Egyértelmű a „packázás” a rendőrség és az ügyészség részéről a közérdeklődésre számot tartó ügyek többségében. Hogy szándékos-e vagy véletlen, azt mindenki döntse el maga – fogalmazott a Magyar Nemzetnek a fideszes Tényi István, aki az elmúlt másfél hónapban is rengeteg ügyészségi bejelentést tett gyanús tranzakciókkal, intézkedésekkel összefüggésben. – Ami a kormányzatnak kényes ügy, vagy csak ennek gyanúja merül fel, ott vagy nem indul nyomozás, vagy ha mégis, a legtöbb esetben elhal a hivatal útvesztőiben. Sokszor két-két és fél hónapig nem érkezik válasz. Ahol viszont a kormánypártok esetleg profitálhatnak az eljárásból, ott szinte rekordgyorsasággal lépnek a bűnüldözésre hivatott szervek – fogalmazott.
Az utóbbi másfél hónapban az összesen harminc beadványából egyetlen vádemelés sem lett. Mindössze két esetben indult nyomozás, hat ügy sorsáról semmit nem tudni, ötben pedig feljelentéskiegészítést rendeltek el a hatóságok – sorolta a tapasztalatait Tényi István. Azon sem lepődött meg, hogy az egyik eset, amelyben a hatóságok igyekeztek hatékonyan fellépni, a karácsonyi Orbán-interjú volt.
A kormányközelbe került vidéki lapokban és azok internetes felületein megjelent interjúhoz az egyik nyomtatott kiadásban – a Fejér Megyei Hírlapban – ismeretlenek bizonyos pontokon hozzáírtak szövegrészeket.
A másik nyomozás pedig az Alstom-ügyet érinti (ebben már több eljárás is folyik), amiből a korábbi fővárosi vezetés jöhet ki rosszul. A belvárosi Fidesz-tag szerint ezek az eljárások nem érintik kellemetlenül a kormányt vagy a Fideszhez közel állókat, ezért is észlelhető némi előrelépés.
Ugyanakkor nem történt bűncselekmény, így hivatali visszaélés sem azzal, hogy „szájzárat” kaptak az Emberi Erőforrások Minisztériumának intézményei, vagyis egyes vezetők nem nyilatkozhatnak a sajtónak. A Központi Nyomozó Főügyészség a többi között azzal söpörte le az ügyben érkezett beadványt, hogy szerintük Balog Zoltán miniszter hivatali kötelessége teljesítése közben jogszerűen járt el, amikor a felügyelete alá tartozó szervek működését érintően kommunikációs tevékenységüket is szabályozta. Bűncselekményt pedig nem valósít meg önmagában, ha „a hivatalos személy hivatalos eljárása vagy intézkedése az érintett személy számára hátrányos helyzetet eredményez”.