Hárommilliót kér a Budavári Önkormányzat a közadatokért

És akkor is csak kilenc hónap múlva adnák ki a bérlakásokra vonatkozó szerződéseket.

A különös válasz miatt megkerestük a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökét, arról érdeklődve, aggályosnak tartja-e az önkormányzat reagálását. Péterfalvi Attila elmondta, kormányhatározat ad lehetőséget arra, hogy aránytalan munkaerő-ráfordítás esetén pénzt kérjen a hivatal. Azt azonban igazolnia kell az önkormányzatnak, valóban annyi időt vesz-e igénybe a válaszadás, amennyit a levélben közöltek. A NAIH vezetője azt is elmondta, a szóban forgó szabály hatálybalépése előtt a hivatal véleményezte a kormányhatározatot, és nem értett azzal egyet. Megjegyezte, ebben az ügyben ő az adatvédelmi hatóság vizsgálatát javasolja, vagy azt, hogy forduljunk közvetlenül bírósághoz.

Megkerestük a Transparency International (TI) Magyarországot is. Ligeti Miklós, a szervezet jogi vezetője elmondta, a TI mindig is ellenezte azt, hogy az állam kiszámlázza a közérdekű adatok hozzáférhetővé tételére fordított munkaerőköltségét, hiszen a közhatalmi szervezeteknek és a közpénzből gazdálkodó intézményeknek igenis alapfeladatuk, hogy tájékoztassák a polgárokat. Mint mondta, álláspontjuk szerint a kormány valótlanul állítja, hogy az adatkérések költségének megfizettetésével közpénzt takarítana meg. Hozzátette, hogy a civil szervezetek és az újságírók által igényelt adatok önkéntes közzététele, például a kormány és az önkormányzatok szerződéseinek a világhálón való közzététele lenne az igazán hatékony és olcsó megoldás.

Ligeti úgy látta, a kérdés inkább az, a kormány és az önkormányzatok a munkaerőköltségek kiszámlázását miként tudják összeegyeztetni Magyarország alaptörvényével, amelynek nemzeti hitvallásában az áll: „Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.”