a kabinetnek is címezve leszögezte: „szarakodás megy”, míg Horváth Csabát „szakmai antitalentumnak” nevezte. – Ön egykori főpolgármester-helyettesként azt állította, hogy megoldotta a BKV finanszírozását, majd nem sokkal később a közlekedési cég 73 milliárd forintos adósságára ingyenes közlekedést ígért – emlékeztetett a múltra is, azt nem visszamutogatásként, hanem a tények valósághű csoportosításaként emlegetve. Az MSZP-s képviselő dühödten úgy vágott vissza Tarlósnak: „Ön lumpenproletár, aki eltapsolja a főváros pénzét.”

Az indulatok lecsillapodásával a Fővárosi Közgyűlés fideszes többsége elutasította mind a Jobbik, mind az MSZP javaslatát a metrós vizsgálóbizottságokról.

Minimális többséggel, de elfogadta a Fővárosi Közgyűlés kormánypárti többsége azt a rendeletmódosítási csomagot, amelynek alapján minden korábbi aggály ellenére felépülhet a Kopaszi-gát mellé, a Dombóvári útra tervezett százhúsz méteres felhőkarcoló. Ilyen magas épület nincs Budapesten, s mivel a toronyház köré egy új iroda-, lakó- és szórakoztatónegyed is felépülne, annak hatásai az ellenzék szerint kiszámíthatatlanok. 

Ezért kifogásolták már az ülés előtt, hogy napirenden szerepelt a kérdés, miután a fővárosi városfejlesztési bizottság nemrég gyakorlatilag piros jelzést adott a megalomán elképzelésnek. A Garancsi Istvánhoz, a kormányfőhöz közel álló vállalkozóhoz köthető kiemelt beruházás építészei csaknem a duplájára emelték a beépítési sűrűséget,  nemzetközi szakemberek szerint a felhőkarcoló Pestről és a Lánchídról nézve zavarná a Gellért-hegy látképét és a világörökségi panorámát. A fideszes Riz Levente, aki a XVII. kerület polgármestere, bizottsági elnökként ezért is tett javaslatot a terv átdolgozására, s a végszavazásban nem is vett részt.

Az aggályokat Szeneczey Balázs külsős főpolgármester-helyettes próbálta meg eloszlatni „menet közben”. Ugyanis a napirendi pontok tárgyalása közben érkezett még egy sok tíz oldalas helyszíni előterjesztés a szabályozáshoz. Ellenzéki kérésre legalább egy órás „olvasási szünetet” is kellett tartani. A javaslatban a Fidesz-közeli vállalkozóhoz, Garancsi Istvánhoz köthető beruházástól – a gyors hozzájárulás reményében – közcélú vállalásokat kért és kapott a városvezetés. Garancsiék a városképrontó toronyházért cserébe a budai fonódó villamoshálózat meghosszabbításának tervezését, kerékpárút építését, féltucatnyi jelzőlámpás csomópont kialakítását és a Mol–Bubi kerékpárkölcsönző hálózat bővítését ígérték, összesen csaknem 3,5 milliárd forint értékben. Ezt végül a fővárosi rendezési szabályzat, a településszerkezeti terv megszavazásán túl a háromoldalú, a fővárosi és az újbudai önkormányzat, valamint a beruházó által létrehozott Kopaszi Gát Kft. között létrejövő településrendezési szerződés megszavazásával szentesítette.

A BudaPartnak nevezett terület zsúfolásig való beépítésének tervéről kipattant vitában a szocialista Horváth Csaba leszögezte: a legalább 300 milliárdos beruházáshoz képest ez az összeg nem nagy, ráadásul a felajánlott összeg kétharmada a beruházási terület infrastruktúráját fejleszti. Az eljárást a DK és az LMP is élesen bírálta, különösen, hogy az illetékesek még a környezeti hatástanulmánytól is eltekintettek.

Hoffmann Tamás (Fidesz–KDNP), Újbuda polgármestere közölte, a kerület támogatja a rozsdaövezeti fejlesztést, amely korábban a hőerőmű része, iparterület volt. – A magasház nem zavarja a világörökségi panorámát, hiszen a Gellért-hegy védőövezetétől is csaknem egy kilométerre épülhet fel. A beépítési terület azért nőtt csaknem a duplájára, mert a hatalmas területre parkolók, mélygarázsok épülnek – tette hozzá Hoffmann Tamás. 

Szeneczey Balázs egyébként megválaszolt a bírálóknak, ekképpen: „jogszabályokon alapuló ellenérv nem fogalmazódott meg”. Majd azt is kifejtette: „Egy modern városnak meg kell látnia és hallania a városfejlesztési igényeket. Ettől fejlődik a város!”

A Fővárosi Közgyűlés a továbbiakban még számos fontos kérdést tárgyalt, így a budapesti háziorvosok és védőnők iparűzési adómentességéről. Ezt azonban csak azok kaphatják meg, akiknek adóalapjuk nem éri el az évi 20 millió forintot. – Ezt a törvény írja elő – magyarázta Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes. Döntés született többek között a 2017-es vizes világbajnoksághoz kiadott fővárosi garanciavállalásról, városrehabilitációs támogatási szerződések megkötéséről a kerületekkel. 

Ugyanakkor a képviselők a taxisrendelet módosításáról és a Sziget Fesztivál szervezőivel kötött ötéves megállapodásról nem határoztak, januárra halasztották a döntést. Tarlós István pedig a közbeszerzési eljárásokat az eredeti tervekkel szemben nem felgyorsító, hanem lassító önkormányzati céggel kapcsolatban bejelentette: annak tevékenységét fél év múlva felülvizsgálják, és szükség esetén lépnek az ügyben.