A szélsőjobboldali szó nem tényközlés, hanem vélemény, ezzel az indokkal utasította el az Alkotmánybíróság az ATV alkotmányjogi panaszát, így ezzel érvényben maradt egy négy évvel ezelőtti elmarasztalás, illetve az azt végül megerősítő kúriai ítélet – írja a Hvg.hu.
Az ügy lényege, hogy televízió korábban a Jobbikot egyik híradójában szélsőjobboldalinak nevezte, a párt pedig a médiahatósághoz fordult emiatt. Az idézett jelző egyébként Gyöngyösi Márton képviselőnek a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő zsidókról elmondott parlamenti felszólalásához kapcsolódóan hangzott el a televízióban.
A médiahatóság jogosnak tartotta a panaszt a hír és a vélemény elválasztására hivatkozva – az ATV a sajtószabadságra és tényközlésre hivatkozott –, és az ügy különböző szinteket megjárva jutott el az Ab döntéséig.
A határozattal egyedül Stumpf István nem értett egyet – a négy újonnan megválasztott bíró még nem vett részt a döntésben –, aki szerint „a felülvizsgált bírói döntés indokolatlanul korlátozta a sajtószabadságot s ezért alaptörvény-ellenes” – írja a portál.
Az alkotmánybíró a Svejkből vett példát igaza alátámasztásához: „Palivec úrnak, a vendéglősnek, aki nem mellesleg »nagyon művelt férfiú is volt«, és rettentően igyekezett kimérten felelni azokra a kérdésekre, amit Bretschneider úr, az »államrendőrség civil ruhás detektívje« tett fel neki, elegendő volt egy látszólag hétköznapi tényt óvatlanul közölnie – a császár őfelségének a képét »leszarták a legyek« –, hogy felségsértés miatt még aznap este le is tartóztassák, majd tíz évre elítéljék.”
Stumpf szerint e példa alapján világos, hogy „mennyire abszurd módon, értelmetlenül és feleslegesen korlátozhatja a véleménynyilvánítást, ha tiltják az olyan tényközlést, amihez értékelés is társul(hat)” – számolt be a Hvg.hu.
